Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-16 / 237. szám

Békéscsaba, 1924. október 16. Ara WOO korona. Csütörtök V'. évfolyam 238, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Obstpubcio fi nemzetgyűlés ellenzéke elhatározta hétfőn, hogy Keddre obstrukciós rohamot indit a házszabály revíziókhoz küldendő bizottság megválasztása ellen. E választást készölnek a dema­gógia lovagjai megakadályozni, mégpedig az obstrukeió leg­súlyosabb fegyvernemével: a technikaival, ami a névszerint való szavaztatds végtelen soro­zatát jelenti. Ismerjük ezt a taktikát a háború előtti időkből, mikor névszerint szavaztatták meg a képviselőházat a jegyzőkönyv hitelesítésénél, minden mondat hitelesítésére kiterjedőleg, sőt névszerint kellett szavazni akkor afelett is vájjon legyen-e név­szerinti szavazás! fim tegyék, amig bele nem fáradnak. De biztosak lehetnek felőle hogy az ország nem jószem­mel nézi ezt az éretlen garáz­dálkodást a mai komoly és nehéz időkben s a demagógia ez uton lejáratja magát a nem­zet közvéleményében. Régi jó magyar közmondás, hogy »addig jár a korsó a kútra, mig eltörik." fiz ellenzék mostani korsója, mely eddig sem merített tiszta vizet a kút­ról, hanem csak zavaros po­csolyát, mihamarabb kezébe törik az ellenzéknek, ha így vagdalódzik vele, vaktában s esztelenül, az eddigi házsza­bályzat oltalma alatt. Látni fogják az ország vá­lasztói — az ellenzék demons­trálja nekik napnál világosab­ban, — hogy e szabályok, amikkel ennyire vissza lehet élni, feltétlenül revízióra és ke­mény szigorításra szorulnak. Regulák alkotandók, amik el­zárják az izgága elem útját, megszüntetik számukra mind a botránycsinálás, mind az idő­pocsékolás eddigi lehetőségét. fi külföldi közvélemény, mely­nek szeme nyitva van Magyar­ország felé most, mióta hitelét megnyitotta számunkra s a szanálás megindult — kell, hogy tudomást vegyen a tur­bulens elem e taktikázásáról. De aggodalmat és bizalmat­lanságot benne az ellenzéki heccek csak akkor keltenének, ha azt tapasztalná, hogy ez | anarchikus heccelődés akadály­S talanul végezheti nálunk rom­! boló munkáját s az ország ; többsége ez üzelmekkel szem­[ közt tehetetlen. fi nemzetgyűlés többségének | és a nemzeti közvéleménynek • magatartásával a külföld is I meg lesz elégedve. Látni fogja az ellenzék technikai obstruk­ciójaból, hogy a házszabályok nem hagyhatók eddigi szerke­zetükben s a revidiált szabály­zatból meg fog győződni, hogy törvényhozásunk saját gépeze­tének fogyatkozásait felismerte, el van szánva ez intézmény teljesítőképességét fokozni. Olasz hspviseio nyilatkozata a hisantantrdl Prága, okt. 15. Giarlantini Francesco olasz képviselő a fascista direktórium egyik befolyásos tagja, akit az olasz parlamentben Mussolini hivei közé számíta­nak, nyilatkozott a Prágai Magyar Hírlapnak a kisantantról. Kijelentette, hogy nézete szerint a kisantant jelentősége kevés. A kisantantnak magyar ellenes politikája egészen felesleges, mert Magyarország becsületesen tartja be a szerződéseket, mégpedig nem a kisantántól való félelmében, hanem kormányférfiainak bölcs belátása következtében. A kisantantot alkotó álla­mok között tisztán forradalmi megállapodás áll fenn, nem pedig komoly gyökeret vert szolidaritás. Ezt az átlátszóan életképtelen egyesülést az első komoly vihar nyomtalanul elsepri a föld színéről. Giarlantini kijelentette még, hogy ismeri és a helyszínen tanulmányozta a szomszéd államok uralma alá vetett magyar kisebbség szánalmas helyzetén. Általában az ola­szok nem felejtik el — mondotta — hogy a cseh kormány minden egyes alkalommal az olasz aspiráció ellen szállt sikra. Az olasz kormány legelső sorban a szlávoknak az Adriához és az Isonzóhoz való törekvése ellen fog küzdeni. Három korosztályt mozgósítottak Spanyolországban Páris, október 14. (Havas) A Cbikagó Tribuna fenntartással hivatalos jelentést közöl Madridból, mely szerint a király rendeletet irt alá, mely három korosztály mozgósítására ad parancsot. A nemzetgyűlés szerdai üíéso Budapest, október 15. fl nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed 11 óra után nyitotta meg Szczitovszky Béla elnök, flz elnöki előterjesztések után az in­dítvány és interpellálóciós könyvet olvassák fel. fl mai űiésre 35 inter­pelláció van bejegyezve. Ennek le­tárgyalására a napirend után fél 2 órakor térnek át. Ezután folytatják a fővárosi törvényjavaslat tárgyalá­sát. Peidl Gyula az első szónok. Foglalkozik beszéde elején a mi­niszterelnök genfi beszédével és a népjóléti miniszter Szentgotthárdon elmondott beszédével, fl két beszéd között ^ellentéteket vél felfedezni. Tiltakozik a népjóléti miniszter azon megállapítása ellen, mintha a szo­ciáldemokraták politikai patkányok volnának. Ezután a fővárosi tör­vényjavaslat bírálatára tér át Sze­mére veti a kormánynak, hogy az exlexért nem vállalja a felelőséget és ki akar alóla bújni. Beszéde to­vábbi során arról szól, hogy a gyil­kosok szabadon járnak, majd a nyomozó hatóságok brutalitásait te­szi szóvá. Kijelenti, hogy a szociál­demokraták nem ellenzik az orosz­magyar megegyezést, mert orszá­gos érdeknek tartják, hogy minden állammal felvegyük a kapcsolatot. Szerinte azonban nem Bethlennek kellene ezeket létesíteni, hanem másnak. A fővárosi törvényjavasla­tot tákolmánynak mondja. Kifogá­solja, hogy 10-től reggel 6-ig el­zárják a vízvezetéket, lapokból igyekszik bizonyítani, hogy másutt a villamos olcsóbb, mint Budapes­ten. Rendszerváltozást sürget. Elnök ezután 10 perc szünetet rendel el. Egy óra előtt 10 perccel nyitja meg újból Szcitovszky Béla elnök az ülést. Malasits Géza szociáldemokrata szólal fel. A fővárosi törvényjavas­latot elfogadhatatlannak mondja és kijelenti, hogy az elmúlt liberális rezsimet sem kívánják vissza. A ke­resztény uralom jólétet igért, de igéretét nem váltotta be. Csak annyi­ban hozott javulást, hogy az épít­kezés a belvárosban rendezett lett. Hibáztatja, hogy a város külső részén semmit sem tettek. Elismeri, hogy a keresztény rezsim nagy terheket vett át. Ezután a tanügyi elbocsátásokról beszél, majd a közüzemi munkások helyzetét teszi szóvá. A fővárosi javaslatot nem fogadja el. Elnök megszakítja a vitát és na­pirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor lesz és ezen folytatdák a fő­városi törvényjavaslat tárgyalását. Klébelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter válaszol ezután Pakots Jó­zsefnek az Operaház ügyében tör­tént tegnapi felszólalására. Kijelenti, hogy ő egy állami színházban sem protegált senkit és nem is tür pro­tekciót. Az Operaház anyagi hely­zetére vonatkozólag elmondja, hogy egy tekintélyes pénzügyi szakértővel átvizsgáltatta tavaly a zárószámadá­sokat és 1.200,000 aranykorona hiányt állapítottak meg. Ezt az ösz­szeget szubvencióképen adta. Nem az állami hozzájárulás csökkenté­séről volt szó. A pénzügyminiszter­től az Opera részére kölcsönt nem kért, mert nem kérhet olyan köl­csönt, amelyről tudja, hogy nem fogja visszafizetni. Ezután Pakots József válaszol és kifogásolja, hogy a miniszter az in­terpelláció lényegére nem válaszolt. Tény az, hogy az Operánál elbocsá­tások lesznek. Elbocsátanak olyano­kat, akikkel szerződést kötöttek. Kö­veteli, hogy teremtsenek rendet az Opera körül. Sok mód van a taka­rékosságra. A miniszter válaszát nem veszi tudomásul. Klébersberg Kunó gróf újból vá­laszol és kijelenti, hogy az Opera válságáról nem lehet beszélni. A ki­adásokat az elbocsátásokkal igyek­szenek csökkenteni. Bejelenti, hogy a helyárakat le fogják szállitani és et­től is remélik, hpgy a jövedelem emelkedni fog. Megígéri, hogy azon lesz, hogy a magyar kultura érde­kében dolgozzék. A Ház többsége a miniszter vá­laszát tudomásul veszi. Angol-török háború fenyeget London, okt. 15. Thomas gyarmat­ügyi miniszter Londonban beszédet tartott, amelyen a követhezőket mon­dotta. Ma reggel Irakban olyan ese­mények történtek, amelyek a kormány számára igen nyugtalanítók. A britt kormány mindent el fog követni amit csak módjában áll, hogy a háborút elkerülje.

Next

/
Thumbnails
Contents