Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-09 / 231. szám

Békéscsaba, 1924. október 129. Ara lOOO korona. Csütörtök V ' . évfolyam 23 8 , szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak Egy hóra 25000 K. : Negyedévre 75000 K Egyes szám ára 1000 K Revízió alá kell venni a nemzetgyűlés házszabályait A nemzetgyűlés első ülésének le­folyása rondolkozóba ejti a teremtő munka hiveit és parancsoló formában tereli a gondolatot arra az útra, hogy országos érdek kívánja a törvényho­zás munkájának zavartalanná, biz­tossá és célravezetővé tételét. A munkának állandó megzavarása, a komoly tanácskozások elposványo­sitása, a gyűlölködő személyeskedés, a szőnyegen levő komoly problé­máknak mellékvágányra való terelése elkedvetlenít mindenkit, megrendíti a nemzetgyűlés alkotni akarásába vetett hitet. Ennek a hitnek pedig nem szabad megdőlnie, hiszen alkotmányos éle­tünk egyik leghatalmasabb tényező­jének, a térvényhozó testületnek minden magyar ember gondolkodá­sában magasan kell állnia. A tanácskozások olyan menete, amilyen a tegnapi parlamenti tudósí­tásokból felénk kiabál, éppenséggel nem alkalmas arra, hogy a mi gyenge lábon álló hitünket megerősítse, hogy forrása legyen annak a tiszteletnek, amellyel törvényhozásunk iránt tar­tozunk. A fővárosi törvény tárgyalásának keretébe az orosz—magyar egyez­ményt bevonni és annak taglalásával órákat elvenni a sok munka terhe alatt görnyedő törvényhozástól, feles­leges, lehetetlen és tovább nem tűrhető. Az a müvihar, amely a belügy­miniszter egyetlen közbeszólására ki­tört, amely hosszú időre felkavarta a nyugalmat és gátolta a tanácsko­zás szabad menetét: komolytalan, illetlen és céltalan. Ezek és hasonló társaik kénysze­ritik az embert gondolkozásra, mert nemzeti érdekből is segiteni kell a bajokon. Ha a nemzetgyűlés ideje — drága ideje — elhamvad a tár­gyalás alatt levő dolgokat még távol­ról sem érintő, hajaszálánál fogva előrángatott dogok pertraktálásában, annak csak a nemzet issza meg a levét, az a szegény, jobb sorsra ér­demes nemzet, melynek mindnyájan fiai lévén, közvetve mindnyájunkat érnek a bajai. Amikor azon gondolkozunk, hogy mit kellene tenni a bajok elhárítá­sára, egyetlen utat látunk, melynek célravezető volta iránt nincsen kétség a mi szivünkben: a házszabály­revíziót. Olyan házszabályt, mely szólás szabadság tökéletes megőrzése mel­lett megvéd mindnyájunkat az olyan bajoktól, miket az egyre fokozódó mértékken fellépő szertelenség a nemzetmentő munkaterén jelent. A gondolat szabad nyilvánítása legyen a nemzetgyűlés tárgyalásai­nak mikéntjét szabályozó zsinórmér­ték; de adjanak a szabályok módot az elnökségnek arra, hogy a tárgyhoz nem tartozó és a tárgyalások mene tének biztosságát és zavartalanságát veszé­lyeztető kitéréseket mindenkor meg­akadályozhassa ugy, hogy beavatko­zásától távol maradjon az erőszaknak minden látszata. Lehetetlen, hogy akadjon magyar ember, aki az ilyen értelmű házsza­bálymódositást ne egész szive örö­mével üdvözölje; mi pedig a köz­vélemény nevében annak megvaló­sítását sürgetően követeljük. T A Nemzetgyűlés tegnapi viharos megnyitása után a mai ülést bizonyos mértékben megcsappant érdeklődés előzte meg. A mai ülést illetőleg a napirenden lévő törvényjavaslat el­len számos ellenzéki felszólalás ké­szül, különösen a szociáldemokra­ták készülnek nagy harcra a javas­lat ellen, A mai nap interpellációs nap lévén, a napirend letárgyalása után az interpellációkra tér át a Ház. Az interpellációs könyvbe 41 interpelláció van bejegyezve, ame­lyeknek elmondása, ha valóban sor kerül rájuk, bizonyára'a késő esti órákba nyúlnak. Valószínű azonban, hogy ezek közül a felszólalások kö­zül nagyon sokat töröltetnek. Hi­szen ezek legnagyobb része még a mult ülésszak idejéből származik. Csupán az illető képviselők halasz­tották hétről-hétre, ilyenformán már igen nagy része elvesztette aktuali­tását. A baloldali folyosón tovább folyik a kombináció, állítólagos mi­niszteri tárcáknak cseréjéről, más miniszterek távozásáról. Azonban ezek semmiféle alakkarnem birnak. Az ellenzéki pártok a tegnapi nagy napirendivita után folytatni akarják i 1 ö- i I Csehországban készülődnek a jövő évi választásokra Prága, okt. 8. MTI. A Moravsko Slesky Dennik közlése szerint az olmützi szociál* demokraták a prágai központtól utasítást kaptak, hogy tegyék meg az előkészületeket a parlamenti választásokra, amelyek már 1925-ben fognak megtörténni. Az agráriusok és néppártiak szintén erősen készülnek a válasz­tásra. A nyomdák tömegesen kapnak választási nyomtatványok szállítására megrendelést. 9 Felvidék lakosságának százszázaléka kívánja a felekezeti iskolák felállítását i j' Prága, október 8. MTI. A felvidéken a tót biztosok akciót indítottak annak a megálla­pítására, hogy a lakosság mily arányban kívánja a katholikus felekezeti iskolák létesítését. A felekezeti iskolák mellett kerek számban 800,000 ka­tholikus, tehát kb. 90 százalék szavazott. A felvidéken egyébként a protes­tánsok és zsidók túlnyomó része is a felekezeti iskolák mellett van. A nemzetgyűlés szerdai ülése mutat azokra az intézményekre, a melyek a Főváros közigazgatásában és a közönség ellátásában fennállot­tak akkor, amikor a keresztény ve­zetőség átvette a főváros igazgatá­sát. Majd részletesen fejtegeti, hogy a helyreállítás munkájában milyen tevékenységet fejtett ki az uj régim. Dacára a rekonstrukció nagy mun­kájának, mégis 5 éven keresztül de­ficitmentesen dolgozott a főváros vezetésében és statisztikai adatok bi­zonysága szerint 5 év alatt nem költött el annyit, mint a régi uralom egy év alatt. Majd a Főváros köz­tisztasági kérdésére tér át. (Lapunk zártakor az ülés még folyik.) Mi van a toronyórával a katonai állontásparancsnohság a harcot, mert ugy vélik, hogy teg­nap sikerült bizonyos érdekeket el­érni a kormány helyzetének meg­ingatására. Kormánypolitikai körök­ben azonban természetesen csak mosolyognak ezen a megállapításon és elvannak szánva arra, hogy ha az ellenzék harcra provokál, ök állni fogják a támadást. A mai ülést háromnegyed 11 óra­kor nyitotta meg Szcltovszky Béla elnök. Az elnöki előterjasztés után az inditványkönyvet olvassák fel, majd az interpellációs könyv fel­olvasására került a sor. Kb. 40 in­terpellációt jegyeztek be a képvise­lők. Ezek előterjesztésére a napi­rend letárgyalása után térnek át. Ez­után a fővárosi törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalására tér át a Ház. Petrovác Gyula az első szónok. Összehasonlítja a törvényjavaslatot az előbbi két fővárosi törvénnyel. Nézete szerint ez a javaslat csak ak­kor lesz jó, ha az előző két tör­vénynek rendelkezései benne foglal­tatnak. A hibákat pedig kiküszöbö­lik. Az 1873 évi 36 tc. hibás ren­delkezést tartalmaz. Ez többek közt felemlíti a virilista rendszert. Rá­Nem egyszer tettük szóvá már az evangelikus kistemplom tornyán levő óra teljes használhatatlanságát, ami annak következménye, hogy teljesen el van hanyagolva és senkisem tö­rődik vele. Az óra hol sokkal előbbre jár, hol pedig késik. Nagyon sok bajnak és bosszúságnak volt már okozója a toronyóra, mert az em­berek nagyrésze nem ismeri hasz­• nálhatatlanságát és utána igazodott. Sokszor megtörtént, hogy tiz-husz utas lekéste a vonatot a toronyóra bizonytalan járása miatt. Ezzel kapcsolatban egy igen élet­revaló átirat érkezett szerdán a vá­ros polgármesteri hivatalához a helybeli katonai állomásparancsnok­ságtól. Az állomásparancsnokság kifő ­gásolja az óra össze-vissza való já­rását és megemlíti az átiratban, hogy a tisztikar több tagja sok esetben nem tudott pontosan megjelenni a parancsban előirt időre, mert a to­ronyórához igazodott. Kéri a várost, hogy a középeurópai zónaidő sze­rint állítsák be az órát és gondos­kodjanak arról, hogy az mindig asze­rint is járjon. Amennyiben a város erre nem volna képes, ugy az állomásparancs­nokság hajlandó mindennap egy al­tisztet kirendelni az óra kezelésére, aki aztán gondoskodna annak pon­tos járásáról. Nem csodálkozunk az állomás parancsnokság átiratán, de azon el­lenben igen, hogy a város idáig hagyta menni a dolgot és nem gon­doskodott az óra karbantartásáról. Reméljük, hogy az átiratnak lesz foganatja és végre valahára ezt a lakosság érdekében égetően szük­séges és fontos kérdést is véglege­sen rendezik, anélkül, hogy a ka­tonaság segítségét igénybe vennék.

Next

/
Thumbnails
Contents