Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám
1924-10-08 / 230. szám
Békéscsaba, 1924. október 230. Ara ÍOOO korona. Szerda V ' . évfolyam 23 8 , szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Elvettek egy darabot az esztergomi hídból Esztergom, október 7. (MTI) A magyar—csehszlovák határkiigazitó bizottság nemrégiben helysziniszemlét tartott az esztergomi hidon kijelölendő határvonal ügyében. A határmegáilapitó bizottság a cseh kiküldöttek érveléseit elfogadta és ugy döntött, hogy a határ az esztergomi paritól számítva a harma- j dik pillérig terjed, tekintettel arra, hogy a hajók az első és harmadik hidiv alatti utón közlekednek. A döntés következtében a hatalmas hid háromötöd része cseh kézre kerül és csupán kétöíöd része marad meg magyar kézen. Mit végzett a cseh kormány két óv alatt Prága, október 7. A Swehla-kormány kétéves hivatali működése al- ! kalmával a Cseszkó Szlovó összeállítást közöl a kormány által elvégzett munkálatokról. Ebből kitűnik, hogy Swehla kormányralépése óta 140 törvényt, 949 kormányrendeletet, 149 rendeletet és hirdetményt adtak ki. Ezenkívül 34 kereskedelmi szerződést kötöttek és 9 nemzetközi egyezményt ratifikáltak. A franciák is hozzájárulnak Németországnak a népszövetségbe való felvételéhez A francia kormány nem gördít akadályt Németországnak a népszövetségbe való felvétele ellen. Az uj választásokhoz is \ bizik az angol munkáspárt ; London, október 7. (Reuter) A s kabinethatérozat folytán a helyzet ; tisztázódott. Az általános választá- \ sokat mindazonáltal nem lehet ki- j kerülni, ha csak a munkáspárt mai értekezletén előre nem látott esemé- í nyek nem történnek. Ben Spoor, a kormány fő sereghajtója kijelentette, ; hogy a munkáspárt teljes mértékben birja a nép bizalmát, amely az igazságot és az egyenlőséget szomjúhozza és amely azt kivanja, hogy a párt végigharcolja a küzdelmet és végül is győzzön. Megszüntették Hittlernek Grossmann ellen indított becsületsértést perét München, okt. 8. MTI. Hittler Adolf egy évvel ezelőtt Grossmann István ellen becsületsértési pert indított azért, mert Grossmann azt állította, hogy a nacionalista mozgalmat legnagyobb részt külföldi, még pedig francia pénzen szítják és tartják fenn. Az Allgemeine Zeitung szerint a pert a törvényszék megszüntette. Hittlernek meg kell fizetni a költséget és meg kell téríteni az alperes kiadásait is. Kormánybiztos Hassa élén MTI. A Magyar Kurír jelenti: A sovinisták egyre hangosabban követelik, hogy a kormány szüntesse meg Kassa város önkormányzatát. Valószínű, hogy a cseh kormány legrövidebb időn belül ki is nevezi a város diktátori hatalommal felruházott kormánybiztosát. i) nemzetgyűlés ülését nagy ÉPdehlodés előzi meg Budapest, okt. 7. A mai nemzetgyűlést nagy érdeklődés előzte meg. Már jóval az ülés megnyitása előtt nagyszámú képviselő jelent meg a Házban mind a kormány, mind az ellenzék részéről. Az ellenzéki képviselők általáson nagy viharokra számítanak és több miniszter távozásának eshetőségeit mérlegelik. A kormányhoz közelálló körökben természetesen mosolyognak ezeken a kombinációkon és a kormánypárt régi törhetetlen kitartásával áll a kormány mögött. Bármily nagy támadásokat terveznek, az egyes ellenzéki pártok, az egységes párt el van szánva, hogy a tárgyalások rendjét mindenképen biztositani fogja és a maga elé tüíőtt cél megvalósítását a legnagyobb következetességgel folytatja. A nemzetgyűlés keddi ülése A Nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky elnök. Az elnöki előterjesztések során kegyeletes szavakkal parentálta el Mária Valéria királyi hercegnőt és Kövess Hermán báró tábornokot. A nemzetgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Majd örömmel jelenti be József Ferenc kir. hercegnek Anna szász királyi hercegnővel történt egybekelését. Az elnök ezután különböző mentelmi megkereséseket olvas fel. Majd Szabó Imre szociáldemokrata mentelmi jogának megsertését jelenti be. Ezután a székesfőváros törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Budai Dezső az első szónok. Nézete szerint a törvényjavaslat egy évvel késett el. Aggodalommal tölti el a törvényjavaslatnak az a pontja, amely megszünteti a kerületi választmány működését. Reflektál azokra a kritikai megjegyzésekre, ^amelyeket Farkas István hozott fel egy régi felszólalásában a fővárosi üzemekkel szemben. Ami a villamosvasút társaság kérdését illeti, kijelenti, hogy annak bevételében és berendezésében olyan jelentékeny reformot és olyan munkát vittek végbe, amelynek hasonló Európa egy városában sincs. A villamos társaság keresztény vezetősége a legsúlyosabb gazdasági nehézségek ellenére is nemcsak, hogy biztosította a forgalmat, hanem uj építkezéseket kezdett meg és fejezett be. Mivel a főváros régi háboruelőlti időből származó adósságainak garancia levele megtiltja, hogy a villamosvasút uj kölcsönöket vehessen fel, amig a régieket vissza nem fizette, a társaság uj beruházásai kizárólag csak a bevételeiből fedezhetők. Mindezek dacára a társaság keresztény vezetősége egyensúlyban tudja tartani a vállalat anyagi helyzetét. Szerinte a nagyközönségnek nincs kellő érzéke, hogy a vállalatban közintézményt lásson. Rátér azokra a vádakra, amelyekkel a fővárosi alkalmazottak ügyével kapcsolatosan támadják a társaság vezetőségét. Kijelenti, hogy bár a főváros alkalmazottainak fizetése szintén csekély, aránylag a többi városi alkalmazottak és magántisztviselőkével szemben sokkal jobban vannak fizetve. Majd a névjegyzékek kiigazításáról beszél. Elienzi a törvényjavaslat azon részét, hogy intézményeknek és egyesületeknek nem ad közjogot, mert ha ezt megadná, csupán ilyen uj egyesület alakulna és nem lenne megállás. A törvényjavaslatot főbb vonásaiban helyesli és éltalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Majd Fáy Endre szólal fel. A javaslat egyes rendelkezéseit bírálva összehasonlítást tesz Budapest és Bécs gazdálkodása között, azt állítja, hogy Bécs városának 500 milliárd feleslege van. Támadja a főváros villamos közlekedését. Kijelenti, hogy a hibák a régi liberális régim idejéből származnak, ennek oka az, hogy a nép nem ] rendelkezik általános titkos választó joggal. Szerinte a villamostarifa | azért magas, mert a villamos tár• saság vezetősége szabadjegyet adott \ az ÉME vezéreknek. Követeli mér' sékelt árujegyek megszüntetését, mert ha ilyenek nem volnának, általában csökkenteni lehetne a jegyek árát. Ezután a fővárosi község élelmi üzleteinek működését kutatja. Szerinte azok az élelmiszer üzletek nincsenek mérséklő hatással az árakra. A törvényjavaslat nem foglalkozik az iskolák kérdésével, noha szerinte Budapesten nagyon kevés az elemi iskola. Mivel a törvényt nem tartja kielégitőnek, annak számos intézkedését károsnak látja, a'javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Rottenstein Mór : Kijelenti, hogy a kormány elkésett a javaslattal, mert nem lett volna szabad megengedni azt, hogy a Főváros törvényen kívüli állapotba jusson. Szerinte a javaslat nem változtat semmit, hanem mindent meghagy régi állapotában. (Lapunk zártakor az ülés még folyik.) 8 cipészipari munkások bérmozgalma Csak néhány napja fejeződött be a szabómunkások sztrájkja, ma ismét egy ujabb sztrájk, a cipészipari munkások sztrájkja fenyegeti az ipart. A cipészípari munkások u. i. Budapesten már több mint hat hete sztrájkolnak bérkövetelésből kifolyólag és ugy látszik a csabaiak is ehhez akarnak igazodni. A helybeli cipészipari munkások még az elmúlt hét szombatján beadvánnyal járultak munkaadóikhoz melyben az eddigi munkabérüknek 55 százalékkal való felemelését kérték. Az igen váratlanul jött magas bérkövetelés annyira meglepte a munkaadókat, hogy az első pillanatokban még választ sem tudtak adni. Azóta aztán értekezletre gyűltek össze, hogy megbeszéljék az igen fontos kérdést, mert minden körülmények között békésmegegyezést akartak létrehozni. Hoszszabb tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy elmennek teherbíró képességük legvégső határáig és felajánlnak 35 százalék béremelést. A munkások a béremelést nem tartják elfogadhatónak, kitartanak eredeti követelésük mellett és ameny nyiben azt nem teljesítenék, rövidesen kilátás van, hogy sztrájkba lépnek. A munkások követelése ismét egy ujabb súlyos megterheltetést jelentene a fogyasztó közönségnek, mert a cipőáraknak 50—100 ezer koronával való megdrágulását eredményezné. Elismerjük, hogy szükséges a munkások bérének mérsékelt emelése, de a mai viszonyok között egyszerre több mint ötven százalékos emelést egy kicsit túlzottnak és aránytalannak tartunk.