Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-08 / 230. szám

Békéscsaba, 1924. október 230. Ara ÍOOO korona. Szerda V ' . évfolyam 23 8 , szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Elvettek egy darabot az esztergomi hídból Esztergom, október 7. (MTI) A magyar—csehszlovák határkiigazitó bizottság nemrégiben helysziniszem­lét tartott az esztergomi hidon ki­jelölendő határvonal ügyében. A határmegáilapitó bizottság a cseh kiküldöttek érveléseit elfogadta és ugy döntött, hogy a határ az esz­tergomi paritól számítva a harma- j dik pillérig terjed, tekintettel arra, hogy a hajók az első és harmadik hidiv alatti utón közlekednek. A döntés következtében a hatalmas hid háromötöd része cseh kézre kerül és csupán kétöíöd része ma­rad meg magyar kézen. Mit végzett a cseh kormány két óv alatt Prága, október 7. A Swehla-kor­mány kétéves hivatali működése al- ! kalmával a Cseszkó Szlovó össze­állítást közöl a kormány által el­végzett munkálatokról. Ebből kitűnik, hogy Swehla kormányralépése óta 140 törvényt, 949 kormányrendeletet, 149 rendeletet és hirdetményt adtak ki. Ezenkívül 34 kereskedelmi szer­ződést kötöttek és 9 nemzetközi egyezményt ratifikáltak. A franciák is hozzájárul­nak Németországnak a népszövetségbe való felvételéhez A francia kormány nem gördít akadályt Németországnak a népszö­vetségbe való felvétele ellen. Az uj választásokhoz is \ bizik az angol munkáspárt ; London, október 7. (Reuter) A s kabinethatérozat folytán a helyzet ; tisztázódott. Az általános választá- \ sokat mindazonáltal nem lehet ki- j kerülni, ha csak a munkáspárt mai értekezletén előre nem látott esemé- í nyek nem történnek. Ben Spoor, a kormány fő sereghajtója kijelentette, ; hogy a munkáspárt teljes mértékben birja a nép bizalmát, amely az igaz­ságot és az egyenlőséget szomjú­hozza és amely azt kivanja, hogy a párt végigharcolja a küzdelmet és végül is győzzön. Megszüntették Hittlernek Grossmann ellen indított becsületsértést perét München, okt. 8. MTI. Hittler Adolf egy évvel ezelőtt Grossmann István ellen becsületsértési pert in­dított azért, mert Grossmann azt állította, hogy a nacionalista moz­galmat legnagyobb részt külföldi, még pedig francia pénzen szítják és tartják fenn. Az Allgemeine Zeitung szerint a pert a törvényszék meg­szüntette. Hittlernek meg kell fizetni a költséget és meg kell téríteni az alperes kiadásait is. Kormánybiztos Hassa élén MTI. A Magyar Kurír jelenti: A sovinisták egyre hangosabban kö­vetelik, hogy a kormány szüntesse meg Kassa város önkormányzatát. Va­lószínű, hogy a cseh kormány legrövidebb időn belül ki is nevezi a város diktátori hatalommal felruházott kormánybiztosát. i) nemzetgyűlés ülését nagy ÉPdehlodés előzi meg Budapest, okt. 7. A mai nemzetgyűlést nagy érdeklődés előzte meg. Már jóval az ülés megnyitása előtt nagyszámú képviselő jelent meg a Házban mind a kormány, mind az ellenzék részéről. Az ellenzéki képviselők általáson nagy viharokra számítanak és több miniszter távozásának eshetőségeit mérlege­lik. A kormányhoz közelálló körökben természetesen mosolyognak ezeken a kombinációkon és a kormánypárt régi törhetetlen kitartásával áll a kor­mány mögött. Bármily nagy támadásokat terveznek, az egyes ellenzéki pártok, az egységes párt el van szánva, hogy a tárgyalások rendjét min­denképen biztositani fogja és a maga elé tüíőtt cél megvalósítását a leg­nagyobb következetességgel folytatja. A nemzetgyűlés keddi ülése A Nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky elnök. Az elnöki előterjesztések so­rán kegyeletes szavakkal parentálta el Mária Valéria királyi hercegnőt és Kövess Hermán báró táborno­kot. A nemzetgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Majd örömmel jelenti be József Ferenc kir. hercegnek Anna szász királyi her­cegnővel történt egybekelését. Az elnök ezután különböző mentelmi megkereséseket olvas fel. Majd Szabó Imre szociáldemokrata men­telmi jogának megsertését jelenti be. Ezután a székesfőváros törvényja­vaslat tárgyalására térnek át. Budai Dezső az első szónok. Nézete szerint a törvényjavaslat egy évvel késett el. Aggodalommal tölti el a törvényja­vaslatnak az a pontja, amely meg­szünteti a kerületi választmány mű­ködését. Reflektál azokra a kritikai megjegyzésekre, ^amelyeket Farkas István hozott fel egy régi felszólalá­sában a fővárosi üzemekkel szemben. Ami a villamosvasút társaság kérdé­sét illeti, kijelenti, hogy annak be­vételében és berendezésében olyan jelentékeny reformot és olyan mun­kát vittek végbe, amelynek hasonló Európa egy városában sincs. A vil­lamos társaság keresztény vezetősége a legsúlyosabb gazdasági nehézsé­gek ellenére is nemcsak, hogy biz­tosította a forgalmat, hanem uj épít­kezéseket kezdett meg és fejezett be. Mivel a főváros régi háboruelőlti időből származó adósságainak ga­rancia levele megtiltja, hogy a villamosvasút uj kölcsönöket vehes­sen fel, amig a régieket vissza nem fizette, a társaság uj beruházásai kizárólag csak a bevételeiből fedez­hetők. Mindezek dacára a társaság ke­resztény vezetősége egyensúlyban tudja tartani a vállalat anyagi hely­zetét. Szerinte a nagyközönségnek nincs kellő érzéke, hogy a vállalat­ban közintézményt lásson. Rátér azokra a vádakra, amelyekkel a fő­városi alkalmazottak ügyével kapcso­latosan támadják a társaság veze­tőségét. Kijelenti, hogy bár a főváros alkalmazottainak fizetése szintén cse­kély, aránylag a többi városi alkal­mazottak és magántisztviselőkével szemben sokkal jobban vannak fi­zetve. Majd a névjegyzékek kiigazí­tásáról beszél. Elienzi a törvény­javaslat azon részét, hogy intézmé­nyeknek és egyesületeknek nem ad közjogot, mert ha ezt megadná, csu­pán ilyen uj egyesület alakulna és nem lenne megállás. A törvényjavas­latot főbb vonásaiban helyesli és él­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Majd Fáy Endre szólal fel. A javaslat egyes rendelkezéseit bírálva összehasonlítást tesz Budapest és Bécs gazdálkodása között, azt ál­lítja, hogy Bécs városának 500 mil­liárd feleslege van. Támadja a fő­város villamos közlekedését. Kijelenti, hogy a hibák a régi li­berális régim idejéből származnak, ennek oka az, hogy a nép nem ] rendelkezik általános titkos választó joggal. Szerinte a villamostarifa | azért magas, mert a villamos tár­• saság vezetősége szabadjegyet adott \ az ÉME vezéreknek. Követeli mér­' sékelt árujegyek megszüntetését, mert ha ilyenek nem volnának, ál­talában csökkenteni lehetne a je­gyek árát. Ezután a fővárosi köz­ség élelmi üzleteinek működését kutatja. Szerinte azok az élelmiszer üzletek nincsenek mérséklő hatás­sal az árakra. A törvényjavaslat nem foglalkozik az iskolák kérdé­sével, noha szerinte Budapesten nagyon kevés az elemi iskola. Mi­vel a törvényt nem tartja kielégi­tőnek, annak számos intézkedését károsnak látja, a'javaslatot nem fo­gadja el. A következő felszólaló Rottenstein Mór : Kijelenti, hogy a kormány elkésett a javaslattal, mert nem lett volna szabad megengedni azt, hogy a Főváros törvényen kí­vüli állapotba jusson. Szerinte a javaslat nem változtat semmit, ha­nem mindent meghagy régi álla­potában. (Lapunk zártakor az ülés még folyik.) 8 cipészipari munkások bérmozgalma Csak néhány napja fejeződött be a szabómunkások sztrájkja, ma is­mét egy ujabb sztrájk, a cipész­ipari munkások sztrájkja fenyegeti az ipart. A cipészípari munkások u. i. Budapesten már több mint hat hete sztrájkolnak bérkövetelésből kifolyó­lag és ugy látszik a csabaiak is eh­hez akarnak igazodni. A helybeli cipészipari munkások még az elmúlt hét szombatján be­advánnyal járultak munkaadóikhoz melyben az eddigi munkabérüknek 55 százalékkal való felemelését kér­ték. Az igen váratlanul jött magas bérkövetelés annyira meglepte a munkaadókat, hogy az első pillana­tokban még választ sem tudtak adni. Azóta aztán értekezletre gyűl­tek össze, hogy megbeszéljék az igen fontos kérdést, mert min­den körülmények között békésmeg­egyezést akartak létrehozni. Hosz­szabb tanácskozás után abban álla­podtak meg, hogy elmennek teher­bíró képességük legvégső határáig és felajánlnak 35 százalék béreme­lést. A munkások a béremelést nem tartják elfogadhatónak, kitartanak eredeti követelésük mellett és ameny nyiben azt nem teljesítenék, rövi­desen kilátás van, hogy sztrájkba lépnek. A munkások követelése ismét egy ujabb súlyos megterheltetést jelen­tene a fogyasztó közönségnek, mert a cipőáraknak 50—100 ezer koro­nával való megdrágulását eredmé­nyezné. Elismerjük, hogy szükséges a munkások bérének mérsékelt eme­lése, de a mai viszonyok között egyszerre több mint ötven százalé­kos emelést egy kicsit túlzottnak és aránytalannak tartunk.

Next

/
Thumbnails
Contents