Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-04 / 227. szám

Békéscsaba, 1924 október 4. Ara ÍOOO korona. Szombat V évfolyam 227. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Kenyérjegy Németországban a rossz termés miatt újra életbe akarják léptetni a kenyérjegyet. A közelmúlt nagyon siralmas éveinek egyik legfájdalmasabb emléke, a kenyérjegy újra kisért, ha nem is nálunk, de nem messze tőlünk. Feltámad halottaiból és könnyeket fakaszt és ökölbe -szorítja a szörnyű öklöket és — talán elmegy megháborítani azoknak a lelkiismeretét, akik a legpompásabban megorganizált mezőgazdasági életet, a világ viszonylatban is legmagasabb nivón álítt ipari életet hidegvérrel, a kötelességteljesítés álarcába takarózva, a kultura és humanizmus nevében megsemmisítették. A hideg szalad végig rajtunk a nevének említésére, mert csordultig telt poharát ürítettük ki magunk is annak a keserűségnek, amit nem is oly rég nekünk okozott és a szörnyű emlékek minden keserűsége rezeg a hangunkban, mikor megkérdezzük: meddig még? A szerencsétlen Németországot az ököl jogán megfosztották mindenétől ; jó, ez nemtelen bosszú volt azért, mert csodával határos energiáját, amit megszázszorozott a pompás szervezettség, csak évek megszégyenítő kudarcai után tudta megtörni az ellene felsorakozó egész világ. De miért akarják ezt a mindenétől megfosztott országot megölni egészen? A sokszorosan kielégített bosszúvágy miért liheg még szakadatlanul ? Olyan viszonyokat teremterek szándékosan a guzsbakötött Németországban, hogy a betevő falatját nem találja meg a sokszorosan szerencsétlen nép. mely minden energiáját felemésztette már az élni akarás emberfeletti küzdelmeiben. R népek megbéküléséröl szavalnak heteken át a világ népeinek küldöttei és a szomszédjukban halálra sebezve vergődik egy jobb sorsra érdemes semmivé tett nemzet és nem jut eszébe senkinek a népek javáért dolgozó nagyok közül, hogy a népek békéjét gyilkos eszközökkel nem lehet előmozdítani. Hogy a história, mely nem elfogult, felelőssé teszi majd óket egy nagy kulturnemzet elpusztításáért. Mi még nem gondolkozunk a kenyérjegy bevezetéséről, de egész megértő lelkünkkel tiltakozunk az ellen a politika eilen, mely a magalázott fegyvertelen ellenség kiirtáséra törekszik. Emberszeretetből, a kultura szeretetéből táplálkozik a mi tiltakozásunk, de része van benne annak a megértésnek is, amely a helyzetünk hasonlóságából természetesen folyik. Nekünk is vannak ellenségeink és minket is legyőztek és jaj nekünk, ha a németek ellen alkalmazott pusztitómunka rendszerré válik. 9 vármegyei törvényhatósági bizottság hizgyiilése Gyenge érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés — 9 tisztviselői választások Békésmegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt tartotta rendes közgyűlésit igen gyér érdeklődés mellett. Kevéssel 9 óra után nyitotta meg Kovacsics Dezső [főispán a közgyűlést és szép sznvak kíséretiben emlékezett meg az elhunyt gróf Wenckheim Frigyesnéről majd indítványára a közgyűlés felállással fejezte ki részvétét a grófnő elhunyta felett. Megemlékezett a vármegye egyik igen agilis, köztiszteletben álló tisztviselőjének dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyzőnek 25 éves jubileumról és ismertette vármegyei ismerkedési útját, mely már a vége felé tart. A főispán szavai után dr. Konkoly Tihamér emelkedett szólásra és tartalmas rövid beszéd kíséretében mondott köszönetet az ünneplésért. Az érdemes főjegyzőt lelkesen ünnepelte a közgyűlés. Ezután áttértek a tárgysorozat letárgyalására. A lapunkban már ismertetett alispáni jelentést minden hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogatta, A vármegye 1925. évi költségvetést, melynek ugy kiadási mint bevételi végösszege 278 ezer aranykorona a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A költségvetésben a hiány, amit pótadóval kell fedezni 196 ezer koronát tesz ki. A közgyűlés ezután rátért az üresedésben levő szeghalmi főszolgabírói és a két aljegyzői állás betöltésére. A főszolgabírói állásra Kiss László h. főbírót, a birói állásra Pálka János helyére Kraft Ervin dr. közigazgatási gyakornokot, Házi Imre dr. helyére pedig Semsey Miklós tb. szolgabírót jelölték, akiket a közgyűlés közfelkiáltással megválasztott. Az újonnan megválasztott tisztviselők azonnal letették az esküt, akik nevében dr. Kiss László főszolgabíró mondott köszönetet. A megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági állásra majdnem egyhangúlag báró Apor Vilmost választották meg. Belicey Qéza gazdasági főtanácsos indítványára a közgyűlés üdvözlő felterjesztés szerkesztését határozta el a Magyar Cserkész Szövetséghez és gróf Khuen Héderváry Károly főcserkésznek, a hazafias szellemű és nemescélu intézmény iránti becsülésükről biztosítva őket. A közgyűlés ezután tudomásul vette, hogy a kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vármegye 1924. évi közúti költségvetését, azzal, hogy a községi közmunkaváltság 80 százalékát ezentúl is a vármegyei közúti alapba kell beszolgáltatni. A kézinapszámot 2, az igásnapszámot 6 aranykoronában állapította meg a miniszter. A közgyűlés tárgysorozatának ismertetése során már közölt több vármegyének átiratait közgyűlés magáévá tette. Ugyancsak elfogadták Komárom és Esztergom vármegyék átiratát az önkormányzati folytonosság érdekében és óhajtják a törvényhatósági bizottsági tagok választásának rövides végrehajtását. A választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyeket a december 6 ikai közgyűlésen fogják betölteni. Gyopáros fürdőnek gyógyfürdőre leendő átalakulása végett felírnak a népjóléti miniszterhez. Orosháza község határozatát országos vásárok tartása ügyében többek hozzászólása után a közgyűlés elfogadta. A kéményseprési dijakat 16 arany fillérben állapította meg a közgyűlés azzal, hogy a jövőben semmi tarifa emelést sem engedélyez. Több kisebb jeléntőségü ügy letárgyalása után a közgyűlés a délutáni órákban ért véget. a vivósport felujulása Békéscsabán A magyar lélekhez legközelebb álló sportág, amelyben régóta veretlen a magyar: a vivás, uj lendületet vesz Békéscsabán. A CsAK kebelében működő vivóosztály egészen uj alapokra fektetve, valószínűleg a közel jövőben megkezdi működését. A vivóosztály kitűnő vezetői élükön Laubner Józseffel, Bohnert Józseffel és a katonatisztikarral nagy agilitással vannak azon, hogy jelentékeny sporttá építsék ki a vívást is Csabán. Mondanunk sem kell, hogy nagy örömmel és lelkesedéssel fogadja a mozgalmat az ifjúság. A vivóosztály már tárgyal egy kiváló fővárosi vivómesterrel, aki hat hónapos kurzusra hajlandó lejönni Békéscsabára. Mihelyt elegendő jelentkező lesz, azonnal megkezdődik a gyönyörű sportnak müvelése. Jelentkezni már is lehet minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 5—7-ig a Rudolf-főgimnáziumban, ahol illetékes körök mindenre vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyújtanak. ! Nem lesz előléptetés novemberben a Máí-nál Mint értesülünk, az idén minden valószínűség szerint elmaradnak a Máv.-nál a novemberi előléptetések. Más években ilyenkor már nagyban folytak az előkészítő munkálatok, ha késedelemről nem volt szó, ilyenkor már az igazgatóság előtt feküdtek az üzletvezetőségek javaslatai. Most azonban teljes csend van az ügyben. A budapesti igazgatóságnál is az a vélemény a kiszivárgott hirek szerint, hogy legfeljebb néhány tisztviselő fog előlépni, ezek az előléptetések azonban nem a szokásos novemberi kinevezések jellegével fognak birni, nem egyszerre, de különböző időben fognak az egyes személyekre vonatkozólag leérkezni. Tömeges előléptetésekről már a szanálás miatt sem lehet szó, amely e téren is szigorúan alkalmazza a takarékosság elvét. A beavatottak szerint egyébként nagyobbszámu előléptetésekre a Máv.-nál a szanálás tartama alatt legfeljebb egyszer fog, májusban sor kerülni. Tömegmészárlás a brazíliai magyarok hozott Haton magyart végeztek ki a forradalom után Pár héttel ezelőtt a külfö di és a magyar napilapok részletesen beszámoltak arról a lázadásról, amely a brazíliai San-Paoloban játszódott le. Ismeretes a lázadókat a kormánycsapatok leverték és helyreállították a nyugalmat. Egy honfitársunk, aki kalandos ulazás után a napokban tért haza Braziliából, megdöbbentően számol be azoknak a szerencsétlen magyaroknak a sorsáról, akik résztvettek a lázadásban. A lázadók — mondotta — 23 napig tartották körülzárva a várost, mig végre sikerült azt elfoglalniok. A lázadók seregében harcolt mintegy 320 magyar is, akik a magas napidijért álltak be a lázadók