Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-03 / 226. szám

2 SZőrőa vtdók Békéscsaba, 1924 október 3 ü tüdőbaj Békéscsabán Irta: ár. Vas Vilmos Magyarország közegészségügyi viszonyain a lefolyt világháború kétségtelenül oly nyomokat hagyott hátra, amelyeket csak hosszú idők intensiv munkája lesz képes nivellálni. Számos munkáskéz lett részben halál, testi fogyatkozás, részben betegség következtében az ország közgazdaságából kikapcsolva. Elveszett országunk kétharmada. A háború nyomán fellépett és a háború után egyre fokozódó drágaságokozta nélkülözések, az ezzel kapcsolatos számos más jelenség köz vetve és közvetlenül olyan szociális állapotokat teremtett, melyek mellett az ország közegészségügye, mint a szociális állapotok resultánsa hoszszu időre kihatóan csak kedvezőtlenül alakulhat. A háború okozta károk kiküszöbölése, az elpusztutl munkaerők pótlása fokozott igényeket támasztott az egyes ember munkabírásával szemben, hiszen ma már serdületlen gyermekekkel, nyugalomra szoruló öregekkel, betegekkel és a gyermekeik gondozására hivatott anyákkal vagyunk kénytelenek számos oly munkát végeztetni, a melyhez a férfi erejének teljessége szükséges. A háboruokozta megbetegedések közül megmaradt számos ezer tüdőbeteg, akiknek e betegsége vagy e betegség miatt csökkent ellenálló képessége a hereditas utján késő nemzedékek fizikai ellenállóképességére is kihathat, vagy közvetlenül is ujabb és ujabb megbetegedések kutforrásává válhatik. A tüdőbetegség egyrészt idült fertőző természeténél, másrészt a háború folytán aquirált megbetegedések nagy számánál fogva kétségtelenül nagyobb terjedési tendenciát mutat, mint azelőtt. Mivel a tüdőbetegség áldozatainak évenkinti száma békében is felért egy egy nem kis terjedelmű háború áldozatainak a számával, leküzdése az erőben és számban megfogyatkozott nemzetünk fenntartásának egyik égető problémájává nőtte ki magát. Ezen értekezést főleg a tuberculosis prophylaxisának szolgálatába kivánom állítani, mert meggyőződésem az, hogy mig a tüdőbeteg rokkantakról való gondoskodás főleg az állam feladata — amit részben teljesít is — addig a tüdőbetegség elleni prophylactikus védekezés megszervezése elsősorban is társadalmi feladat már azért is, mivel ennek szervezésénél a helyi speciális viszonyokat kell figyelembe venni. Van Békéscsabán egy a tüdőbetegség leküzdésére létesült intézmény: a Tüdőbeteg Szanatórium, mely intézmény — sajnos, annak a magasztos hivatásnak, amelyért fel lett állítva, alig tud megfelelni; nem pedig azért, mivel a város közönsége a szociális kérdések s főleg a hygieniával szemben oly kevés megértést tanúsít, hogy kellő anyagiak hiányában nem fejtheti ki azt a tevékenységet, amelyet az anyagiak biztosítása mellett könnyen teljesíthetne. Bizom benne, hogy e cikkemmel fel tudom kelteni a közönség érdeklődését e szép és nemescélu intézmény iránt, hisz mindenki a saját érdekében is cselekszik akkor, mikor átérezve a tuberculosis kérdés nagy fontosságát, nem helyezkedik a várakozás álláspontjára, hanem mint kezdeményező jár el a nemes cél szolgálatában. Hogy a veszedelem, amely bennünket a tüdőbetegség részéről fenyeget, mennyire súlyos és imminens, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a tuberculosis halálozás, amely a háború előtti időkben már bizonyos csökkenő irányzatot mutatott Békéscssbán, 1915-ben már jelentékenyen emelkedett. Hogy mindenki megértse és lehetőleg tiszta képet nyerjen e betegségről és a vele járó veszélyről, ezért e célra egy halálozási statisztikát mutatok be Békéscsabáról 1904 tői 1923-ig: > •H 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 73 .c N M m *<B m N •O 3 1000 1131 1230 1052 1099 1086 1222 1136 1164 1333 1032 1048 1147 1105 897 O N ÖS J3 -flj He 137 141 156 136 138 136 172 169 168 198 175 158 159 142 138 o S N 5 •O <L> &s co JO S'üa Sxi 62 76 108 64 39 57 39 39 33 46 49 32 45 18 12 N-O U 13.7% 12.4% 12.5% 129% 12.5% 12.4% 14.1% 14.9% 14.7% 14 8% 16.8% 15.lo/o 13.0% 12.8% 15.3o/o mérhetetlen haragra lobbant s először azon fáradozott, hogy eltérítse fiát e szándékától, midőn azonban amaz hajthatatlan maradt, Hoványi hallatlanul háborogva a dolog felett, végigkilincselte a nagyváradi érdekelt hatóságokat és mindegyiket megkérte, akadályoznák meg, hogy fia útlevélhez jusson. Ugy is történt... A hatóságok nem adtak útlevelet Hoványi Pálnak, aki látszólag beletörődött abba, hogy Nagyváradon marad. Az elmúlt héten, szeptember 8-án azután váratlanul eltűnt a fiu hazulról. Hoványi dékán a legrosszabbra gondolva, rohant a rendőrségre és bejelentette fia eltűnését. A rendőrség nyomozott, de — hiába. Palinak se hire, se hamva. S ma azután bekövetkezett az, amitől a dékán ur jobban félt, mint a tűztől. Kisü t, hogy a fiu Budapesten van. A posta levelet hozott ugyanis Hoványi Páltól, amelyben az elszánt fiu mintegy bocsánatkérőig családja tudomására hozza, hogy minden baj nélkül átjutott a határon, megérkezett Budapestre s már fel is vették az egyetemre. S indokolásképen azt irta Hoványi Pál, hogy azért távozott el ilyen uton Nagyváradról, mivel nem akart román egyetemre járni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök Hiszek Magyarország 16682 2343 689 átlag 13.8o/° Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy Békéscsabán ezalatt a 15 év alatt 2343 ember halt meg tüdővészben, vagyis az összes elhaltaknak 13 8%-a, de ha különválasztjuk a háború előtti éveket a háborús évektől, akkor látjuk, hogy az előbbiekben az összhalálozásnak csak 12.8%-a volt a tbc., mig a háborús években az már 14 9% ra ugrott fel. Ha a tbc. halálozási számát összehasonlítjuk a többi fertőző betegségben elhaltak számával, látjuk, hogy a tbc. halálozás négyszer akkora, mint amennyi az összes fertőző betegségben elhaltak száma. Ha pedig a tbc. halálozás számát az élők számához viszonyítjuk, kitűnik, hogy ezer lakosra kb. 3 70 tbc. halálozás esik. (Folyt, köv.) Nem akart oláh egyetemre járni Nagyváradról jelentik: Nagyváradon alig van népszerűtlenebb ember, mint Hoványi Gyula jogakadémiai dékán, akivel a város magyar társadalma tudvalevően mindenféle érintkezést megszakított. Hoványi Gyulának egy 18 esztendős fia van, aki tavaly leérettségizett s most Budapestre készült utazni, hogy ott folytassa egyetemi tanulmányait. — Apja midőn a fiu tervéről értesült, Több mint kétezer csabai munkás szerződött cukorrépaszedésre A kukorica törése és betakarítása már a vége felé jár, úgyhogy a munkások nagyrésze felszabadult. A felszabadult munkások addig, mig az időjárás megengedi igyekeznek más felé munkát keresni. A legkedvezőbb munkaalkalom most a cukorrépaszedésnél kínálkozik és a munkások igyekeznek itt elhelyezést találni. Tekintettel a cukorrépa jövedelmezőségére, az idén igen nagy területeket vetettek be vele. A nagy munkaalkalmat növeli az is, hogy igen jó a cukorrépatermés. A békéscsabai munkások nagyrésze több mint 2000 munkás már leszerződött cukorrépa munkára, legtöbben a környékbeli uradalmakhoz, kisebb számban a Dunántulra. A munkások igen jó fizetéssel szerződtek le, általában száz négyszögöl cukorrépa kiszedéséért 12 kilogramm búzát és konvenciót kapnak. Eltekintve a leszerződött munkások nagy számától, még mindig van körülbelül 300 400 munkás számára munkaalkalom. Ugyancsak keres a sarkadi cukorgyár üzemi munkásokat állandó munkára. Aki bármelyik helyen is munkát óhajt vállalni, az jelentkezzen a népjóléti hivatal munkásközvetitő irodájában Chrisztián György intézőnél. Előfizetőinkhez Október hó elsejével uj évnegyed következett el. Felkérjük tisztelt olvasóinkat előfizetéseik megújítására, hogy lapunk szétküldése akaáályozva ne legyen. Előfizetési áraink változatlanok maradnak, nevezetesen egy hónapra 25,000 K egy negyedévre 75,000 K Lapunk egyre nagyobb tért hódit, szélsőségektől mentes, tiszta erős nemzeti keresztény politikájával, pontos és változatos hírszolgálatával eredményesen szolgálja a közjót. Hirdető oldala szenzáció számba megy s ma már köztudat, hogy jól eladni és venni, csak a Körösvidék ufján lehet. Olvasóink megértő, támogató szeretetébe ajánljuk lapunkat. A Körösvidék kiadóhivatala. Mi van ma? W24. okt 3., péntek R. kath.: Kandid vt. Prot.: Helga Napkelte 6 óra 02 perckor, nyugta 17 óra 35 perckor 5 35). Holdkelte: 11 óra 13 perckor (d. e.) nyugta 20 óra 51 perckor (d. u.) Este fél 7 és fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Moziban. Recskemét vagy Mucsa? Kecskemét városa Szabó Dezső iró eladásra kerülő könyvtárából 330 kötetet vásárolt meg közel 40 millió korona értékben. A könyveket Sziládi Károly muzeumi igazgató nagy gonddal válogatta össze és már be is sorozták a városi könyvtár anyagába.'.Ugyancsak a napokban további 70 kötetet vásárolt a könyvtár igazgatósága a „városi költségvetés keretében e célra megállapított összeg részbeni felhasználásával." * Boldog emberek Kecskemét kulturmunkásai, hogy ilyen megértő és áldozatkész közönség szolgálatában fejthetik ki tevékenységüket, ami bizonyára tenger sok őrömet is jelent számukra. Mi csak azt kérjük állandóan és fütől-fától, hogy ürítsék ki a Közmüvelődésházát, hogy a muzeumi gyűjtemények kikerüljenek a ládákból és jóllehet ez egyetlen fillérbe sem kerülne, a rendőrséget és a GOK-ot megmozdítani nem lehet. De miért is akarunk mi Kecskeméthez hasonlítani? Mucsa is magyar hely! — A Békéscsabai Önkéntes Mentő Egyesület hivatása magaslatán állva végzi emberbaráti munkáját. A fiatal intézmény napról-napra nélkülözhetetlenebb lesz. Lassanként átmegy a köztudatba, hogy tökéletesen működnek mentőink s igy mindig több és több esetben veszik igénybe szolgálataikat. Az elmúlt, szeptember hónapban a következő eseteknél segítettek: Sebzés, sérülés 24 esetben. Belső bajok 3 esetben. Betegszállítás 1 esetben. Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet 2 esetben. Egyéb esetek 1 esetben. Összesen : 31 esetben. Mozgóőrség: Színházban 1 esetben. Egyéb alkalmakkor 9 esetben. Téves jelentések 1 esetben. Összesen 11 esetben.