Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-24 / 119. szám

2 Kő rősvídók Békéscsaba, 1924 május 24. Munkácsi bemutatta uj módszerét több tanfelügyelőségen. Mindenütt a legnagyobb elragadtatással fogadták, ugy, hogy eddig nyolc tankerület te­rületén vezették azt be. Valóban meg­lepően ötletes ez az uj módszer, amelynek révén játszva tanulhatják meg a gyermekek nemcsak az össze­adást, kivonást, hanem az egyszer­egyet s igy a szorzást, osztást is. A zseniális feltaláló most a kultusz­minisztérium külön engedélyével járja be az országot, mindenütt maga mu­tatván be tanítási módszerét. Ez idő szerint Békéscsabán jár. Aki csak egyszer is látja a karton­lapok segítségével végbemenő számí­tásokat, könnyen arra a meggyőző­désre jut, hogy ez a módszer a szám­tantanitás terén hamarosan ép olyan általános lesz, mint az olvasás taní­tásánál a fonomimika. Leihetlcn emberek hitöriéü a Guttenberg-utca fiatal akácfáit Mindig hangoztatjuk az utcák és terek fásítását, mert mindnyájan tud­juk, hogy mennyire szükség van erre közegészségügyi szempontból. Cikkezésünk eredménnyel járt, mert rövidesen megtörtént a város bölcs vezetőségének intézkedése folytán a kopár utcák fásítása. Csak rövid ideig tudtunk örülni ennek a hasznos intézkedésnek, mert most ezzel kapcsolatban egy igen sajnálatos esetről kell beszámolni. A főtérhez közel levő Guttenberg­utca már évek óta teljesen kopár volt, mig végre nemrégiben befási­tották. Gyönyörű kis egészséges akácfa­csemetékkel ültették tele az egész utcát. Pénteken reggel arra ébred­tek az utca lakói, hogy a szépen megfakadt és fejlődésnek indult fák mind ki vannak törve tövestől. Azonnal jelentést tettek a szo­morú esetről a rendőrségnek. A rendőrség a nyomozást egy rendőr által megindította, de mint érteiü­lünk, teljesen téves irányban s igy keves remény van a tettesek kézre­keritézere. A legmesszebbmenően elitéljük a sajnálatos esetet s a legszigorúbb nyomozás megindítását kérjük (de nem rendőr által) az elvetemült lel­ketlen emberek kézrekeritésére. Mi van ma ? 1924. május 24-., szombat R. kath.: Kereszt s. Prot.: Eszter. Nap kelte 4 óra 15 perckor, nyugta 19 óra 39 perckor (7 39) Hold kelte 0 óra 05 perckor (éjjel) nyuttfa 10 óra 06 perckor (d. e.) Este 7 és 9 órakor mozielödás az Apolló Mozgóban. ; 9 Liptáb György szövőgyár j r. t. alapto&eemelése Fokozatosan fejlődik a gyár Csütörtökön délután tartotta a | Lipták Ggörgy szövőgyár r. t. rend­kívüli közgyűlését a részvényesek j élénk érdeklődése mellett a Nem­' zeti Hitelintézet helyiségében. Füi­I pinyi Sándor einökölt a gyűlésen, j aki a határozatképesség megállapi­• tása után megnyitotta a gyűlést majd ! felkérte Lipták György vezérigaz­gatót a tárgysorozat ismerteté­sére. Lipták vezérigazgató tartalmas beszéd kíséretében ismertette a rész­vényesek előtt az alaptőkeemelés szükségességet. Részletesen kiíej­í tette, hogy a gyár fokozott terme­. lése teszi főképen szükségessé az | az alaptőkeemelést. Hogy az alap­: tőkeemelés ne okozzon nagy meg­1 terheltetést a részvényeseknek csak mérsékelt emelést vettek egyelőre tervbe. R tőkeemelés áltat befolyt összeget teljes egészében a leg­szükségesebb építkezésekre hasz­nálják fel. R gyár termelésének fel­lendülése következtében a jelenlegi helyiségek kicsinek bizonyultak ugy, hogy az épületet kétszeresére na­gyobbítják meg. Ismertette továbbá a gyár termelési módozatait és ter­meivényeinek elhelyezését és érté­kesítését. Ezután dr. Uhrin László ügyész előterjesztette az igazgatóság határo­zatát, mely szerint javasolja a köz­gyűlésnek, hogy az eddigi 15 millió korona alaptőkét ujabb 15 ezer da­rab egyenként ezer korona név­értékű részvény kibocsájtása által 30 millió koronára emeljék fel. A rész­vény kibocsájtási ára 2 ezer korona s csak részvényesek által jegyezhető 15 nap alatt. A jegyzésnél az uj részvények ára egyszerre lefizetendő. Az előterjesztett igazgatósági határo­zatot a közgyűlés minden hozzászó­lás nélkül egyhangú lelkesedéssel el­fogadott. Az indítványok során Gruda Je­nőt, a Futura igazgatóját egyhangú­lag beválasztották uj tagul az igaz­gatóságba. Ismerve a szövőgyár színtiszta ke­reszténységét, jóleső érzéssel számo­lunk be olvasóinknak folytonos fej­lődésérői, ami elsősorban annak tu­lajdonítható, hogy a gyár vezetése kitűnő és szakértő kezekbe van. Ha az előrehaladás ilyen mederben tör­ténik ezután is, akkor rövidesen meg­érjük azt, hogy egy szorgalmas ke­resztyén ember munkájának megér­demelt eredményében gyönyörköd­hetünk. Géptörlő rongyot vesz a „Körösvidék" könyvnyom­dája. A ÍREK — Korányi pénzügyminiszter győri képviselőjelölt. Győrből je­lentik : Miákics Ferenc halálával meg­ürült győri mandátumért már is meg­indult a választási harc, ami előre­láthatólag igen erős lesz. A szociál­demokrata párt még csak Miákics temetését sem várta meg, hanem már vasárnap délután az előkészületekhez látott. A szociáldemokratákkal szem­ben a város polgári elemei is tömö­rülni fognak és valószínűleg Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert lép­tetik fel, de lehet szó más keresztény pártból való jelöltről is. — Megnyilt a strandfürdő. Szerdán délután nyilt meg a békés­csabai strandfürdő, amelyet azóta tömegesen keresnek fel a felnőttek is, az ifjúság is. A meleg idő na­gyon kedvez a strandolni vágyó kö­zönségnek és a fürdőnek is egyaránt. — A Tisza-arckép leleplezése Berettyóújfalun. Bihar vármegye törvényhatósága megfesttette Tisza István gróf arcképét s ennek ünne­pélyes leleplezése díszközgyűlés ke­retében szerdán délelőtt volt Berety­tyóujfaluban. A díszközgyűlést Al­mássy Sándor főispán megnyitója vezette be. Utána Beöthy László dr. v. v. t. t. volt kereskedelemügyi mi­niszter nagyhatású beszéd kíséreté­ben emlékezett meg Tisza Istvánról, mint államférfiuról és magánember­ről. Szcitovszky Béla, a nemzetgyű­lés elnöke tolmácsolta ezután a nem­zetgyűlés üdvözletét, majd Báranyai András, a vármegye alispánja a tör­vényhatóság és a tisztviselői kar nevében átvette és leleplezte az arc­képet. A díszközgyűlés után 100 te­ritékes giszebéd volt. — Az Aurora holnap este Gyöngyösy Lacika felléptével tartandó hangversenyére a je­gyek még válthatók a szokott elárusító helyeken. — A „CsAK" kéri a közönsé­get, hogy az előjegyzett jegyeket legkésőbb 24-én, szombaton dél­után 5 óráig vegyék át a Wénich drogériában. szi. Országos szempontból tehát igen nagy jelentőségű munkát végzett akkor Vidovszky Kálmán, a „Csaba" cserkészek parancsnoka, amikor ezt a cserkészmühelyt berendezte. Hi­szen az ország talpraállitásához ma épen ilyen minden téren helytálló, munkaszeretó, a munkát megbecsülő, fegyelmezett, egész emberekre van szükség, akik" tudjanak komolyan Ulkesedni, komolyan akarni, komo­lyan cselekedni és kitartani. Sajnos, a háború alatt felcsepere­dett ifjú nemzedékből nagyrészt hiányzanak ezek a tulajdonságok és köreiben általában a léhaság, a könnyelműség, a fegyelmezetlenség és a nemes ügyek iránti lelkesedésre való teljes képtelenség uralkodik. Mostani helyzetűnkben pedig amikor még megfelelő számú hadsereget sem tarthatunk, hogy legalább a katonai szol­gálat ropogtassa meg, tanitsa rendre, szoktassa fegyelem­hez és faragja komoly, hasz­navehető, megbízható, meg­próbált polgárrá a hiányos nevelésű, önmagával eltelt kamaszt és amikor egyes elbizakodott hadimilliomos­ifiurak apjuk példáján fel­buzdulva, szabadon vonhat­ják ki magukat minden hazafiúi kötelesség teljesí­tése alól, kétszeres meg­nyugtatás nekünk a munkás cserkészotthonok tetterős, lelkes ifjú seregeinek előre­törése azzal a szomorúság­gal szemben, amelyet a med­dőlelkü kávéházi fiatalság láttán érezünk. * Ezeknek átgondolása után öröm­mel vettem kezembe a cserkészkezek szebbnéi-szebb alkotásait Vannak ott gondosan talpalt és foltozott cipők, falidiszek, tálcák, pácolt, poli­túrozott, funéros és lakkos puha- és keményfa butoralkatrészek és mű­vészi kivitelű fadobozok szebbnél­szebb színekben, ezeken kivül köny­vespolc, szerszámszekrény, könyv­szekrény, bükkfa virágállvány, játék­kocsi, falovacskák stb. Mindenen a legprecízebb, legtökéletesebb, leggon­dosabb megmunkálás látszik és készí­tője mindenikre méltó büszkeséggel tekint és féltő gondossággal vigyáz. Szinte megszólal mindenik darabon az a szeretet, az a türelem és ala­posság, amellyel kis mestere készí­tette. No és külön fejezetben kellene irnom arról a két páratlanul töké­letes és feltűnő szépen sikerült kézi villamossági gépecskéről, amelyet Kupecz Vilmos és Wandlik László cserkészek csodálatos ügyességgel készítettek és amelyek méltán fogják majd legelsősorban magukravonni a kiállítás közönségének bámulatát. Ennek a nagyértékü pün­kösdi cserkészkiállitásnak a gazdag anyagát legmegfele­lőbben jellemezzük, ha meg­említjük, hogy nem keve­sebb, mint 24 cserkész há­romhónapi szorgos munká­jának legszebb termékeit foglalja magába. A kiállítók sorában cipészmun­kákkal Izsó Lajos, Kupecz Benedek és Jakuba János, asztalosmunkákkal Kupecz Vilmos, Wandlik László, Félix László és Jenő, Horváth Jenő, Técsi Olivér, Podsztrelen László, Köké­nyessy Zoltán, Réthy Dezső, Ipolyi­Keller Imre, Uhrin Mátyás, Nagy Elemér, Haider Ákos, Kis Lajos, Bagyinka János, Márkus György, Róna Lajos, Molnár János, Molnár Kálmán és Horváth Kálmán cser­készek szerepelnek. Mindenikükre büszke lehet pa­rancsnokuk, de büszkék lehetnek rájuk kitűnő tanítómestereik is, Jenei Béla, Boskó Lajos és Filipinyi La­jos cipészek, továbbá Leelőssi Al­bert és Havran Ernő asztalosok, kik minden elismerrsre méltó áldozat­készséggel, teljesen önzetlenül, pusz­tán a nemes ügy iránti megértésből < időt és fáradságot nem kiméivé ki­váló tudással és nagy szeretettel ve­zetik már .február eleje óta az ér­tékes tanfolyamokat, amelyeken mint­egy 30—40 cserkészt részesitettek esténként hasznos, alapos oktatásban A serény fiukat „Kálmán bácsin" szeretett parancsnokukon kivül Pau­lik János segédtiszt, az erélyas hangú „Dörgő" serkenti, irányítja és ellen­őrzi, egész munkaidő alatt is a leg­példásabb rendet és fegyelmet tartva fenn. * Tekintetem még meg-megakad a lankadatlanul szorgoskodó cserkész­kezeken. Már mindent át- meg át­néztem és mégsem tudok betelni velük. Indulok. „Dörgő" ,.vigyázz"-t vezényel, a fiuk felugranak és moccanás, pisz­szenés nélkül kisérnek el tekintetük­kel az ajtóig. Ez a köszöntés meglepett. Ilyen­ben nem volt részem, amióta a „kot-lorrain"-i utolsó ütközet után elbúcsúztam marosvásárhelyi szé­kely szakaszomtól. . . . Azok az elárult harcok fá­radt, szomorú katonái voltak, ezek a nagy magyar jövő üde, acéloshitü apródjai . . . Migend Dezső 9 világ legnagyobb filmje SODDD íss MESS9LIN9 tört. dráma Ráma hanyatlása idejéből, I. rész május ZÍ-Z5, II. rész május Z7-Z8

Next

/
Thumbnails
Contents