Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-23 / 118. szám

Békéscsaba, 1924. május 23. Kőrősvitiék 3 6. Gretry (XVIII. sz.) a) Marchedc la Caravane, b) Air de danse, c) Tambourin. Játsza az Auróra vonó­zenekara. Vezényel dr. Südy Ernő. R hangverseny tiszta jövedelme teljes egészében a kis Gyöngyön Lacikát illeti. Tekintettel a kultu­rális jótékony célra, sdományok elfogadtatnak. Jegyek 3—15 ezer koronáig válthatók Gesmeynél és dr. Guöngyösi és Gruber főtéri kónyviíereskedésében. Rendelőt az oroszországi hadifoglyok hazahozataláról Budapest, május 22. A nemzet­gyűlés újra megalakította a hadifo­golybizottságot és megállapodott a bizottság a hazaszállitási akció módjában. Ezen megállapodást a belügyminiszter rendeletbe foglalta. A rendelet kifejti, hogy a még min­dig Oroszországban élő hadifoglyok hazaszállításának költségét az állam nem fedezheti, erről tehát a hadi­foglyoknak maguknak avagy hozzá­tartozóiknak kell gondoskodni. — Előkelő látogatók a Rudolf­főgimnáziumban. Megírtuk már, hogy a békéscsabai ág. h. ev. Ru­dolf-főgimnáziumnak magas ven­degei érkeznek, hogy megszemlél­jék azt a munkát, amely ott folyik. R ma esti gyorsvonattal megérke­zik dr. Mdgóczy-Dietz Sándor a budapesti Pázmány Péter tudomány­egyetem nyilvános rendes tanára, a budapesti növénykert igazgatója s az evang. egyetemes tanügyi bizott­ság elnöke, hogu megtegye hivata­los látogatását a főgimnáziumban. R kiváló tudós, akinek neve jól is­mert nemcsak itthon, hanem egész Európában ís, nemcsak a gimná­ziumi oktatást skarja megtekinteni, hanem tanulmányozni fogja a bé- ' késcsabai szikes talajokat. R szik­javitás terén ugyanis elévülhetetlen érdemei vannak már eddig is a ne­ves professzorunknak, aki lanka­datlan szorgalommal kutat tovább, hogy megoldja a legnagyobb ma­gyar agrár kérdést: a szikes tala­jok termékennyé tételét. Mágócsy­Dietz Sándor dr. bevárja Csabán br. Radvánszky filbert egyetemes felügyelót és Raf/ay püspököt, akik­kel együtt megy Szarvasra a fő­gimnázium meglátogatására. — A keresztény szocialisták népgyűlést tartanak áldozócsü­törtökön. A keresztényszocialista párt pár héttel ezelőtt tartott zászló­bontó gyűlést Békéscsabán. Valóban szükség volt reá, mert a szónokok reámutattak oly dolgokra, amelyekre nagy szükség volt Békéscsabán. Most mint értesülünk, május 29-én áldozócsütörtökön ismét népgyűlést tart a keresztényszocialistapárt egy­részt, hogy válaszoljon a szociálde­mokratáknak, másrészt, hogy prog­rammját kifejtse. A népgyűlésre le­jön a fővárosból ismét Kóródl-Ka­tona János volt képviselő, a párt főtitkára és Tobler János volt felvi­déki képviselő, a keresztényszocialista szakszervezetek főtitkára, akit a cse­hek kiutasítottak a felvidékről. A szónokok értesítették a szervezőbi­zottságot, hogy szívesen engedik be­szélni a szociáldemokraták egy ki­jelölt szónokát a gyűlésen. — A hercegprímás Rómába érkezett. Rómából táviratozzák: Csernoch János hercegprímás a há­romszáz magyar zarándokkal szerdán | este 7 óra 35 perckor érkezett Ró­mába. A pályaudvaron gróf Nemes Albert és gróf Somsich József követ fogadta a quirináli és a vatikáni magyar követség tagjaival — Dr. Kiss László lesz az orosházi főszolgabíró. Békésvár­megye törvényhatósági bizottságának szombati közgyűlése több főtisztvi­selői állást tölt be, igy a nyugdíja­zás folytán megüresedett orosházai t főszolgabírói állást is. Erre az állásra egyedüli pályázó dr. Kiss László, gyomai főszolgabíró, aki jelenleg mint helyettes főszolgabíró áll a járás élén. A gyomai főszolgabírói állásra egyedüli pályázó dr. Pálka Pál gyomai szolgabíró. Az ürese­désbea levő két szolgabírói állásra dr. Torkos Kálmán vármegyei al­jegyző és Jeney Viktor pályáztak, akik értesülésünk szerint mindketten az orosházi főszolgabirósághoz kap­nak beosztást. Az árvaszéki ülnöki állásra dr. Fekete Géza tb. árvaszéki ülnök pályázott. — Gyógyszerész gyűlés Csa­bán. A Magyarországi Gyógysze­rész Egyesület békéscsabai körzete csütörtökön délelőtt tartotta Réthy Béla elnöklete alatt rendes évi köz­gyűlését a Kereskedelmi Csarnok helyiségében, melyen igen szép szá­mai jelentek meg a helybeli és vi­déki gyógyszerészek. Az évi és a pénztári jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés jobbára csak a gyógyszerészeket érdeklő több belső ügyet vitatott meg és tárgyalt le. — Miniszteri döntés a párbér­fizetési kötelezettségről. A vallás^ és közoktatásügyi miniszter 16868— 1924. sz. rendeletével, amelyet Nóg­rádmegye közigazdatásí bizottságához intézett, igen érdekesen és félrema­gyarázhatatlanul döntött a párbér­fizetés kötelezettségéről. Egy nyugal­mazott járásbiró ugyanis a reá ki­vetett párbérkövetelést azzal feleb­bezte megi hogy ő eddig bárbért nem fizetett és hogy a nemesek és honoratiorok minden párbérfizetés kötelezettsége alól mentesek voltak országszerte, amint e két osztály 1848. előtt minden adófizetés alól mentes volt. Ezt a felebbezést Nóg­rádvármegye közigazgatási bizott­sága elutasította és ezt a határoza­tot hagyta jóvá most a miniszter, elfogadván a vármegye helyes meg­állapítását, hogy „az állami és városi tényleges és nyugalmazott tisztvise­lők és szolgák ebbeli minősége nem szolgál jogalapul arra, hogy a pár­bérfizetés alól felmentessenek". Ez a döntés fedni látszik az 1848. évi VIII. törvénycikknek azt az intézke­dését, amely az addig kiváltságosak adómentességét eltörölte és amely szerint „Magyarország és a kapcsolt részek minden lakosai minden köz­terheket különbség nélkül egyenlően és arányosan viselik". — Háromhónapi fogház a Him­nuszért. Rimaszombatból írják: A rimaszombati törvényszék két papot és egy gazdát a Himnusz éneklése miatt három, illetve egy havi fog­házra ítélt. Ugy látszik, a csehek minél jobban igyekeznek meghálálni Capek darabjainak magyarországi szinrehozatalát. Az italmérési illetékek fel- ! lebbezési tárgyalásai. Az 1924— j 26. évekre megállapított italmérési j illetékek mérve ellen beadott felleb- i •I bezések tárgyalása Gyulán a kir. i pénzügyigazgatóságnál, f. é. május j 27-én reggel 9 órától kezdődőleg í folytatólagosan fog megtartatni — a ] tárgyalások nyilvánosak, melyen az i érdeklődők megjelenhetnek. — Változás az állami bevéte­lek és kiadások kezelésében. Az állami készpénzbevételek és kiadások ; kezelésének megváltoztatásáról pénz- j ügyminiszteri rendelet jelent meg. A j rendelet értelmében az állampénztár ) folyó évi julius 1-től kizáróan az « együttesen kezelt közadókat, a va­gyonváltságtartozásokat, az illetéke- ) ket, valamint a forgalmiadókat fogja s nyilvántartani és elszámolni. A többi í állami készpénzbevételeket és kiadá­sokat julius 1-től kezdve a posta- jj takarékpénztár fogja kezelni, csak az ; állandó illetményeket (tisztviselői és í nyugdíjas járulékokat) fogja a posta- j takarékpénztár október 1-től fizetni, j mert az aranykoronaértékben fize- \ tendő illetményekre vonatkozó ren- j delet junius hónapban fog kiadatni ; s igy a tisztviselői járandóságoknak > a postatakarékpénztár utján történő kifizetése addig elő nem készíthető. A rendelet ismertetésére még vissza­térünk. — Uj stóladíjak. Csernoch Já­nos dr. bibornok-hercegprimás mos­tan a stóladijakról ugy döntött, hogy a naphoz és időhöz nem kö­tött csendes szentmisék diját 6000 koronában, a naphoz vagy időhöz kötött csendes misék diját 10000 ko­ronában, az énekes szentmisék di­ját 20000 koronában, a liberás szentmisék diját pedig 40000 koro­nában állapította meg: Alapítványi tőkeként csendes szentmisére 200 ezer korona, énekesre 400 ezer ko­rona, liberásra 800 ezer korona fo­gadhatók el csupán. Az anyakönyvi kivonatok dija 5000 K. A házassági dispenzációk illetékeit az egyházfe­jedelem a következőképen szabá­lyozta : Egy hirdetés alól 10 ezer K, két hirdetés alól 15 ezer K, három hirdetés alól 25 ezer K, a kisebb­foku akadályok alól 25 ezer K, te­hetősebbeknél 50 ezer K, a na­gyobbfoku akadályoknál 40 ezer K, tehetősebbeknél 75 ezer K, a vegyes vallás alól 25 ezer korona, tehetőseb­beknél 50 ezer korona a dispenzá­ció dija. Ezenfelül beszedendő a fel­merült szükséges levélváltás teljes portója is. — Öngyilkosságok Szeghal­mon. Szeghalom községben az el­múlt héten két öngyilkosság is tör­tént egymásután. Az egyik öngyil­kos Bere Károly 52 éves szeghalmi napszámos, lakóháza udvarában levő birkaol gerendájára felakasztotta ma­gát és meghalt. Tettének oka isme­retlen. — A másik öngyilkos Tö­rök József 19 éves szeghalmi gép­lakatossegéd, aki atyja lakásának a padlásán felakasztotta magát és meg­halt. Tettének oka valószínűleg ab­ban keresendő, hogy mint géplaka­tos iparát nem fotytatta, állandóan mulatott s ezért atyja őt megdor­gálta és ezt ugy látszik nagyon a szivére vette. Szeghalmon ez már az utóbbi időben a hetedik öngyil­kosság, ami mindenesetre feltűnő és a mai világháború utáni idők ide­gességére, züllött állapotaira vezet­hető vissza. — Már kaphatók jegyek a va­sárnapi footballmérkőzésre. Te­kintettel a mind nagyobk mérveket öltő érdeklődésre és a pénztárnál ilyenkor szokásos torlódások elke­rülése végett a CsAK vezetősége elhatározta, hogy a jegyeket elővé­telben is árusitja. Ennélfogva a je­gyek már mától kezdve kaphatók Wénich Lajos drogériájában. — Anyakönyvvezető-helyettes Gyulán. Az elhalálozás folytán meg­üresedett Gyula városi anyakönyv­vezetőhelyettesi teendők ellátására anyakönyvvezető-helyettesnek a bel­ügyminiszter Tétényi Péter nyug. vármegyei aljegyzőt nevezte ki. — Városi tulajdonban levő földeket nem szabad eladni. Ren­deletet cdott ki a belügyminiszier, amelyben megtiltja a városok tulaj­donában levő földek és telkek el­adását. Rz ilyen városi vagyonok eladását több fontos okból tiltja meg és figyelmezteti a városokat, hogy az olyan határozatokat, amelyeket városi vagyonok eladására hoztak, nem hagyja jóvá. Megjegyzi végül, hogy a városok gazdasági fejlődé­sének előmozdítására kölcsönök nyújtásától — amennyiben arra fel­tétlenül szükség lenne — nem zár­kózik el. — Nemzetközi kiállítás Hollan­diában. Tilburg holland város meg­hívja a magyar ipart és kereskedel­met az ez évi julius 18. és augusz­| tus 18. között ott tartandó nemzeti ipari és kereskedelmi kiállításra. A kiállítás részleteiről Wildmann Reul mérnöknél lehet tudakozódni Buda­pesten, Akadémia-u. 10. sz. a. dél­előtt 9—11-ig. — Az erdélyi oláhuralom ál­dozata. Tímár József balázsfalvai menekült járásbirósápi irodafőtiszt felesége, született Sánta Eszter Gyulán folyó hó 19-én tanyai laká­sán egy őrizetlen pillanatban el­vágta a nyagát. Azonnal beszállí­tották a gyulai kórházba, de segí­teni már nem lehetett rajta. Két órai szenvedés után meghalt, ön­gyilkosságának oka valószínűleg idegbaja volt, amit az a körülmény idézett elő, hogy az oláhok elvet­ték férje állását és kiüldözték őket erdélyi otthonukból. — Irtsuk a cserebogarakat. Minden gazdaember tudja azt, hogy milyen veszedelem a frissen zsen­dülő tavaszi növényzetre, füre, fára a cserebogár, ez a falánk féreg, amely ha elszaporodik, felér egy kisebb sáskajárással. Ezidén máris igen nagy tömegben szaporodott el a cserebogár, ellepve a fák fiatal lombozatát. Rz utóbbi napok eső­zései sok kártevőt elpusztítottak, de még mindig nagy veszedelmet rejt magában a cserebogarak soka­dalma s ezért ajánlatos volna, ha a cserebogárirtást mindenfelé és rendszeresen végrehajtanák, hogy ültetvényeinket megszabadítsuk a csapástól. — Különben a cserebo­gár irtását a törvény is kötelezővé teszi, másrészt a józan ész is azt parancsolja, hogy minden módon pusztítsuk a kártékony rovarokat, amely munkában az iskolás gyere­kek is nagy hasznára lehetnek a felnőtteknek. — Hirdetmény. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a vonatnak gyenge kihasználása miatt a 708. és 705. számú vonatok közlekedtetését folyó hó 25-től kezdődőleg beszün­tetjük. Az AEGV forgalmi főnökség. Osgyán Béla oki. gépészmérnökElektromos és autogén heggesztések vasöntödéje ós vasipari vállalata, Árpádsor 28. sz. Vasesztergályozás praoiziós szerszámgépeken ss Mindennemű vasmunkák készíttetnek ss

Next

/
Thumbnails
Contents