Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-09 / 105. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Ara 800 korona. Péntek V. évfolyam 105. szám GONDOLATOK * * * Újságpalota épül Miskolcon és pedig keresztény újság, a „Magyar Jövő" épit háromemeletes pompás palotát, melyben modern szedőter­mek, géptermek, könyvkötészet, ad­minisztrációs irodák, papírkereskedés, öt szobás szerkesztőség stb fogják hirdetni a keresztény magyarság törekvéseit, élni, irányítani akarását. Tudott dolog, hogy Miskolc egyik legzsidóbb városa Magyarországnak, ahol ugylátszott, hogy minden tőke, minden hatalom az ő kezükben van. Annál nagyobb dolog, hogy itt a keresztény magyarság összefogása, áldozatkészsége és fajszeretete ilyen hatalmas várat tud emelni a nemzeti és krisztusi eszméknek. A „Magyar Jövő" öt esztendeje küzd a nemzeti és keresztény esz­méért Miskolcon. Sokszor elakarták gáncsolni, minden erővel meg akar­ták fojtani a zsidók, akiknek nem egyszer állottak segítségükre meg­tévedt keresztények is. De végre is erőteljesen szembeszállt az egész város és a környék magyarsága s öntudatos fellépése nemcsak meg­mentette a bátor harcos újságot, hanem hosszú időkre biztosította fennállását, sőt megerősödését s így kétségtelen diadalát is. A miskolci újságpalota fényesen igazolja, hogy nemcsak a zsidóság­Színház és mozi] (Tanulmány) Irta: POPOVITS IMRE A színház és a mozi harcában ma már kétségtelen az eredmény. A győztes a mozi. Hallatlan erőfe­szítéssel, sokszor nem is a legtisz­tességesebb eszközök segítségével hódított lépésről-lépésre tért. Elter­jedettsége, beláthatatlan fejlődőké­pessége túlhaladva a népszerű fo­lyóiratok „Müvészet-e a mozi" cimü körkérdéseiben leszögezett álláspon­tokat, hamar vált egyenrangú ellen­felévé a színháznak. A mozi mindig tudta, mi keli a közönségnek és e felismerésnek hü szolgájává szegő­dött. A mozi nem nagyképűsködött, nem akart mást mint szórakoztatni. *-Nem fitogtatta művészetét, sőt gro­teszk tréfák felhasználásával, boszor­kánykonyhájának bámulatosan nagy­szerű ötleteivel, ezer és ezer külön­böző módon a „művészet" jelszó­*) Szívesen közöljük a fenti komoly és ,£fdekes cikket, bár nem irjuk alá minden '3brát. Tudniillik nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy a mozi több volna mint a színház. Bizonyos, hogy sok film sokkal jobb, sőt művészibb, mint sok színházi előadás, de azért a mozi mégis csak al­sóbbrendű kultúrintézmény a színháznál. Egyébként ítéljen a közönség. Polémiákat szivesen látunk. ban, hanem a kereszténységben is van lendület, áldozatkészség és érzék az iránt, milyen eszközökkel kell visszaszerezni a vezetést, amely már­már átsiklott a zsidók kezébe. Bár követnék sok városban ezt a példát! * Az „emigránsok" már cihe­Iődnek. Készülnek hazafelé. Ugy látszik a szanálásnak egyik súlyos terhe lesz ezeknek a díszpintyeknek hazaengedése. Még nincs határozott intézkedés, még nem történt döntés az ügyükben, de az „atmosféra" kezd kedvező lenni az ő számukra. Aggódva olvassuk az erről szóló nak szándékos elhallgatásával és agyonhallgatásával mindig és kizá­rólag a munkában vagy pihenésben elfáradt emberek szórakozás, felüdü­lés utáni vágyának legteljesebb kie­légítésére törekedett. S mikor már ezt elérte, amikor már meghódí­totta a világot, akkor egy nagyszerű gondolattal megkezdette átdolgozni híveit fokról-fokra, annyira, hogy ma már általános a vélemény nemcsak a közönség, hanem az elsőrangú esztétikusok körében is: a mozi színtiszta művészet. A mozi ma már öncél. A 1' art pour T art elv alapján áll s nem szolgája a közönségnek, amely kö­zönség ma már nem is csupán szó­rakozni akar ott, hanem gyönyör­ködni is. Nemcsak kacagni és meg­lepődni, hanem a tiszta művészet­ben elmerülve a műélvezetig felemel­kedni. A színház hamarosan felismerte a moziban az erős versenytársat és a mérkőzés eredménye iránt annyira nem bizott saját erejében, hogy vizsgálat tárgyává téve a mozi pél­dátlan népszerűségének és ellenáll­hatatlan, egyenes vonalú fejlődésé­nek okait, a mozi sajátos eszközeit vette mindinkább igénybe, hogy igy saját területén és saját fegyvereivel újságcikkeket. Mi sokszor olvastuk azokat a förtelmes írásokat, amelye­ket ezek a gazemberek írtak a ma­gyar hazáról, a Kormányzó úrról, az egész mai kormányzásról. Sok­szor elöntött az epe és a keserűség amikor azt láttuk, hogy milyen al­jas indulatok tobzódnak ezekben az élőlényekben. Nem csoda, ha most az undor mellett végtelen szomorú­ság is él bennünk. Megvetjük azokat a gonosztevő­ket, akik bűntetteik után elmene­külve, egyébre sem gondoltak, csak arra, hogy az egész világ előtt gya­lázzák azt a szerencsétlen országot, arasson győzelmet a félelmetes el­lenfél felett. A vizsgálat eredménye a szín­ház és a mozi közötti első pillanat­ban is látszó külömbség megállapí­tása volt. Míg u. i. a színháznál az epikus elem az uralkodó, addig a mozidrámákat a cselekvések csak­nem szakadatlan láncolata jellemzi. A színház festett díszletekkel dolgo­zik s a film az élő, folyton változó természetes környezetben varázsolja elénk az embert. (Mert végső ered­ménykép ugy a színháznak, mint a mozinak célja és feladata az ember ábrázolása.) A film sohasem elbeszélő. Legfel­jebb csak annyit mond, amennyi a cselekvés megértéséhez feltétlenül szükséges; sőt igen gyakran még annyit sem, mert az előző cselek­vést egy későbbi cselekvés teszi meg­érthetővé. Díszletül a természetes környezetet használja fel és ezzel óriási előnyben van a színházzal szemben. Nemcsak valószínűvé teszi a leggroteszkebb eseményt is, hanem ezen eredményen tul a földrajzi tá­jak, városok megismertetésével szé­les néprétegek ismereteit gyarapítja, s ezáltal igazi kulturmunkát végez. Tehát a cselekvések folytonos lán­colata és a természetes környezet. amelyet ezelőtt hazájuknak hivtak s amelynek ők lettek hóhérai. De féltjük is ezt az agyongyö­tört hazát. Mi lesz itt, ha az a csa­tornaszellem, amely az ő írásaikból szétárad szabadon fog itt garázdál­kodni?! Mi lesz, ha ezek a fana­tikus, olthatatlan gyűlölettel terhes foradalmárok tovább folytatják akár nyíltan, akár titokban munkájukat? Hiszen még nem gyógyultak ki a beteg lelkek! Még könnyen hathat a fertőzés s a visszaesés sokkal sú­lyosabb szokott lenni! Jó volna ezen odafent is gondolkozni. llj fűtőházat és teherpályaudvart épit Békéscsabán a M9V Jelentettük, hogy a MÁV Békés­csabán a pályaudvar kibővítését ter­vezi, amit az a körülmény tett a leg­sürgősebben szükségessé, hogy Arad elvesztése következtében az uj „határ" közelében ezen a vonalon Békés­csaba az egyetlen állomás, amely az induló és érkező vonatok szerelésére alkalmas. Ahoz azonban, hogy a békéscsabai állomás ennek hivatá­sának megfelelhessen, uj berendez­kedés és nagy bővítési munka szük­séges. Elsősorban is uj fűtőházat, megfelelő nagyságú forditókorongot és tágasabb, több uj sinpár lefekte­A cselekvés és az epika, a termé­szetes környezet és a festett díszlet közötti óriási ür áthidalása lett tehát a színház elsőrendű érdeke. Az ez­irányu törekvések szülték a kápráza­tos kiállítású operettek és a pár pil­lanatig tartó jelenetek gyors váltako­zásából álló tündöklő revük egész sorát. Groteszk ötletü drámák keletkez­tek, melyeknek sem etikai, sem mű­vészi értékük nincs és az irodalom szempontjából sem állják meg a he­lyüket. Mindinkább legfontosabbá vá­lik a szinpad technikai felszerelésé­nek minél alaposabb ismerete, hogy igy technikai eszközök igénybevéte­lével érjék el azt a sikert, amely si­kerre ma a színház leginkább törek­szik: a kasszasikert. A szinház trükökkel, bluffökkel akar táblás házakat elérni most ami­kor a mozi dúsan felszerelt arzenál­jának ezen elavult fegyvereit már rég lomtárba helyezte. És azzal a tényével, hogy a mozi ható fegyvereit igyekszik elsajátítani, idegen területre téved a szinház. Ami­kor saját erejében nem bízva a mo­zihoz akar hasonlóvá lenni, már. el­itélte önmagát és elismerte a mozi felsőbbségét. Gondoljunk Mia May, vagy Emil Háborús bonyodalom Franciaország és Toröhország hozott London, május 8. A „Daili Express" azt a szenzációs hirt közli, hogy Franciaország és Törökország feszültsége háborús bonyodalommá szélesedik. Junius el­sején Angorában török haditanácsot akarnak tartani, amelyre- meghívják a bajor véderő parancsnokát is. Kitört a sztrájk a német hányi- és fémiparban Kommunista bujtogatás lappang a sztrájk mögött Berlin, május 8. A bánya- és fémiparban kitört az óriási méretű sztrájk, amit már hetek óta vartak. A westfáliai bányakerületekben megszűnt a munka, A mozgalom a Ruhr-területről indult ki, ahol tegnap már 300 bányász lé­pett sztrájkba. A sztrájk rohamosan terjed. A bányatulajdonosok az összes munkásokat kizárták. Ez történt a szászországi bányaterületeken is. Felső­sziléziában ma reggel állott be a munkabeszüntetés. A sztrájk mögött ko­munista bujtogatás rejtőzik. Az egész német ipar létérdeke forog kockán a sztrájk miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents