Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-22 / 191. szám

• I Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1924, aug. 22. Péntek V. évfolyam 191. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Hit és niunltö Schioppa Lőrinc, dr. pápai nuncius a most lezajlott harmadik alföldi katholikus nagygyűlésen velünk, magyarokkal való mély együttérzésről tanúskodó beszédet mondott. Emlékezetesen szép, nagyhatású szavaiból az alábbi részleteket ragadjuk ki: „Szomorú az az idő, melyet hazátok most él. Szomorú hazátok politikai helyzete, szomorúak a gazdasági viszonyai, szomorú az ország társadalmi élete. Ti, akiknek fájdalomba görnyedt szivét a hazaszeretet legbámulatosabb érzelme dobogtatja, ti valamennyien remélitek s valamennyien hívjátok a jobb jövendőt. Hölgyeim és uraim, ti rajtatok múlik, hogy szenvedő hazátoknak előkészítsétek ezt a jobb jövőt. T\ nemzetek nem halnak meg, de ha megaláztatásba és nyomorúságba sülyednek, nem tudnak felemelkedni másként, csak az Istenbe vetett hit és munka segítségével. Mindig az Istenbe vetett hit gyógyította meg a nemzeteket. Hit az Istenben, aki országotoknak a természet és a szellem nagyszerű ajándékait adta, hit az Istenben, aki mindenkor megvédett benneteket a történelem válságos óráiban, hit az Istenben, aki saját édesanyját adta ezeréves királyságtok égi királynőjéül. Istenbe vetett hit, de egyúttal munka is. Munkálnotok kell lelketeket, hogy az tiszta, erős legyen, hogy az el tudja viselni a fájdalmat és az áldozatot, munkálnotok kell értelmeteket, hogy vele örök alapokra helyezzétek azt a bámulatos kultúrát, amely a ti népetek dicsőséges hagyománya. Hzonban az anyagiakban is dolgoznotok kell, egyesítve erőtöket olyan tevékenységre, amelynek sohasem szabad megtántorodnia, vagy elernyednie. Ma az erős és gazdag népek szegények és gyöngék lettek a renyheség miatt, amely erőt vett rajtuk, a gyönge és szegény népeknek felemelkedést juttat a sors, ha nem hagyják, hogy a renyheség átkos szúja megőrölje őket. Kongresszustoknak tehát a hit és a munka újjászületett energiáit kell kiérlelnie. Ennek a két szónak: hit és munka kell zászlótokon tündökölnie. Cnnek a két szónak: hit és munka benne kell lennie mindennapi eskütökben. Ennbk a két szónak: hit és a munka, kell lennie a fénynek, az erőnek, a ti katolikus és magyar életetek szerelmének. F)it és munka — és akkor a ti vallástok mindig dicsőséges és mindig élő marad. Mit és munka — és akkor a mi szeretett Magyarországunk, amelyről a jövő letörli a mának könnyeit, meg fogja látni az örömnek és a halhatatlan dicsőségnek napjait." német biradsimi gyűlés háztájira! s londoni határozathoz Berlin, augusztus 21. fl birodalmi tanács ciá beterjesztették a londoni értekezlet törvénytervezetét. fl javaslat értelmében a birodalmi gyűlés hozzájurul a londoni értekezlet 1924. augusztus 16-iki záró jegyzőkönyvéhez, s felhatalmazza a bizodalmi pénzügyminisztert a 800 millió aranymárka hitel beszerzésére. Végül felhatalmazza a birodalmi kormányt, intézkedjék azoknak a bizonylatoknak átadásáról, amelyek a birodalmi vasúttársaság 11 milliárdnyi aranymárkás kötelezvényére, valamint az ipari megterhelésről szóló törvény értelmében a 4 milliárdnyi aranymárkás kötelezvényre vonatkoznak. Bud véglegesen pénzügyminiszter marad Budapest, augusztus 21. Illetékes helyen a következőket mondották munkatársunknak: Most, hogy a pénzügyminiszter nagyjában befejezte munkáját és a külföldi kölcsön ügye elintéződött, újra aktuálissá vált a pénzügyminiszteri állás betöltése. A leghitelesebb helyről szerzett értesülésünk szerint báró Korányi pénzügyminiszter visszamegy Párisba követnek szeptember elején, Bud miniszter pedig véglegesen átveszi a pénzügyminisztérium vezetését. Uj díszruha a tisztek részére Budapest, augusztus 21. (MTI) A honvédelmi miniszter a m. kir. honvédség tisztjei részére társasági díszruhát, valamint a tábornoki kar részére díszmagyar egyenruhát rendszeresített. .A társasági díszruha a nehéz beszerzési viszonyokra való tekintettel, nem kötelező, hanem az előirt alkalmakkor tetszés szerint viselhető. A társasági díszruha Bocskay kalpagból, attilából és fekete pantallóból áll. Eokhardt Tibor beszámolója Szeged, augusztus 21. Eckhardt Tibor Kiskundorozsma nemzetgyűlési képviselője, ma délután tartotta meg kerületének székhelyén beszámoló beszédét. Kíséretében voltak: Ulain Ferenc, Zsirkay János, Lendvay István nemzetgyűlési képviselők, valamint Kádár Lehel iró. Levél Dániából Koppenhdga-Jamboree, 1924. aug. 11. A tábor képe A Jamboreét, a cserkészek világversenyét Koppenhágától 8—10 kilométerre a királyi vadaskertben rendezték meg. Óriási tisztáson vagyunk, amelyet bükkerdő vesz körül. A terület enyhén lankás. Az erdő köröskörül rendkívül gondozott s meglepően sok, hihetetlenül szelid szarvas, őz, mókus stb. van benne. Ezeket az állatokat nem zavarta meg az az óriási forgalom, ami most itt van. Gyakran látunk szarvasokat, amelyek meglepetten bámulnak egyegy énekelve vonuló cserkészcsapatra. Itt a tábor a legtarkább képet nyújtja. Olyan, mint egy nagy nemzetközi vásár. Az óriási teret kisebbnagyobb parcellákra osztották, amelyeket egyszerű kötélkorlát határol. Ezek mögött helyezték el a csapatokat. Minden csapatnak kijelötték előre a helyét. A tábor közepén hatalmas dán zászló leng. A főbejárattal szemben pedig, a tábor északi részén óriási totem körül 34 zászlórudon harmincnégy lobogó nyújt festői képet. Ezek az elkerített helyek most néhány nap alatt a legötletesebben elkészített táborokká alakultak át. Mindegyiknek a közepén hatalmas árboc van, amelyen a tábor zászlaja leng. A sátrak a legkülönfélébb tipusuak. A legegyszerűbb s legkisebb német sátoroktól a leghatalmasabb svéd kupsátorig van itt mindenféle nagyság, forma és szín. Az egyes táborok sátorbeosztása is különböző. A legpedánsabbb rendtől a legnagyobb rendetlenségig lát itt az ember táborokat. Nagyon eredeti a táborok díszítése is. Az első táborkaput a magyarok állították fel. Minden tábornak megvan a maga jellegzetes díszítése. Mi csak az itt található dolgokkal (gyeptégla, kő, homok, mezei virág stb.) díszítünk, de sokan, különösen a más világrészből valók, magukkal hozott zászlókkal, bőrökkel, tollakkal díszítenek. Sok primitívség, sok ügyetlenség mellett a legrafináltabb izlés tűnik a szemlélők elé. Minden díszítésnél tarkább képet nyújt azonban a táborok lakóinak sokasága. Már az arcok is nagyon érdekesek. Itt egy csomó gyönyörű szőke fiu: dánok, svédek, norvégek. Rózsaszínű arcbőrük,szürke vagy kék szemük, szőke puha hajuk, tökéletes termetük elárulja, hogy nagyon intelligens, évszázadok óta okosan élő, jóltáplálkozó néphez tartoznak. Itt vannak az elegáns amerikaiak, a hatalmas termetű angolok, a csúf vörösarcu irek és skótok. Amott sötét arcbőrü, villogószemü olaszok. Valóságos vasgyurók a luxenburgiak. Sajátságosak a majomképü kínaiak, a japánok,a kik között néhány egészen helyes kis fiu van. Roppant udvariasak mindannyian. Sok nézőjük akad az egyiptomiaknak, az indiaiaknak s annak a néhány négernek, akik szintén a tábor exotikus lakói közé tartoznak. Nagyon tarka a ruházat is, bár a cserkészjellege mindegyiknek meg van. A kitűnő lengyel csapat jellegzetes sapkát visel, az egyiptomiak fezben, az indiaiak turbánban jelentek meg. A sziámiaknak is eredeti a fejfedőjük. Az angol gyarmati cserkészeknek érdekes kalapdiszük van. Tetszik a magyar kalapok árvalányhajdisze is. (Általában kócsagtollnak nézik s a hölgyek irigylik.) Sokat mulatunk a skótok szoknyáin. Megcsodáljuk az amerikaiak elegánciáját s a svájciak festői ruháját. Néhány csapat hozott nemzeti viseletet is, nagy feltűnést keltve felvonulásával. De ki tudná leirni ezt a színpompát, ami itt van?! Nem győz a szem gyönyörködni, a lélek örülni. Nem is csoda. Hiszen az egész világ fiatalságának legjava gyűlt itt össze. És miiyen kedvesek ezek a gyerekek! Csak a cserkészleányok bájosabbak náluk, akik szintén szépszámban tarkítják a Jamboreet. Koppenhága-Jamboree, aug. 12. A cserkésztábor élelmezése Ugy gondolom, hogy érdekli a magyar közönséget az is: hogyan élelmeznek egy ilyen hatalmas tábort, ahol többezer cserkész él együtt, akik a világ minden részéből sereglettek egybe. írok hát valamit erről is. A legfontosabb kérdés minden tömegélelmezésnél az ivóviz kérdése. Ezt itt a lehető legjobban oldották meg. Bekapcsolták a tábort a városi vízvezetékbe. Majdnem minden második tábor sarkán van két vízvezetéki csap, amely pompás vízzel