Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-17 / 188. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. aug. 17

. Vasátnap V. évfolyam 188. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 gyulai liatbelus nagygyűlés ma délutáni körmenetének sorrendje A gyulai harmadik alföldi katholikus nagygyűlés egyik legkimagaslóbb mozzanata a ma délutáni körmenet, melynek sorrendjék az alábbiakban közöljük: A körmenet a József-városi templomból indul. Gyülekezés délután 5 órakor a Kossuth-téren. Itt minden csapat kap táblát, majd a rendezőség elhelyezi az egyes csoporthoz tartozókat. Innen a körmenetet a németvárosi templomba vezetik, ahonnan kiindulva a következő útvonalon haladnak: a Jókai Mór-utcán át a Rendőrségnél balra kanyarodva a Vasút-utcán, majd a Törvényszéknél jobbra fordulva az Árpád utcán a Megyeház és a Pénzügyigazgatóság előtt haladva, a Békésmegyei Takarékpénztár épületét megkerülve, a Városháza előtt elvonulva a Winkler-gyógyszertár előtt bekanyarodva, bevonulás az anyatemplomba. Végül is Te Deum fejezi be a nagygyűlést és az ünnepet. Amerre a menet élHalad, az útvonal fényesen ki lesz világítva és az ut zöld gallyal lesz behintve. A körmenetben résztvevők beosztása a következő: Elől halad az államrendőrség sisakos díszszázada utána a Szív gárda, polgári fiúiskola tanulói, polgári leányiskola tanulói, a főgimnázium tanulói, Mária Kongregáció, Szociális Misszió Társulat, Szent Oltár Társulat női tagjai, Cipész Társulat, Pintér Társulat, Kőmíves Társulat, Kovács Társulat, Kötélverő Társulat, Asztalosok Társulata. Szabók Társulata, > Csizmadiák Társulata, Földmunkások, Földészek és a vendégek. A gyulai Egyháztanács, Irgalmas Nővérek, Papság. A legméitóságosabb Oltáriszentség, amelyet Glattfelder Gyula csanádi püspök visz, baldahin alatt, atabárdosokkal, gyertyavivőkkel és rendőrök által övezve. A nuncius kíséretével, előkelőségek (védnökök, kegyúri családok, főispán stb.) Katonai disszázad. A menet négyesével halad. A be nem osztottak a járdán foglalnak helyet. Két oldalt kordon lesz. Orosz hadiszert csempésztek be bolgár területre Szójia, augusztus 16. (Bolgár Távirati Iroda.) Augusztus elején a bolgár hatóságok arról értesültek, hogy 8—10 Oroszországból származó fegyver és lőszer szállítmányt készülnek partra szállítani a Fekete tenger bolgár pontjainak egyes részein, valamint a Romániában a Duna torkolat közelében. Ezen értesülés alapján a bolgár part egész mentében szigorú őrjáratot szerveztek. Augusztus 12-én egy járőr Burgas közelében elhagyott helyen egy ládát találtak, amelyben 20 rerolver, töltény és 10 bomba volt. Egy másik talált 40 ládában karabélytöltények voltak, amelyek mind orosz gyártmányúak voltak. A vizsgálatot az irányban indították meg, hogy kik tették partra a szállítmányokat. Megnyílt a "békéscsabai ipaöitás és árumintavásár állandóan nagy tömegek hullámzanab a kiállítás helyiségeiben. — Soft a vidéki látogat! — 9 legteljesebb elismerést vivták fii a békéscsabai iparosok kiállított munkáikkal. Békéscsaba, aug. 16, Pénteken délelőtt nyílt meg a békéscsabai iparosság nagy kiállítása pompás, ünnepélyes keretek között. Ez az esemény nemcsak a békéscsabai iparosságnak, hanem az egész városnak is nagyjelentőségű ünnepe volt és messzi vidékről ideérkezett vendégek egész serege előtt szerzett dicsőséget a békéscsabai iparostársadalom érdemes tagjainak. A megnyitó ünnepélyről, melynek szép közönsége zsúfolásig megtöltötte a főgimnázium hatalmas udvarát, alábbi részletes tudósításunk számol be: Üdvözlések, — Dr. Kovacsics főispán megnyitóbeszéde. Délelőtt pont 11 órakor óriási tömeg előtt emelkedett szólásra Kovács Mihály a békéscsabai ipartestület elnöke. Elsősorban is az Ipartestület, a Gazdasági Egyesület, a Kisgazdák Egylete és a két leányegyesület nevében üdvözölte szeretettel a budapesti vendégeket, a kereskedelmi- és földmivelésügyi minisztérium kiküldötteit, a főispánt, az alispánt, a polgármestert és az ünnepély résztvevőit. Majd a békéscsabai ipar|jelentőségéről és fejlesztésének fontosságáról szóllott. A békéscsabai kézműiparnak a fejlődésre való készségét, erejét — mondta — ez a kiállítás bizonyítja legfényesebben. Az iparosság tudásához, erjéhez és szorgalmához azonban feltétlenül szükséges a kormány anyagi támogatása is. A fejlődés érdekében Békéscsabának felsőipariskola és felsőkereskedelmi iskola kell. A békéscsabai iparosság szorgalmas munkájával arra törekszik, hogy a békéscsabai és igy közvetve az egész magyar kisiparnak minél jobb, minél nagyobb hírnevet szerezzen. Ehez a nemes törekvéshez kéri a békéscsabai kisiparosság az egyes minisztériumok megjelent képLevél Dániából Koppenhága—Jamboree, 1924. aug. 8. Itt ülök egy pompás dán földbirtok gazdasági udvarában. Elvonultam a hírlapok tudósítóival együtt a hangyamódra nyüzsgő, dolgozó magyar tábortól, hogy megírjam az első tudósítást a „Kőrősvidék" kedves olvasóinak. És most ugy érzem magam, mint a gyermek, aki megérkezvén messze útról, nem tud az őt kíváncsian körülvevőknek semmit sem mondani, mert túlságosan tele van a lelke, szive, agya. Bennem is kavarognak a gondolatok. Több mint 48 órai ut ezer benyomása, megszámlálhatatlan újsága, feledhetetlen, drága percek 1 gyönyörű emléke ugy cikkázik agyamban, mint egy kaleidoszkópban a tarka üvegek: minden pillanatban uj kép ötlik elém. Melyiket irjam le? Hiszen mindegyikből kifutná egy-két tárca. írjak az előkészületek kedves izgalmairól; az elutazás szépségéről; a határátlépés fájó jelenetéről; a tündéri szép szász Sveicről; a porosz síkság agrikulturájáról; a warnemündei tengeri fürdőről ? Vagy a dán földmivelésről mondjak hihetetlennek látszó meséket? Beszéljek arról a leírhatatlan kedvességről, amellyel a dánok mindenütt fogadtak? Elmondjam, hogy szaladtak utánunk idős urak és hölgyek kendőlobogtatva Koppenhága utcáin? Vagy beszéljek a már itt nyüzsgő német, angol, francia, kinai, jappán stb. cserkészekről? Mennyi téma, mennyi szépség 1 Most szeretném, ha a nagy irók tehetsége volna bennem s rendelkezésemre állna néhány kötetnyi hely, hogy kiöntsem az én magyar testvéreim elé szépségekkel csordultig telt lelkemet. De ezek híján meg kell elégednem azzal, hogy felveszem a szürke krónikás szerepét és sorjában leírok egyet mást. Akit bővebben érdekel ez az ut, az majd úgyis hallhat, mert ugy hiszem, hogy lesz szavam az egész közönséghez ajamboreeról; a gazdaközönséghez pedig különösen lesz, az itteni gazdálkodásról s a szövetkezeti gondolat diadalmas életéről. Most tehát hadd jöjjön a krónika : Augusztus 5-én este 6 órakor vig zeneszó zavarta meg a Kossuth Lajosutca és a Rákóczi-ut normális zsivaját. A Jamboree csapat vonult ki a vasúthoz. Elől a zenekar, utána a versenycsapat, majd a kisérőcsapat s végre az egész csapatot a vasútig elkísérő cserkészek hosszú sora. A keleti pályaudvaron sok ezer főre rugó közönség szorongott a prágai gyorsvonat előtt, hogy elköszönjön attól a 120 lelkes magyar cserkésztől, akik a vonat két utolsó, gyönyörű pullmann kocsijában helyezkedtek el. Az indulás előtt néhány perccel sorakozott a két csapat, akikhez Vitz Béla, a Magyar Cserkész Szövetség elnöke lelkes és buzdító búcsúszavakat intézett. A távozók nevében dr. Hermann Győző és Faragó Ede parancsnokok válaszoltak. Ezután felhangzott a Himnusz, melyet elfogódott lélekkel imádkoztak el távozók és kikisérők együtt. Lassan megindult a vonat. Százhúsz torok énekelte a büszke cserkészindulót : „Fiuk fel a fejjel 1" — aztán kendőlobogtatás közt siklott ki vonatunk a Csonkaország határa felé. Benn a vonatban boldogan dobogott százhúsz magyar szív. Tehát megyünk 1 Messze északra megyünk, tanulni és — ha lehet — uj dicsőségkoszorút fonni a megtépett magyar lobogóra. * Az első benyomásunk fájó, keserű volt. Komáromnál átléptük a trianoni határt. Ahogy megjelentek a cseh fináncok és katonák, elnémult a dal ajkunkon. Szinte hangtalanul mentünk át Cseh-Szlovákián s csak akkor éledt fel újra a csapat, amikor Pirna-nál német földre léptünk. Itt már büszkén kidugtuk a magyar lobogókat, mert tudtuk, hogy szeretettel fogadják azt mindenütt. Bodenbach-Drezden, a világ egyik Iegfestőibb tája. Nem győztünk betelni a szépségek nézésével. Ugy sajnáltuk, amikor Dresden után lassankint eltűntek a hegyek s a nagy porosz síkság egyhangúságán száguldott vasparipánk. Aki azonban a mezőgazdaság iránt érdeklődik, annak most is volt mulatsága, mert egy egyszerű átutazás is sok-sok tanulságot, sok-sok érdekességet tárt fel. Berlinben kedves meglepetés várt. Kijött elébünk az ottani magyar kolónia, élükön dr. Emich Gusztáv követtel, dr. Farkas Zoltánnal és dr. Szeberényi Lajossal a berlini magyar kollégium két kiváló tanárával. Velük volt főcserkészünk dr. Teleki Pál gróf, aki melegen üdvözölte ugy a versenycsapatot, mint a kisérőcsapatot. A német cserkészszövetség nevében a német főcserkész üdvözölte a magyar cserkészeket, kiknek szavára Hermann parancsnok válaszolt. Berlinből azonnal továbbutaztunk ugy, hogy még 6-án este megérkeztünk Nea-Sterlitz-be. Itt a német vasutasok jóvoltából reggel 4 óráig — vonatunk továbbindulásáig — üres személykocsikban jól aludtunk. Továbbutazásunk uj szépségekkel ajándékozott meg. Gyönyörködhettünk az északnémetországi sajátos földmivelésben és állattenyésztésben. Nem kellett sokáig utaznunk. Reggel (7-én) kilenc óra körül már meg-