Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-15 / 187. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924. aug. 15. Péntek V. évfolyam 187. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K IpOFQSQh napja van ma; a város, sőt a vármegye figyelme az iparososztály felé fordul a nagyszabású ipari kiállítás megnyitása alkalmából. flz emberiség egyetemes kultúrájának egyik leghatalmasabb tényezője, előrevivője a kézműipar. Sem a művészet, sem a tudomány, sem a mezőgazdaság, kereskedelem nem élhet meg nélküle. f\ különféle individuális erőket, melyeknek egymásrautaltsága, egybekapcsolódása alkotja a társadalom harmóniáját, az ipar kovácsolja egységgé, az ipar adja azokat az eszközöket, melyek nélkül nem tarthatná fenn magát az ember a földön s melyek nélkül emberi kultúra el sem képzelhető. Uz ősember kőbaltájától az óceánokat szelő luxusgőzösökig, a gyorsvonat hatalmas mozdonyáig, a kézműipar fejlődésének csodálatos története áll előttünk. H tudományos búvárkodás bámulatosan finom eszközeitől a földmives ekéjéig, lefele az állatbőrruhától, vagy a fügefalevéltől a különféle divatkreációig, a barlanglakástói a tündöklő palotákig felfele minden az ipar áldását hirdeti. 0 társadalom hatalmas arányú fejlőáése ott kezdődik, mikor az ipar értékét felismerte az ember. Ma ,már az igazi állami, vagy nemzeti nagyság fokmérője az ipar fejlettsége s a nagy nemzetek valódi erőssége nem népességük számától, nem is történelmi múltjától, hanem iparától függ békében ugy, mint háborúban. H mi magyar iparosaink is megjárták a fejlődés nagy útját, régi, elhanyagolt helyzetükből igen jelentős társadalmi osztállyá fejlődtek s különösen az utolsó évtizedekben európai nivóra emelkedtek. Sak istenadta kiváló magyar tehetség emelkeáctt ki közülök s nevet, dicsőséget szerzett hazájának az ipar terén is. fi mi városunk iparosai mindig a vidék legjobbjai közé tartoztak, nem egy közülök külföldi hires műhelyekben tanult és a maga szakmájában kiállja a versenyt bármilyen nemzetbelivel. fi kiváló alkotásokra mind több és több igyekezet látható és tapasztalható közöttük s nem csupán azért dolgoznak, hogy a műhelyből kikerülő árucikknek meg legyen a piaci értéke, hanem hogy az kiállja a f világversenyt is s midőn ezt teszik a nemzet nagyságáért, külföldi dicsőségéért is munkálkodnak. Tisztelet minden iparosnak, aki a közszükségleti cikkek előállításával nélkülözhetetlenné tudja magát tenni a közre, de megkülönböztetett tisztelet adassék annak az iparosnak, aki mindig többre, mindig jobbra, kiválóra, feltűnőre, meg csodáinivalóra törekszik, szóval aki nemcsak a járt utakon halad, de előbbre is viszi iparágát s ezáltal a magyar névnek külföldön is megbecsülést, elismerést szerez. Megbecsülő szeretettel köszöntjük olvasótáborunk nevében városunk kiállító iparosait, kivétel nélkül minden szakmabelit. Térjen elismerés nevökre, áldás a közre s dicsőség nemzetünkre kiállított remekeikről. K Gy. Meg kell oidoni a kisiparosság égető kérdéséit Miről határoz a naggyülés A csütörtökön megnyílt miskolci iparos naggyülés az iparosság égető kérdéseit veszi tárgyalás alá. A naggyülés először is a kisipari hitellel foglalkozik és sürgetni fogja ennek a nagyjelentőségű kérdésnek sürgős megoldását. Az egész ország kisipara ma a legsúlyosabb helyzetben van, mert hitd hiányában a rendes üzemet fenntartani nem tudja. Sürgetik a nagygyűlésen a kézműves kamara feállitását. A kisiparosság a közös kamarákban, ahol a nagyipar és nagykereskedelem képviselői foglalnak helyet, természetesen nem talál kellő védelmet és elvárja, hogy legalább a fővárosban engedélyezzenek számára külön kamarát, amint azt megadta a kormány a mezőgazdáknak és tervezi a munkásság számára is. A nagygyűlés rá fog mutatni arra, hogy ma, amikor a kisipari hitel hiján a termelés erősen megcsappant és rendelés alig van, nem lehet a legsúlyosabb ádókkal éppen a kisiparosságot sújtani. Különösen sok a panasz a forgalmiadó ellen. Az ipari nyugdíj ügyében is állást foglalnak és kérik a kormánytól, hogy támogassa az iparosság érdekeit. Rövid, egyszakaszos törvényre volna szükség, amely kötelezően előirja a nyugdíjintézett tagságot. Végül a naggyülés az ipartörvény sérelmes rendelkezéseit fogja tárgyalni. előtt áll a vármegye Csekély érdeklődés mellett folyt lo a vármegye rendkívüli közgyűlése Gyula, augusztus 14. Csütörtökön délelőtt csekély érdeklődés mellett tartotta a vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlését, melyről az alábbi tudósításunk számol be: Kevéssel kilenc óra után nyitotta meg dr. Kovacsics Dezső főispán a gyűlést. Majd dr. Daimel Sándor alispán a vármegyének a szanálási akcióval kapcsolatban kibocsájtott rendeletek folytán előállott súlyos anyagi helyzetéről tesz jelentést. Az alispán jelentésében közli, hogy a vármegye pénzügyi csődbe jutott. A közúti szükséglet helyzete is nagyon rossz. A szükséglendő összeg 30C0 millió korona. Mivel nincs pénze, be kellett az összes munkálatokat szüntetni. Megkisérelték azt is, hogy a vármegye nagyobb pénzintézeteitől kölcsönt vesznek fel, de ez lehetetlennek bizonyult, mert tekintettel arra, hogy hosszabblejáratu kölcsönről van szó, 50—70 százalékos kamatot akartak felszámítani. A jelentés hosszadalmasabb vitát provokált, melyen többen résztvesznek. Végül is halározati javaslatot fogad el a törvényhatósági bizottság, mely szerint feliratot intéznek a belügyminiszterhez és a népjóléti miniszterhez, hogy a vármegye jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetének következményeiért a törvényhatósági bizottság felelősséget nem vállal. Kohn Dániel (Gyula) azt kéri, hogy a sok előfordult sérelem és panasz miatt az adóügyi jegyzőket hívják be és oktassák ki. Válaszában az alispán megígérte, hogy a kívánságnak eleget tesz. Majd dr. Cs. Varga Antal önálló indítványát fogadják el, mely szerint feliratot intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez a behozatali tilalmak megkötöttsége és a vámkezelési viszszásságok megszüntetése tárgyában. A községi orvosok rendelési diját 50 aranyfillérbe, a beteglátogatási diját pedig 1 aranykoronában állapították meg. Az iparostanoncok hatósági orvosi vizsgálati diját 5000 koronában állapították meg. Békéscsaba város határozatát az Első Békéscsabai Gőzmalom által kért területhasználati engedélyről, felebbezés folytán megsemmisítették s uj határozathozatalra utasították a várost. Ugyanilyen határozatot hoztak a Horváth István tanácsnok által vásárolt városi kislakás ügyében. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a gyűlés délelőtt 11 órakor ért véget. Séta a kiállításon A kiállítás teljesen elkészülve várja a mai megnyitót. A zsűri elvégezte tegnap nehéz munkáját, a szebbnélszebb kiállított tárgyak elbírálását. Erről csak a kiállítás után számolunk be részletesen. Most nagyvonásokban ismertetjük a kiállítás gazdag anyaghalmazát. Amint belépünk a gimnáziumba, mindjárt jobbra az első teremben megkapó kép tárul elénk. Balról a vasipar, jobbról a faipar, illetőleg a mübutoripar remekei tűnnek fel. — Gondos és Ízléses elhelyezésben ott látjuk a többek közt Leellőssy Albert mübutorasztalosmester két szobáját, ízléses falak közt fülkeszerüen elhelyezve. Az eggik tölgyfa uriszoba antik stylusban nehéz faragásokkal díszítve, ugy anyagban, mint szilárd és gondos kivitelben legelső rangú alkotás; a másik egy ebédlő diófából, diógyökér betétekkel, szolid faragvánnyal. E két szobához fogható szépet alig láttunk eddig. Mindkettő helyet foglalhatna bármilyen világkiállításon, közbámulat tárgya s alkotó mesterének osztatlan elismerést szerez. Baumann Lajos faszobrász munkái is általános feltűnést keltenek, különösen egyetlen darabból faragott álló villanylámpája a fekvő oroszlánnal és egy remekmívű kazetta. Ugyanitt van Simon Béla fehér leányszobája, melyen a stylus domborodik ki s egyszerűségében is bájos hatású. Lövinger és Faragó gépalkatrészek és műszaki eszközökből dus és elsőrendű kollekciója mellett van Kvasz és Társa, meg Gazda villanyszerelők saját készitésű villanyvasalói s apróbb munkái csoportosulnak — a kézügyességet hirdetve. A másik teremben Martincsek Károly az ipari vonatkozási ügyek