Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-12 / 184. szám

2 Xórösvltíók Békéscsaba, 1924. augusztu s 12 mert a nagy keresetiadón kivül rájuk még 400—600 aranykoronáig terjedő italmérési [illetéket is kiróttak. Nem az egyes nem ismert hibákat kérik orvosolni, hanem általános revíziót kérnek. Megvannak arról győződve, hogy a pénzügyi kormány ilyen sú­lyos adókivetést nem akar, mert ez az adóalanyok elvesztését eredmé­nyezné. Dr. Kovacsics Dezső főispán vezeti a küldöttséget, aki arra haj­landónak mutatkozott. Ezzel Gyön­gyössy közel egyórás, igen értékes és tartalmas beszédét befejezte, amely­ért percekig tapsolták. Ezután az elnök felkéri Gyöngyös­syt a határozati javaslat felolvasá­sára. Az elnök felkérésére Gyöngyössy az alábbi határozati javaslatot ol­vasta fel: A határozati javaslat. 1. Békéscsaba iparosai és keres­kedői fájdalmas megdöbbenéssel ál­lapítják meg, hogy az általános ke­reseti adókivetések nemcsak hogy arányta.anok, igazságtalanok és sem a törvényben szigorán körülirt sza­bályoknak megfelelő vallomásoknak, sem más tárgyilagos becslésnek meg nem felelők, de emellett a törvény kifejezett szándékaival ellentétben a hozzájáruló útadóval és jövedelem­adóval együtt olyan terhekkel fenye­getik az adózókat, amelyek az adó­alany tőnkretételére és egzisztenciák tömeges megsemmisítésére alkal­masak. 2. Békéscsaba iparosai és keres­kedői át vannak hatva attól a ha­zafiúi tudattól, hogy az ország vál­ságos gazdasági helyzetében a szo­kottnál hatványozottabb mértékben kell hozzájárulniok az államháztartás megingott egyensúlyának helyreállí­tásához. De a terheknek viselése csak a teherbírás legvégső határáig ter­jedhet és nem vonhatja maga után következményül az adózó polgárok anyagi tönkrejutását. Minthogy pedig legjobb meggyő­ződésünk — és hangoztatjuk a tör­vény ellenére — a jelenlegi adóki­vetéseknél ilyen nagy sérelem érte Békéscsaba iparosait és kereskedőit, minthogy a nyomában kelt izgalom és kétségbeesés sürgős megnyugta­tásra és csillapításra vár, anaggyü­lés kimondja, hogy teljes bizalommal a pénzügyi kormányzat bölcsességé­ben és megértéséoen, a pénzügymi­niszter úrhoz memorandumot szer­keszt, amelyben a kivetésnél elköve­tett súlyos hibákat és nagymérvű túl­zásokat részletesen tudomására hozza, sürgős vizsgálatot és e vizsgálat eredményeképen a kivetések általános revízióját kéri. Annak a dokumentálására, hogy ép a polgárok gondjait viselő kor­mányzattól várja az orvoslást és e nehéz s a nagyszámú és jelentős érdekeltekre életbevágóan fontos kérdést a kormányzattal teljes har­móniában óhajtja megoldani, a pénz­ügyminiszter urnái a memorandum­mal eljáró küldöttség vezetésére mély tisztelettel felkéri Békésvármegye fő­ispánját, méltóságos dr. Kovacsics Dezső urat. Ezekután a naggyülés bizalommal várja igazságos panasza sürgős és kedvező orvoslását. A határozati javaslat felolvasása után megkezdődött a vita, melynek során a következők szólaltak fel: Kovács Mihály ipartestületi elnök: Az Ipartestület elöljárósága is foglal­kozott a kérdéssel és megállapította, hogy a keresetiadókivetésnél súlyos tévedések történtek. Teljes mértékben csatlakozik az akcióhoz, mert nem lehetséges az, hogy egzisztenciákat tegyenek tönkre a súlyos adókiveté­sek, miáltal természetesen az amúgy is nagyszámba levő munkanélküliek szaporodnának. Mi nagyon jól tud­juk mi a honpolgári kötelességünk, de azt nem várhatjuk be, hogy már a harmadik adókönyvecske a koldus­botot adja kezünkbe. Nem akarok példákat felhozni, mert azok már mind ismeretesek. Az iparosság a leg­teljesebb mértékben csatlakozik a memorandumhoz. Felszólaltak még Pollák Arnold, Weisz Mihály, Simon Béla, Falta Jenő, Vajda Jenő és Madarász György. Végül a naggyülés általános óhajá­nak engedve, a gyűlésen jelenlevő dr. Berthóty István polgármester szólalt fel, aki a következőket mon­dotta : Nem akarom felszólalásom­mal a gyűlés határozathozatalát be­folyásolni, de azért mégis szüksé­gesnek vélem, hogy egynéhány fel­világosítással szolgáljak. Mondha­tom, hogy a közigazgatás egyik leg­nehezebb ága az adókezelés. Különö­sen ma nehéz ez, amikor a rende­letek tömege érkezik naponta, me­lyekre mindig sürgősen kell jelentést tenni a felsőbb hatóságnak. A ren­deletek feldolgozására hónapok kel­lenének s sokszor napok sem állnak rendelkezésre. Ilyen körülmények között hajtják ma végre a rendeletet. A kereseti adókivetés egyik legne­hezebbje az adókivetéseknek. A leg­nagyobb baj az, hogy az adózók adóbevallása nem felel meg az ide­vonatkozó törvényeknek, nincs hátra más, mint az hogy az adókivető becs­lés utján állapítja meg az illető jö­vedelmét. Itt aztán természetesen tévedések fordulnak elő. Arra számitani kell, hogy a magyar nemzet minden egyes tagja kivétel nélkül vért fog izzadni a súlyos adóterhek miatt. A keresetiadókivetésnél a kulcs 5 százalék, amely szerint fizeti az adót nemcsak az iparos, kereskedő, hanem minden fixfizetéses egyén is, akiknek fizetéséből már akkor le­vonják az adót, mielőtt még fize­tését kézhez kapná. Még súlyosabb terheket rónak az uj rendelkezések a földtulajdonosokra. A földadó a kataszteri tisztajövedelem 25 száza­zaléka, ami Békéscsabán az összes pótadókkal együtt holdankint mini­málisan 10 aranykoronát tesz ki. Ami azt jelenti, hogy 200 arany­koronát vagyis 10 métermázsa búzát kellene jövedelmezni egy hold föld­nek. Sokan azon óhajuknak adnak ki­fejezést, hogy szeretnének az adó­kivetésekbe betekinteni. Kijelentem, hogy ennek semmi akadálya sincsen, mindenkinek rendelkezésére áll be­tekintés végett a kivetési lajstrom. Tiltakozó szavam emelem fel az ellen, hogy valaki is a város jóhiszemű tisztviselőjét meghurcolja. Az általá­nos revízióhoz a legteljesebb mér­tékben hozzájárulok. Kénytelen va­gyok azonban már előre konstatálni, hogy ennek nem lesz valami rend­kívüli következménye. A polgármes­ter szavait nagy megelégedéssel vette a naggyülés tudomáaul. Ezután az elnök kérdésére a nagy­gyűlés határozatilag kimondja, hogy teljes egészében elfogadja a fel­olvasott határozati javaslatot és azt a pénzügyminiszterhez kívánja sür­gősen felterjeszteni. A két egyesület elnökségét bizzák meg, hogy kérjék fel a főispánt a küldöttség vezeté­sére. A gyűlés dél multával izgatott hangulatban ért véget. Zsidó gimnázium Munkácson Prága, augusztus 11. Munkácson augusztus hó 17-én teszik le az első zsidó gimnázium alapkövét. Soli o tüzesei o vármegye területén Hz alispán jelentése a Dr. Daimel Sándor alispán már elkészítette a keddi közigazgatási bi­zottság előterjesztendő rendszerinti havi jelentését, melyből az alábbia­kat közöljük: A köz- és vagyonbiztonság álla­pota javulást nem mutat, sőt vannak helyek,ahol lényegesenrosszabbodott. A mult havi állapotokkal szemben azonban számbavehető és emlitésre méltó változás nem történt. Tüzeset junius hóban a megye területén 10-szer volt. A leg­nagyobb tüzek Endrődön 3, Béké­sen 130, Szentetornyán 100 milliós kárt okoztak. Magában az orosházi járásban 6 tüzeset volt, melyek közül hármat gyújtogatás okozott. Baleset 9 esetben történt. A halá­los fürdőzéseken kivül Endrődön egy napszámos a cséplőgépről leesve halálos sérüiést gzenvedett. Kétegy­házán a fa temetett el egy éjjeliőrt. Füzesgyarmaton a lábát, Bucsatele­pen pedig a kezét szakította le a gép egy-egy munkásnak. Az öngyilkosságok száma 9. A közellátás megszűnt és emiatt elégedetlenség nem tapasztalható. Az időjárás 24-ig meleg és száraz volt, attól kezdve borult és esős. Az aratás befejezést nyert, a nagy hőség következtében azonban a gabona megszorult és ez a terméshozamot minőségileg és mennyiségileg is le­csökkentette. A tengeri fejlődése jó és erőteljes vármegye közállapotairól és a későbbi vetésüek a legutóbbi időben gyorsan fejlődtek, ugy hogy tengeriből jó termés várható. A többi kapásnövények is jó termést Ígérnek. A rétek és legelők felüdültek. Az állatállomány egészségi állapota ki­elégítő. A sáska érzékenyebb károkat nem okozott.. A földbirtokrendezési eljárás Bé­késcsaba város, Szarvas, Gyoma, í Nagyszénás és Gádoros községekben Ü volt folyamatban. Az aratás alatt i számbavehető sztrájk csupán Békés­j sámsonban volt, de ez is elintézést nyert. Csabán mintegy 600 munkás maradt ki a cséplésből — saját hi­bájukból, mert oly magas béreket követeltek, hogy azt nem lehetett megfizetni. A napszámbérek 20—30 kiló buza, koszttal 2—3 kilóval ke­vesebb, női napszámbér ennek két­harmad része. Az iparimunkások helyzete rosz­szabodott, mert több munkást elbo­csájtottak üzemkorlátozás miatt. A kisipar helyzete is igen súlyos és több kisiparos mezőgazdasági mun­kát végzett. van mai 1924. aug• 12., kedd R.'kath.: Klára sz. Prot.: Klára. Napkelte: 4 óra 51 perckor, nyugta 19 óra 16 perckor 716). Holdkelte: 17 óra 34 perckor (d. u.) nyugta 1 óra 55 perckor (éjjel) Este fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. ? — Halálozás. Nagy Gábor, m. kir. áilami folyamszabályozási mun­kavezető, 69 éves korában hosszú és kinos szenvedés után tegnap dél­ben elhunyt. A kiérdemült derék, öreg tisztviselőt özvegye, ;négyfia, köztük Nagy Dezső, lapunk agilis és közkedveltségnek örvendő ifjú munkatársa gyászolja. Temetése ma délután fél 5 órakor lesz Garay-utca 11. sz. házból. — Véglegesítés. Bálint Imre mű­szaki főtanácsost a gyulai állam­épitészeti hivatal eddigi ideiglenes főnökét a miniszter mostani állá­sában véglegesitette. — A békéscsabai községi pol­gári leányiskolánál a községi is­kolaszék folyó havi ülésén az áll. polg. J. isk. részére megállapított dijaknak megfelelően az 1924—25 tanévre a beiratási dijat 1 aranyko­ronában; tandijat egész évre 10 aranykorona, egyébb dijakat 4 arany­koronápan állapította meg. Tandíj 2 részletben szept., febr. fizetendő. A szeptemberben benyújtandó, meg­okolt kérvényekre az iskolaszég ked­vezményt is fog adni. Igazgatóság. * Az Apolló Mozgó a közönség kényelme és a tolongások elkerülése érdekében hívja fel a t. közönség figyelmét, hogy az Ármány és Sze­relem kedd és szerdai előadásaira jegyeit előzőleg biztosítsa és váltsa ki, mert az előjelekből ítélve a filmet a legszélesebbkörü érdeklődés kiséri. Ármány és szerelem Schiller szomorujá téka (A fekete kancellár.) Lel Dagover, Werner Krause, Reinhold Schünze. kedden szerdán

Next

/
Thumbnails
Contents