Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-08-12 / 184. szám
2 Xórösvltíók Békéscsaba, 1924. augusztu s 12 mert a nagy keresetiadón kivül rájuk még 400—600 aranykoronáig terjedő italmérési [illetéket is kiróttak. Nem az egyes nem ismert hibákat kérik orvosolni, hanem általános revíziót kérnek. Megvannak arról győződve, hogy a pénzügyi kormány ilyen súlyos adókivetést nem akar, mert ez az adóalanyok elvesztését eredményezné. Dr. Kovacsics Dezső főispán vezeti a küldöttséget, aki arra hajlandónak mutatkozott. Ezzel Gyöngyössy közel egyórás, igen értékes és tartalmas beszédét befejezte, amelyért percekig tapsolták. Ezután az elnök felkéri Gyöngyössyt a határozati javaslat felolvasására. Az elnök felkérésére Gyöngyössy az alábbi határozati javaslatot olvasta fel: A határozati javaslat. 1. Békéscsaba iparosai és kereskedői fájdalmas megdöbbenéssel állapítják meg, hogy az általános kereseti adókivetések nemcsak hogy arányta.anok, igazságtalanok és sem a törvényben szigorán körülirt szabályoknak megfelelő vallomásoknak, sem más tárgyilagos becslésnek meg nem felelők, de emellett a törvény kifejezett szándékaival ellentétben a hozzájáruló útadóval és jövedelemadóval együtt olyan terhekkel fenyegetik az adózókat, amelyek az adóalany tőnkretételére és egzisztenciák tömeges megsemmisítésére alkalmasak. 2. Békéscsaba iparosai és kereskedői át vannak hatva attól a hazafiúi tudattól, hogy az ország válságos gazdasági helyzetében a szokottnál hatványozottabb mértékben kell hozzájárulniok az államháztartás megingott egyensúlyának helyreállításához. De a terheknek viselése csak a teherbírás legvégső határáig terjedhet és nem vonhatja maga után következményül az adózó polgárok anyagi tönkrejutását. Minthogy pedig legjobb meggyőződésünk — és hangoztatjuk a törvény ellenére — a jelenlegi adókivetéseknél ilyen nagy sérelem érte Békéscsaba iparosait és kereskedőit, minthogy a nyomában kelt izgalom és kétségbeesés sürgős megnyugtatásra és csillapításra vár, anaggyülés kimondja, hogy teljes bizalommal a pénzügyi kormányzat bölcsességében és megértéséoen, a pénzügyminiszter úrhoz memorandumot szerkeszt, amelyben a kivetésnél elkövetett súlyos hibákat és nagymérvű túlzásokat részletesen tudomására hozza, sürgős vizsgálatot és e vizsgálat eredményeképen a kivetések általános revízióját kéri. Annak a dokumentálására, hogy ép a polgárok gondjait viselő kormányzattól várja az orvoslást és e nehéz s a nagyszámú és jelentős érdekeltekre életbevágóan fontos kérdést a kormányzattal teljes harmóniában óhajtja megoldani, a pénzügyminiszter urnái a memorandummal eljáró küldöttség vezetésére mély tisztelettel felkéri Békésvármegye főispánját, méltóságos dr. Kovacsics Dezső urat. Ezekután a naggyülés bizalommal várja igazságos panasza sürgős és kedvező orvoslását. A határozati javaslat felolvasása után megkezdődött a vita, melynek során a következők szólaltak fel: Kovács Mihály ipartestületi elnök: Az Ipartestület elöljárósága is foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy a keresetiadókivetésnél súlyos tévedések történtek. Teljes mértékben csatlakozik az akcióhoz, mert nem lehetséges az, hogy egzisztenciákat tegyenek tönkre a súlyos adókivetések, miáltal természetesen az amúgy is nagyszámba levő munkanélküliek szaporodnának. Mi nagyon jól tudjuk mi a honpolgári kötelességünk, de azt nem várhatjuk be, hogy már a harmadik adókönyvecske a koldusbotot adja kezünkbe. Nem akarok példákat felhozni, mert azok már mind ismeretesek. Az iparosság a legteljesebb mértékben csatlakozik a memorandumhoz. Felszólaltak még Pollák Arnold, Weisz Mihály, Simon Béla, Falta Jenő, Vajda Jenő és Madarász György. Végül a naggyülés általános óhajának engedve, a gyűlésen jelenlevő dr. Berthóty István polgármester szólalt fel, aki a következőket mondotta : Nem akarom felszólalásommal a gyűlés határozathozatalát befolyásolni, de azért mégis szükségesnek vélem, hogy egynéhány felvilágosítással szolgáljak. Mondhatom, hogy a közigazgatás egyik legnehezebb ága az adókezelés. Különösen ma nehéz ez, amikor a rendeletek tömege érkezik naponta, melyekre mindig sürgősen kell jelentést tenni a felsőbb hatóságnak. A rendeletek feldolgozására hónapok kellenének s sokszor napok sem állnak rendelkezésre. Ilyen körülmények között hajtják ma végre a rendeletet. A kereseti adókivetés egyik legnehezebbje az adókivetéseknek. A legnagyobb baj az, hogy az adózók adóbevallása nem felel meg az idevonatkozó törvényeknek, nincs hátra más, mint az hogy az adókivető becslés utján állapítja meg az illető jövedelmét. Itt aztán természetesen tévedések fordulnak elő. Arra számitani kell, hogy a magyar nemzet minden egyes tagja kivétel nélkül vért fog izzadni a súlyos adóterhek miatt. A keresetiadókivetésnél a kulcs 5 százalék, amely szerint fizeti az adót nemcsak az iparos, kereskedő, hanem minden fixfizetéses egyén is, akiknek fizetéséből már akkor levonják az adót, mielőtt még fizetését kézhez kapná. Még súlyosabb terheket rónak az uj rendelkezések a földtulajdonosokra. A földadó a kataszteri tisztajövedelem 25 százazaléka, ami Békéscsabán az összes pótadókkal együtt holdankint minimálisan 10 aranykoronát tesz ki. Ami azt jelenti, hogy 200 aranykoronát vagyis 10 métermázsa búzát kellene jövedelmezni egy hold földnek. Sokan azon óhajuknak adnak kifejezést, hogy szeretnének az adókivetésekbe betekinteni. Kijelentem, hogy ennek semmi akadálya sincsen, mindenkinek rendelkezésére áll betekintés végett a kivetési lajstrom. Tiltakozó szavam emelem fel az ellen, hogy valaki is a város jóhiszemű tisztviselőjét meghurcolja. Az általános revízióhoz a legteljesebb mértékben hozzájárulok. Kénytelen vagyok azonban már előre konstatálni, hogy ennek nem lesz valami rendkívüli következménye. A polgármester szavait nagy megelégedéssel vette a naggyülés tudomáaul. Ezután az elnök kérdésére a nagygyűlés határozatilag kimondja, hogy teljes egészében elfogadja a felolvasott határozati javaslatot és azt a pénzügyminiszterhez kívánja sürgősen felterjeszteni. A két egyesület elnökségét bizzák meg, hogy kérjék fel a főispánt a küldöttség vezetésére. A gyűlés dél multával izgatott hangulatban ért véget. Zsidó gimnázium Munkácson Prága, augusztus 11. Munkácson augusztus hó 17-én teszik le az első zsidó gimnázium alapkövét. Soli o tüzesei o vármegye területén Hz alispán jelentése a Dr. Daimel Sándor alispán már elkészítette a keddi közigazgatási bizottság előterjesztendő rendszerinti havi jelentését, melyből az alábbiakat közöljük: A köz- és vagyonbiztonság állapota javulást nem mutat, sőt vannak helyek,ahol lényegesenrosszabbodott. A mult havi állapotokkal szemben azonban számbavehető és emlitésre méltó változás nem történt. Tüzeset junius hóban a megye területén 10-szer volt. A legnagyobb tüzek Endrődön 3, Békésen 130, Szentetornyán 100 milliós kárt okoztak. Magában az orosházi járásban 6 tüzeset volt, melyek közül hármat gyújtogatás okozott. Baleset 9 esetben történt. A halálos fürdőzéseken kivül Endrődön egy napszámos a cséplőgépről leesve halálos sérüiést gzenvedett. Kétegyházán a fa temetett el egy éjjeliőrt. Füzesgyarmaton a lábát, Bucsatelepen pedig a kezét szakította le a gép egy-egy munkásnak. Az öngyilkosságok száma 9. A közellátás megszűnt és emiatt elégedetlenség nem tapasztalható. Az időjárás 24-ig meleg és száraz volt, attól kezdve borult és esős. Az aratás befejezést nyert, a nagy hőség következtében azonban a gabona megszorult és ez a terméshozamot minőségileg és mennyiségileg is lecsökkentette. A tengeri fejlődése jó és erőteljes vármegye közállapotairól és a későbbi vetésüek a legutóbbi időben gyorsan fejlődtek, ugy hogy tengeriből jó termés várható. A többi kapásnövények is jó termést Ígérnek. A rétek és legelők felüdültek. Az állatállomány egészségi állapota kielégítő. A sáska érzékenyebb károkat nem okozott.. A földbirtokrendezési eljárás Békéscsaba város, Szarvas, Gyoma, í Nagyszénás és Gádoros községekben Ü volt folyamatban. Az aratás alatt i számbavehető sztrájk csupán Békésj sámsonban volt, de ez is elintézést nyert. Csabán mintegy 600 munkás maradt ki a cséplésből — saját hibájukból, mert oly magas béreket követeltek, hogy azt nem lehetett megfizetni. A napszámbérek 20—30 kiló buza, koszttal 2—3 kilóval kevesebb, női napszámbér ennek kétharmad része. Az iparimunkások helyzete roszszabodott, mert több munkást elbocsájtottak üzemkorlátozás miatt. A kisipar helyzete is igen súlyos és több kisiparos mezőgazdasági munkát végzett. van mai 1924. aug• 12., kedd R.'kath.: Klára sz. Prot.: Klára. Napkelte: 4 óra 51 perckor, nyugta 19 óra 16 perckor 716). Holdkelte: 17 óra 34 perckor (d. u.) nyugta 1 óra 55 perckor (éjjel) Este fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. ? — Halálozás. Nagy Gábor, m. kir. áilami folyamszabályozási munkavezető, 69 éves korában hosszú és kinos szenvedés után tegnap délben elhunyt. A kiérdemült derék, öreg tisztviselőt özvegye, ;négyfia, köztük Nagy Dezső, lapunk agilis és közkedveltségnek örvendő ifjú munkatársa gyászolja. Temetése ma délután fél 5 órakor lesz Garay-utca 11. sz. házból. — Véglegesítés. Bálint Imre műszaki főtanácsost a gyulai államépitészeti hivatal eddigi ideiglenes főnökét a miniszter mostani állásában véglegesitette. — A békéscsabai községi polgári leányiskolánál a községi iskolaszék folyó havi ülésén az áll. polg. J. isk. részére megállapított dijaknak megfelelően az 1924—25 tanévre a beiratási dijat 1 aranykoronában; tandijat egész évre 10 aranykorona, egyébb dijakat 4 aranykoronápan állapította meg. Tandíj 2 részletben szept., febr. fizetendő. A szeptemberben benyújtandó, megokolt kérvényekre az iskolaszég kedvezményt is fog adni. Igazgatóság. * Az Apolló Mozgó a közönség kényelme és a tolongások elkerülése érdekében hívja fel a t. közönség figyelmét, hogy az Ármány és Szerelem kedd és szerdai előadásaira jegyeit előzőleg biztosítsa és váltsa ki, mert az előjelekből ítélve a filmet a legszélesebbkörü érdeklődés kiséri. Ármány és szerelem Schiller szomorujá téka (A fekete kancellár.) Lel Dagover, Werner Krause, Reinhold Schünze. kedden szerdán