Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-08-09 / 182. szám

Békéscsaba, 1924, aug. 9. Ara 1000 korona. Szombat V. évfolyam 182. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő: MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A Japán követségi titkár Szegedre utazik Szeged, augusztus 8. A kultuszminiszter engedélyt adott a budapesti japán követség titkárának, hogy az ország főiskoláit tanulmány céljából meglátogassa. A követségi titkár, aki jelenleg Debrecenben van, pár napon belül Szegedre érkezik és meglátogatja a Ferenc József Tudományegyetemet. Szeged város a követségi titkárt ottani időzése alatt vendégének tekinti. A tolmácsolást Wolf Ferenc dr. tiszti főorvos látja el. A bajorok olosó búzával és árpával árasztották el a béosi piacot Bécs, aug. 8. Bár Bajorországban is meglehetősen gyenge volt a termés és Németország szükséglete ter'mészetesen távolról sincs fedezve az idei belföldi termelésből, a bajorok mégis jelentékeny mennyiségű búzát és árpát adtak el a bécsi árutőzsdén. Mintegy 25 százalékkal olcsóbban kínálták ezeket a kenyérmagvakat, mint ahogy budapesti kereskedők ajánlották a magyar gabonát és természetes, hogy meg is vásárolták a bécsiek a bajorok áruját. — Értesülésünk szerint Bajorország azért dobta most piacra termésének jó részét, mert az minőségileg nem volt megfelelő. A bajorok ugy spekulálnak, hogy a most eladott gabona árából később, ha a világpiacokon némiképen lehiggad a buzahossz, sokkal magasabb fajsúlyú és nagyobb sikértartalmú búzát is vásárolhatnak majd. Tochnikai főiskolát követel a Felvidék lakossága Prága, augusztus 8. R felvidéki lapok jelentése szerint a felvidéki diákszövetség a napokban Trencsénben ülést tartott, amelyen a felvidéki főiskolai oktatás kérdését beszélték meg. A pozsonyi egyetemen uralkodó mostani állapotok bírálata után egy felvidéki technikai főiskola létesítésének lehetőségéről tárgyaltak. Kiemelték, hogy a felvidéki ipar csak akkor fejlődhetik, ha megfelelő számú mérnököket fognak kiképezni. Nem valószínű az az ellenvetés, hogy a főiskolának nem lenne elegendő hallgatója. | Végül határozati javaslatot fogadtak : el, amelyben a pozsonyi egyetem < kiépítését sürgetik és azt kívánják, hogy Kassán állítsanak fel techni- I kai főiskolát. 1 fllegyar HÍM látogatása az elrabolt Pozsonyban Könnyezne búcsúzott a pozsonyi lakosság a magyar fiuktól Az ország főiskoláinak mintegy hetven hallgatója tanulmányi kirándulásra indult Bécs felé. A kiránduló egyetemi hallgatók Budapesten hajóra szálltak és a Dunán folytatták utjukat Pozsonyba. Mária Terézia városában, a cseh megszállás alatt nyögő Pozsonyban, amikor a hajó megérkezett, mindjárt feltűnt a pozsonyi magyar közönségnek a hetven magyar diák lapos fehér sapkája, amelyen ott volt a régen látott piros-fehér-zöld szalag s a kikötőben óriási közönség gyűlt össze érkezésüknek hírére. A hajó mintegy félóra múlva indult tovább s amikor eloldozták a köteleket, felhúzták a vasmacskát, az „Erzsébet királyné" fedélzetén egyszerre felharsant a leventék ajkán a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország." A parton álló közönség kigyúlt arccal, könnyes szemekkel hallgatta a dalt, amely tiszta csengéssel szárnyalt végig a Duna hullámai fölött s a házak között, ahol talán most összekocódó térddel figyeltek fel a cseh „hatalom" zsoldosai. A hajó már eltávolodott a parttól, de a födélzeten még sem hallgatott el a dal. Egymásután csendültek fel a búsongó kuruc nóták. Legutoljára a „Gyönge violának letörött a szára." Mikor az utolsó sora zengett a dalnak, egyszerre hetven fehér-piros-fehér zöld szalaggal díszített diáksapka repült a levegőbe s intett bucsut a pozsonyi várnak: „Édes hazám Isten veled." A lelkes és megható tüntetést könnyes szemekkel hallgatta a parton összegyűlt közönség s a hajó Pozsonyban felszállott utasai. Csak a csehek néztek tehetetlen dühvel a távozó hajó után, amelyről még egyre zengett a magyar dal. A tanulmányut résztvevői egyébként vasárnap délelőtt a legjobb hangulatban érkeztek meg Bécsbe, ahol a bécsi egyetemi hallgatók várták és fogadták őket lekötelező szivélyességgel. Nagyobb részesedést vállal az olasz tőbe Magyarországon Róma, augusztus 8. A vezető olasz pénzügyi körök legutóbbi milánói tárgyalásuk alkalmával elhatározták, hogy olasz-jugoszláv bankot alapítanak, amelyben a Banca Ungaró-Italianó is közreműködik. Egyben elhatározták, hogy az utóbbi pénzintézet tőkéjét szeptemberben felemelik és általánosságban igyekezni fognak útját egyengetni annak, hogy az olasz tőke nagyobb részesedést vállaljon Magyarországon. áz iparosság is tiltabozib a tuimagas aüó'bivetés ellen 9z ipartestület elöljáróság.' ülése — Nagygyűlést tartanak vasárnap az iparosok és kereskedők A kereseti adó aránytalan és igazságtalanul magas kivetése különösen az iparosság körében keltett nagy izgalmat és elkeseredést. Teljesen érthető az iparosság felzudulása, mert nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok az ipart teljesen megbénították s éppen csakhogy fennt tudják magukat tartani. E súlyos viszonyok között aztán az elkeseredés teljes súlyával hatott az igazságtalan adókivetés, mert ennek végrehajtása az amúgy is pangó ipart tönkre tenné, sőt akadna olyan iparos is, aki már az első részletet sem tudná megfizetni, mert most is csak nagynehezen tudja magát fenntartani mindennapi munkájából. Lehetetlen tehát, hogy ezek az iparosok tisztán keresetiadót fizessenek évente 200—500-1000—1500aranykoronát. Az igazságtalan adókivetés következtében keletkezett nagy elkeseredés szükségessé tette, hogy az Ipartestület előljárósági ülést tartson, melynek Iegfontosobb tárgya az adókivetések elleni állásfoglalás volt. A csütörtök délután megtartott előljárósági ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Kovács Mihály elnök miután megnyitotta a gyűlést, felkérte Martincsek Károly alelnököt, hogy ismertesse az adókivetések ügyében tett lépéseket. Martincsek az elöljáróság tudomására hozta, hogy küldöttségileg Gyulán jártak a pénzügyigazgatónál és a revízió elrendelését kérték. A pénzügyigazgató azt a választ adta, hogy revíziót nem áll módjában elrendelni, mert az adókivetési jegyzék már felterjesztést nyert a pénzügyminisztériumhoz, hanem ha orvoslást akarnak forduljanak a pénzügyminiszterhez. Végh Endre bejelenti, hogy a környékbeli városokban és községekben mint pl. Gyulán és Békésen az iparosságra 20—50 és 1C0 aranykorona adót róttak ki, ami megfelel a viszonyoknak. Majd Simon Béla alelnök emelkedett szólásra. A békebeli adók tízszeresét is meghaladja — mondotta — a most kivetett adó. Csak a teljesítőképesség határáig mehetünk el, mert a mostani kivetés egy-két év alatt az iparosság tönkre menetelére vezetne. Nagyon jól tudjuk, hogy a terhek viseléséhez mindenkinek hozzá kell járulni, de csak arányosan lehetséges az, mint az a környékbeli községekben van. Az elöljáróság kezében van Békéscsaba 1200 iparosának jövője, tehát erélyesen össze kell fogni, hogy orvosolják a sérelmet. Nem hiszi, hogy az állam ilyen magas adót követelne, mert az az iparosság teljes elvesztését jelentené. A békebeli alapon való kivetést tartja egyedül igazságosnak. Kován Endre komoly, minden kilengéstől mentes munkára hivja fel az iparosság figyelmét. Elmann Adolf szerint radikális eszközökhöz kell nyúlni, mert meg kell tudni, hogy minek magyarázható ez a hajmeresztő eset megtörténte. Á Kereskedelmi Csarnokkal egy közös nagygyűlésen tiltakozzanak a kivetések ellen. Az iparosság fizetni akar, de csak igazságosan és arányosan. Horváth Mihály javaslatára kimondja az elöljáróság, hogy teljes egészében csatlakozik a Kereskedelmi Csarnok [mozgalmához és a nagygyűlés megtartását vasárnap délelőtt 10 órában a városháza nagytermében határozzák el. Kovács Mihály elnök figyelmeztetésképen az elöljáróság tudomására hozza, hpgy a mozgalomtól függetlenül be kell adni a pénzügyigazgatósághoz a felebbezéseket. A felebbezéseket jól meg kell indokolni és konkrét esetekre kell hivatkozni.