Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-07-11 / 157. szám

Ara WOO korona. » Békéscsaba, 192 4. julius 11. AfoM K évfolyam 157. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak:] Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Szú sem lehet Pesthy Pál lemondásáról Egyik pesti lapból, egy bár sóvdny, de annál lármásabb kaesa röppent világgá. T\zt hí­resztelte ez a lap, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter be­adta, vagy beadni készül le­mondását. H lemondás állító­lagos motívuma az volna, hogy Pesthy Pál igazságügyminisz­ter elkeávetlenedett s politikai támadások miatt, melyek őt a sajtóban két oldalról is érték a Weltner Jakab ellen meg­indult vádeljárással kapcsola­tosan. FI támadásoknak semmi tár­gyi alapjuk és megfoghatósá­guk nincs. Természetes tehát, hogy a miniszter lemonáásáról, vagy elkedvetlenedéséröl szóló hír is alaptalan. Maguk a támadások két el­lentétes oldalról indultak ki a miniszter ellen s főként a szo­cialisták részéről, fímig a faj­védők azt is kifogásolják, hogy Weltner Jakab szocialista vezér egyáltalán hazajöhetett az emig­rációból, — mert elvileg elle­neznek az „emigrált" forra­dalmi emberek irányában min­den közbocsánatot vagy salvus conductust, adáig a szociál­demokraták keveslik a kormány „szigorú" feltételekhez kötött engedményeit és feltétlen teljes amnesztiát kivannak a kül­földre szökött hazaárulók irá­nyában, az egész vonalon. H kormány eljárása e kér­dést illetőleg is a végletektől mentes középúton halad. Elvileg nem zárkózik el az elő), hogy a szégyenletes emlékű forra­dalmi évek szökevény kompro­mittáltjai, ha nem túlságosan súlyos bűncselekmények követ­kezményei elől szöktek ki, bé­kén visszatérhessenek. De tel­jes közbocsánatban ezek se részesíthetők: helyi kell állniok a bíróság előtt, szabadlábon védekezve a közváddal szem­ben, amit ellenük az állam­ügyészség emel, hogy viselt dolgaik' felett biró ítélkezzék és 'Magyarország ellen elköve­tett vétkeik, ha rájuk bizonyul­nak, törvényesen megtoroltas­sanak. E kikötés alatt jöhetett Welt­ner Jakab haza s ennek értel­mében indult meg vááeljárás ellene, miután hazajöttével a feltételt elfogadta s annak alá­vetette magát ildomosán. ként több tanácskozásra nem lesz szükség, s gyorsan megindulhatnak a kölcsön elhelyezésére irányuló mukólatok. R Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége részéről kijelentet­ték, hogy a gyáriparosok és a ban­j kok álláspontja a kölcsön elhelye­| zésével összefüggő kérdésekben kö­rülbelül azonos. a pénzügyminiszter tanácskozásra hívta össze a pénzembereket Budapest, julius 10. flmint már jelentettük, Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ma délben 12 órakor fogadja a pénz­intézetek és a gyáripari érdekeltsé­gek küldöttségét abból a célból, hogy a kölcsön kibocsájtásának fel­tételeit és a kölcsön belföldi lejegy­zésével kapcsolatos minden tech­nikai kérdést a szakemberekkel megvitasson. Ez elé a tanácskozás elé, amelynek megtörténte után gyorslépésben halad majd előre a kölcsön lebonyolítása, ugy a TÉBE, mint a GYOSZ már korábban el­juttatta a pénzügyminiszterhez az előterjesztését. R pénzügyminiszter a memorandumot áttanulmányozta és a mai tanácskozásnak az a célja, hogy az egyes részletkérdéseket az érdekeltségek képviselői személye­sen is megvitassák a pénzügymi­niszterrel. R TÉBE igazgatója a kö­vetkező információt adta munka­társunknak a tanácskozás előtt: Rz ok a kívánságok, amelyek a me­morandumban foglaltaknak, egy célt szolgálnak, Azt, t. i., hogy a köl­csöncimletek a közönség minél szé­lesebb rétegeiben nyerhessenek el­helyezést. R leglényegesebb kíván­ságaink közé tartozik, hogy a köl­csönt magyar koronában is lehes­sen jegyezni, továbbá, hogy a jegy­zés oly kis címletekben is történ­hessék, (talán 5 dolláros legkisebb címletekben is), amely lehetővé te­szi, hogy kisemberek minél széle­sebb körben vehessenek részt a jegyzésben. Reméli, hogy egyéb­Folynak az orosz ősapa tössze vuná sok Bukarest, julius 10. Kéthetes csend után a beszarabiai határon újra meg­j mozdultak az oroszok és nagy csa­patösszavonásokat végeznek. A ro­; mánok azt hiszik, hogy az ujabb \ csapatösszevonással az oroszok a kisantant prágai konferenciájára kí­vánnak hatni. Elszakított magyar terüle­| ten nyílik meg az első zsidó egyetem ] Kismarton, julius 10. Doktorovicz galíciai bankár előterjesztést tett a népszövetségnek, hogy terve szerint építsék fel Európában az önálló zsidó egyetemet. A népszövetség többször foglalkozott a kérdéssel, több városhoz kérdést intézett, haj­landó-e a zsidó egyetemet kebelébe felvenni, azonban nem talált városra, amely helyet adott volna az uj tipusu főiskolának. Legutóbb Danzig város utasította vissza a tervet. Most azután az osztrákok által megszállott területen, Kismartonban dolgozták meg bizonyos körök a vegyes ele­mekből összeállított képviselőtestü­letet, amely egyhangú határozattal kimondotta, hogy helyet ad a zsidó egyetemnek. Levél a „Csaba" cserkésztáborból 184. sz. „Csaba" cserkésztábor Pápateszér, (Veszprém m.) 1924. julius 7. • Nem is tudom, hol kezdjem le- j velem. Ugy tele van a lelkem szép- j ségekkel, a most lepergett rehány ] nap sok drága emlékével, hogy va­lósággal kavarognak bennem a gon­dolatok és érzem, akárhogyan si­kerülne is irásom, csak nagyon hal­vány tükre lenne ez annak a szí­nes képnek, amely itt — folytono­san megujuló, változatos szépségé­vel — elébem tárul. Rz utazásunk nagyon kedélyes volt. R búcsúzáskor — mi taga­dás! — bizony odalopódzott tán még egy-egy könycsepp is egyik­másik szempilláira, de hát ezt nem lehetett látni a tábori lámpával be­világított gyönyörű nagy teherko­csiban, amelyet a Máv. előzékeny­ség rendelkezésünkre bocsájtott. Egyébként is a büszke diszjel, ame­lyet olyan szépen tud fújni Miska, meg a felcsattanó vidám cserkész­dal a legderüsebb hangulatot te­remtette meg. Alvásról persze alig lehetett szó. Pedig nagyon figyelmesek voltunk egymással szemben. Pl: az egyik épen jóízűen kezd szuszogni. Már talán a Bakonyról is álmodna, de az egészségügyi vezér, Karcsi ész­reveszi, hogy be van gombolva a nyakán az ing, sőt — horribile dictu — még nyakkendő is szorítja a gégéjét. Higiénikus egyénisége ezt nem tűrheti. Megrázza hót az álmodni kezdőt s mikor az ke­serves kérdő árccal bámul reá, sze­líden oktatja : „testvér ! nem egész­séges csukott nyakkal aludni, oldd meg a nyakkendőt: Aludj tovább 1" — Arról igazán nem tehet a egész­ség gondos őre, hogy az álma most már végkép elszállt. R másik alvó sajátságos furcsa helyzetben van. Nem is állja meg a gondos Gyúró, hogy meg ne kér­dezze : „Halló Matyi, nem akarlak felkel­teni, csak aggódom miattad: nem kényelmetlen a helyed?" Moci Pista is elaludt. Épen bele­kezd egy sajátos hangszerelésü hor­kolásba, amikor a közelében alvó „Csizlein" nyújtózkodni akarván, oldalba rúgja. Pista jó cserkész. Nem is haragszik, nem is durva. Csak bánatosan csap at horkolása egy kérdésbe : „Uhmm ... ki ille­tett engem a lábával ?" Derültség. Dörgő már megsokalja a zajt. Leg­mélyebb baritonján adja le intel­meit : „Fiuk! R jó cserkész éjszaka alszik ..Egy vékony hang a sa­rokban : „Ha hagyják." — Ujabb derültség, amelynek nincs vége Pestig. Da azért feltűnően friss a csapat. Budispesten átkapcsolják kocsinkat a győri vonatra. Egy darabig kint vagyunk a külső pályaudvaron. Épen alkalmas a hely es az idő mosako­dásra és reggelizésre. Még igy is olyan korán betaszítják waggonun­kat a keleti pályaudvarra, hogy van egy óra időnk sétálni a fővárosban. Indulás előtt víg cserkésznótától hangos a hatalmas csarnok, melyben különös erővel harsog a diszjel, a mikor a közönség kendőlobogtatása közben kirobogunk — a Bakony felé. , Mennél nagyobb a hőség, annál hervadtabb a társaság. Különösen a bánhida—pápai vicinálison. Csak akkor van újra vidám élet, amikor > jelzi a kalauz, hogy közeledünk Pá­' pateszér felé. Riadó kürtjel köszönti táborunk állomását. Itt vár már ránk két sze­kér, amelyet a pápateszériek szíves­sége állított elő, hogy nehezebb mál­háinkat kiszállítsa a mintegy 5 ki­lométerre levő táborhelyre. Kevés a két kocsi, még a leg­szükségesebb dolgok számára is. Nem baj. A szerkocsi még egyszer fordul s mindenki visz annyi cso­magot, amennyit bir. Akik legelőbb kimentek, azok sietve építik a sátra­kat, úgyhogy mire az utolsó cso­pori Kálmán bácsi vezetésével késő este a táborba jut, akkorra már álla legszükségesebb két nagy sátor. Rekedt, fáradt intézkedések. A ki­csiknek nem kell vacsora sem, a nagyobbak még falatoznak s jóízűt isznak a friss patakvizből, aztán csakhamar csend borul a tájra. Az éjjeli őrök rendezgetik a tá­bort. Így nem alszanak el. A sátrak­ból egyöntetű szuszogás, itt-ott hor­kolás hallatszik. Alszik a tábor. Az őrök meg azt kérdezgetik egy­mástól : Vájjon lesz-e olyan szép és jó táborunk, mint tavaly volt ? Egy­előre még a tábor képét is sötétség burkolja be.

Next

/
Thumbnails
Contents