Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-07-06 / 153. szám

Ara 1000 korona• Békéscsaba, 1924. julius 6 . Vasárnap V. évfolyam 153. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap, Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Hápomhonapi vakáció Ismeretes tény, hogy a fővá­ros mostani vezetősége teljes­ségében intranzigens keresztény elemekből áll. Ez persze rend­kívül sérti a főváros „liberális" elemeit Sérelmüket az uj fővárosi választásokat elrendelő és szá­juk ize szerint szabályozó tör­vény kisürgetésével akarták or­vosolni, hogy végre a székes­főváros vezetéséből is szoruljon ki a keresztény irányzat. Már tárgyalás alá is vette a Máz ezt a javaslatot, amikor a nem­zetgyűlés utolsó ülésén az el­lenzék egyik tagja személyes ügyre hivatkozva szót kert s meglepő indítványt terjesztett elő: a Máz napolja el magát, fi parlament nyári hangulatába váratlanul csapott le az indít­vány, de előle kitérni nem le­hetett. Következménye az lett, hogy a megejtett szavazás de­rékonszakitotta a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalását. Ez a döntés s maga az in­dítvány is legjobban a kor­mányt és a kormány pártját lepte meg, mert eltökélt szán­dékuk volt ennek a törvényja­vaslatnak még a szünet előtt való letárgyaltatása. Mi sem természetesebb, minthogy az ellenzék érdekelt liberális elemei ez alkalommal sem fukarkod­nak a vádaskodással. Ugy állít­ják be a dolgot, mintha maga a kormány akarta volna puccs­szerűen lezárni a fővárosi ja­vaslat vitáját. Ez a rosszindu­latú beállítás átlátszó taktikai és politikai célból történt, de arra rácáfolni a legkönnyebb, fiz indítványt tevő képviselő Meskó Zoltán, az ellenzék so­rában ül s a kormánnyal és annak pártjával nexusokat nem tart, mert ismeretes, hogy min­denkor éles ellenzéki magatar­tásáról tett tanúbizonyságot. Indítványa magát a kormányt is erősen meglepte, hiszen a kormány a legutóbbi időkben köztudomás szerint ugyancsak igyekezett jóviszonyban lenni a liberális oldallal. fi leghatározottabban cáfol­ják ezek a körülmények azt, hogy a Ház váratlan elnapo­lásában a kormány keze ját­szott volna közre, ötökéit szán­déka volt ugyanis a kormány­nak, hogy a fővárosi javaslat mielőbbi letárgyaltatásával meg­szüntesse a fővárosi ex-lexet s tegye lehetővé, hogy a fővárosi választásokat már az ősz folya­mán megtartsák. Igy azonban a* választásokra a legjobb eset­ben most már csak a követ­kező év tavaszán kerülhet sor, mert a törvény megjelenése után csak négy hónap múlva lehet kiírni a választásokat. Ma már adott helyzettel ál­lunk szemben: a parlament októberig szünetel s reméljük, hogy ezután a hosszú pihenés után komolyabb és előrelátóbb politika fog érvényesülni a baloldali ellenzék soraiban is. üisszaállitják a gabonaforgalom teljes szabadságát Budapest, julius 5. A tegnapi minisztertanács foglalkozott az idei gabonatermés értékesí­tésének kérdésével és elhatározta, hogy visszaállítja a gabonaforgalom tel­jes szabadságát. A közeli napokban kormányrendelet jelenik meg, amely az utolsó fennálló korlátozást, a kiviteli illetékeket is eltörli. Folyik a vizsgálat a szerb-olasz határincidens ügyében Belgrád, julius 5. A szerb minisztertanács ma hosszasan tanácskozott a jugoszláv-olasz határon történt incidens ügyében, amely ügyben a vegyes bizottság meg­indította a vizsgálatot. Az olasz ügyvivő Qavrilovicsnak a külügyminiszter helyettesének kifejezte az olasz kormány sajnálkozását a legutóbbi incidens felett, amely két jugoszláv járőr életébe került és biztosította a szerb kor­mányt, hogy Olaszország részéről a legerélyesebb vizsgálatot indították meg. Öt és félévi fegyház hStlenségért Elítélték a megszálló szerbek cinkosait Pécs, julius 5. Ma tárgyalta a pécsi kir. törvény­szék Andrits Tivadar dr. közjegyző és társai bűnperét, amely még a szerb megszállás idejéből dotálódik. Andrits Tivadar dr. és társai a vád szerint azon dolgoztak abban az idő­ben, hogy Mohács és Baranya meg­szállott része szerb uralom alá jusson. Az ügyészség vádirata szerint 1919. év tavaszától kezdve közhangulatot igyekeztek felkelteni, népgyüléseket, felvonulásokat rendeztek, az ellensé­ges megszálló szerb kormányhoz, valamint az ántánt hatalmak nagy­követeinek főtanácsához és az ántánt katonai misszió elnökéhez, Qosset angol ezredeshez a cél támogatása végett küldöttséget menesztettek, a propaganda és küldöttségek -költsé­geinek fedezésére pénzt gyűjtöttek. Andrits Tivadar közjegyzői, Bencze József rendőrkapitányi, Mogin Száva főszolgabírói és Fischer Gyula szolga­bírói állást vállaltak és ezáltal az el­lenség berendezkedését elősegítették. Az ügyészség ezért dr. Andrits Tivadart, Bencze Józsefet, Borbás Já­nost, Gerdán Jánost, Hajdinák Ala­dárt, Kulin (Kohn)'Jenőt, Majsits Ma­nót, Mihalcsics Istvánt, Mogin Szá­vát, Nyitrai Jánost, Német Varga Já­nost és Adamovics Istvánt, mint tet­testársakat felségsérsértéssel, hűtlen­séggel és az 1921. III. t.-c. 2. sza­kasza értelmében büntetendő szövet­séggel vádolta. A tárgyalás során több vádlottról bebizonyosodott, hogy nagyon is te­vékeny részt vettek abban a mozga­lomban, amely Baranyamegyét szerb fennhatóság alatt autonóm területté akarta kikiáltani és ezért a törvény­szék Hajdinák Aladárt öt és félévi fegyházra. Makk Jánost hat hónapi, Varga-Német Józsefet pedig három hónapi fogházra ítélte. Fischer Gyu­lát, akit a szerbek szolgabiróvá ne­veztek ki, Adamovics Istvánt és a többi vádlottat a törvényszék felmen­tette. Az ítélet jogerős. Eljárás indult Veltner Ja­kab hazatért „emigráns" ellen Budapest, julius 5. Ma arról érte­sülünk, hogy a kir. ügyészség a hazatért Veltner Jakab ellen a kom­mün alatti szereplésére vonatkozóan nyomozást indított és ennek alap­ján a miskolci ügyészség vádiratot intézett ellene a magyar nemzet és az állam megbecsülése ellen elkö­vetett véjség címén és a szovjetház­ban elmondott beszéde miatt. Rétegyházán meggyilkoltak egy vasúti éjjeliőrt Békéscsaba, julius 5. Kétegyházán junius 30-ára vir­radó éjjelre Rusznyák Mihály 22 éves vasúti munkás, aki éjjeliőri szolgálatot teljesített, nyomtalanul eltűnt. Ugy az állomás vezetősége, mint az eltűnt hozzátartozói széles körben nyomozást indítottak felku­tatására s a kétegyházi csendőrőrs­parancsnokság az egész környéket átvizsgálta, azonban az éjjeliőr nyo­mára nem tudtak rá akadni. A nyo­mozást még a megszállott területre is kiterjesztették és detektívek nyo­moztak az ügyben még Aradon is, azonban nem tudtak eredményt elérni. A kétegyházai pályaudvaron 30-án észrevették, hogy négy vasúti ko­csiról hiányzik a plomba, azonban semmi nyomát nem találták annak, hogy a waggonokat valaki kifosz­totta volna. Csütörtökön este Czegléd vasút­állomás főnöksége értesítette táv­iratilag a kétegyházi főnökséget, hogy ott egy munkásruhába öltö­zött ember hulláját találták meg egyik üres vasúti kocsiban. A jelentésről azonnal értesítették az éjjeliőr hozzátartozóit, akik fel­ismerték és elhozták Kétegyházára az eltűnt Rusznyák Mihály holt­testét. Minden jel arra vall, hogy wag­gonfosztogatók feltörték junius 30-ra virradó éjjel a vasutikocsikat s az éjjeliőrt, aki munkájukban megza­varta őket, megfojtották [és egy Ceglédre irányított üres kocsiba zárták. A csendőrség erélyesen nyomoz a tettesek után. Tanácsülés Pénteken délután tartotta a városi tanács dr. Bérthóty István polgár­mester elnöklete alatt ülését, melyben a következő ügyek nyertek elintézést: iparűzésre engedélyt nyertek: Fabu­lya János asztalos, Valazsik Ferenc borbély, Kohn Berta női kalapkész., Sonnenfeld Ferenc korcsma, Szító Miklós vendéglő, Kádár Ferenc ruhakereskedés, Glück Ignác ruha­kereskedés, Izsák Ignác, ócskavas­kereskedés, Gazsó Ilona baromfike­reskedés ipar üzésére. Elutasította a tanács: Schillinger Ernő vaskerek,, és Biksz Lipót ruhakeresked. iránti kérelmét. Házlebontási engedélyt nyerték:

Next

/
Thumbnails
Contents