Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-05-03 / 100. szám
Békéscsaba,, 1924. május 3. Ara 800 korona. Szombat tmsxsr&cüimBW V. évfolyam 100 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függotlon kerosztény politikai napilap. Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Egy jubileum (vk) Kedves, bensőséges ünnepet ül ma Békéscsaba közönsége. nhitatos, hdladatos s féltőén aggódó ünnepséggel üli meg a m. kir. állami Lorántfy Zsuzsanna Leánygimnázium, mint nevelőintézet, fennállásának félszázados jubileumát. nz ünnepségre háladatos lélekkel jönnek el azok, akik ebben az intézetben (mint neveidében, polgári leányiskolában, felsőbb leányiskolában, kereskedelmi iskolában vagy gimnáziumban) szivták magukba a műveltség és tudás szellemét, akiket ehez az intézethez a kacagó, boldog leányságnak ezer bájos emléke füz. Áhítatos és kegyeletes érzés üli meg majd az emlékező sziveket, ha az ünnep bensősége elővarázsolja azoknak áldott képét, akik ott emésztődtek el, ott égtek ki a nevelés magasztos munkájának ideget és életet őrlő küzdelmei közepette. H megemlékezés bizonyosan termel egy-egy meleg könnyet, az ünnepi beszédek áldoznak egyegy elismerő szót — a pedagógusok egyetlen jutalmát — a kultúra elpihent, megfáradt munkásainak s ezzel az ünnep komolyabb, komorabb része el is múlik. fiz iskola munkáját szeretettel néző emberek koccintanak majd egy vig pohárt az ünnepi ebéden, mondanak sok szép, szines szót a kulturmunka fontosságáról, fiz intézet mai növendékei pedig — az életnek örülő kedves lényüknek megfelelően — rendeznek egy napsugaras, kacagó, szines szép ünnepet: lelkesednek, örülnek, adnak . . . fiztán elmúlik a emlékű jubileum, vájjon elmulik-e az az godalom, amely ott nyugtalankodik az intézet tanárainak s a női nevelés minden igaz barátjának lelkében ez alatt az ünnep alatt is? Vájjon megnyugszanak-e azok, akik féltik ezt a félszázados intézetet attól a végtől, amelyet nyomorúságos helyzetünk miatt már-már kimondottak reá ? Nem marad-e az ünneplő szivekben mérgezett szúrásként az a kinzó gongolat, hogy ez *az ünnep az intézet életének utolsó erőteljes fellobbanása volt? Reméljük, hogy nem. Hisszük, hogy a szeretetnek és ragaszkodásnak olyan impozáns megnyilvánulását látjuk ma a leánygimnáziummal szemben, amely megfogja győzni az itt időző befolyásos, magas méltóságo" kat arról, hogy ezt az intézetet nem szabad megszüntetni, hanem engedni kell, hogy az első félszázad után, még sok munkában és jó eredményben gazdag századot éljen meg a magyar kultúra dicsőségére. Kémet kommunisták és rendőrük osszecsopása Május elseje a nyugati fővárosoMan Königsburg, május 2. (MTI) A kommunisták a tilalom ellenére tüntető felvonulást rendeztek. Közben a tüntetők és rendőrség között súlyos összecsapás történt. A kommunisták sorából lövést adtak le s egy rendőrőrmester a nyakán sebesült meg, amire egy másik rendőr lelőtte a tettest. A tömeg szétoszlott. Gelsenkirchen, május 2. (MTI) A rendőrség megtámadott több házat, amelyben kommunisták rejtőztek, akiket gyanúba fogtak, hogy ők az értelmi szerzői a bányaszabotázsnak. Három kommunista és egy rendőr életét vesztette. Pdris, május 2. (MTI) Május elseje Párisban és vidékén teljes nyugalomban telt el. Prága, május 2. (MTI) A május elsejét Prágában munkaszünettel és felvonulással ünnepelték. Zavargások nem történtek. Lapok nem jelentek meg. A májusi ünnepségek a vidéken is rendben folytak le. Bécs, május 2. (MTI) A május elsejei állami ünnepet a hivatalok, irodák, üzletek munkaszünettel ülték meg. A középületekre lobogót tűztek ki. A szociáldemokraták több népgyűlést rendeztek. London, május 2. (MTI) Május elsejét rossz időben, de a szokásos keretek között ülték meg London egyik nagy parkjában. Tizenkét tribünről intéztek beszédet a néphez.Berlin, május 2. (MTI) A májusi ünnep itt'is, mint a legtöbb helyen a vidéken nyugodtan folyt le. Drezdában a kommunisták felvonulást kíséreltek meg, de a rendőrség megakadályozta őket. Düsszeldorfban a kommunisták kisebb tüntetőmenetet rendeztek. A legtöbb gyárban teljes munka folyt. Münchenben a májusi ünnepség alatt semmi sem volt észlelhető. Qreichben egy német fajvédő választó ülésen egy kommunista megtámadása miatt véres verekedés támadt. Később a rendőrség a kommunistákkal, akik a dolgozni akaró munkásokat zaklatták, összetűzött. A nyugalom félóra múlva helyreállt. Számos letaitóztatás történt. Simán folyt ie a nemzetgyűlés pénteki ülése A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy április 29-én 30 képviselő a bizonytalan időre elnapolt Ház újból való összehívását kérte. A kérelem a házszabályoknak megfelel s igy az elnökség a mai napra összehívta a Házat. Bethlen István gróf miniszterelnök benyújtja a vámtarifáról szóló, nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter a sáska elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot az illetékes bizottsághoz utalják. Nikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója több mentelmi ügyben tesz jelentést. Az elnök ezután Peidl Gyulának adja meg a szót, hogy a Ház összehívását indokolja meg. Peidl szociáldemokrata képviselő megindokolja a Ház összehívását. Tiltakozni akarnak a szerintük diktatórikus eljárás ellen, mellyel a kormány a napilapok megjelenését megszüntette. Felfogása szerint nálunk osztályuralom van. Vádolja a kormányt, hogy tudatosan egyoldalú osztálypolitikát folytat. Beszél az egyesülési és gyülekezési jogról és sajtószabadságról, a választójogról, az internálásról és bírálja a kormány politikáját. Hosszasan fejtegeti, hogy azok a gyűlések, amelyeknek engedélyezéséről a miniszterelnök legutóbbi beszédében megemlékezett, csak mühelygyülések voltak, amelyeken mindig számos rendőr jelent meg. Pickler Emil: Sokszor több volt a rendőr, mint a hallgató. (Derültség a jobboldalon). Peidl: Azt fejtegeti azután, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a május elsejei szocialista gyűléseket betiltsa. Különösen kifogásolja, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle törvényre való hivatkozás nem volt. Állítja, hogy a mflnkások a májusi ünnepségeken a béke mellett akartak demonstrálni. Felkiáltások jobbról: Szép kis békedemonstráció ! Peidl: Senki sem kivánt felfordulást és általános sztrájkot. A munkásság csak a megélhetéséért küzd. A másik ok, amiért a nemzetgyűlést összehívták, a nyomdászsztrájk és ezzel kapcsolatban a lapok betiltása. Téves az a felfogás, mintha a szociáldemokraták rendezték volna a nyomdászsztrájkot. A szociáldemokrata párt és a szakszervezet két különálló dolog. A szakszervezet független a szociáldemokratáktól és nagy súlyt helyeznek függetlenségük megóvására. A szakszervezet a munkásság gazdasági érdekeit képviseli, tehát nem lehet politikai szervezetnek tekinteni. Ilyen a nyomdászszakszervezet is. Itt kizárólag kenyérharcról, bérmozgalomról van szó. jelenleg 238 nyomdában folyik a bérharc 4C00 nyomdásszal. Ebből 25 nyomda foglalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy ezek a kisebb nyomdák elbirják-e a sztrájkot. Ismerteti a nyomdásztrájk történetét. Elismeri, hogy a munkásságnak az a része, amely abbahagyta a munkát, megszegte a munkásság és a munkaadók között fennálló kollektív szerződést. Statisztikai kimutatást olvas fel, mely szerint öttagú munkáscsalád heti élelmiszerére szükséges pénz 375,000 korona; ezzel szemben a nyomdai munkásoknak átlagos hetibérük 150,000 korona. Szóváteszi a napilapok betiltását. A rendelet nem engedélyezte a .Morgen" cimü megjelent lapot, mely ennek ellenére mégis megjelenik. Szintén nem felel meg a valóságnak, hogy a bizalmiak terrorisz-