Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám
1924-06-04 / 127. szám
Békéscsaba, 1924. junius 4. Ara 800 korona« Szerda tűSBXüieőű&hkm V. évfolyam 12 7. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: \Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Merénylet (vk) T\ politikai merényletek krónikájába ismét be lehet iktatni egy lapot, még pedig szenzációs tartalommal. A wieni délivasuti pályaudvaron gyilkos csattanással röpült a revolvergolyó egy államférfiú felé, aki évek óta egyebet sem tesz, mint rettentő erőfeszítéssel küzd hazája talpraállitásán. Csak az isteni kegyelem kedvező ajándéka az, hogy nem hült ki egy melegen érző sziv, nem szűnt meg egy lázas tevékenységű, munkás élet. H meghiusult merénylet után telve vannak az újságok Seipel kancellár munkájának meleg méltatásával. Elmondják, hogv mennyi önzetlenség, mennyi hazaszeretet, milyen hatalmas energia él ebben a férfiúban. Mi nem akarjuk megismételni a bókoló szavakat, hanem magával a bűnténnyel szeretnénk egy kissé foglalkozni, hogy rámutassunk arra a végzetes betegségre, amelyben sínylődik az egész mai emberiség. n kancellárra egy életunt munkás lőtt reá. Ő maga nem tudott boldogulni az életben. Megunta ezt a nyomorúsággal teljes világot s az öngyilkosság bűnét még egy másik bűnnel akarta tetézni: Megakarta ölni Seipel kancellárt, mert azt hitte, hogy ez az ember egyik oka a munkások s így az ő nyomorának is. Micsoda sivár, milyen mélységesen beteg ennek a nyomorult gyilkosnak a lelke! És annál szomorúbb, mert ez az önmagával meghasonlott munkás nem unikum, hanem tipus. Olyan egyén, amilyen ezerszámra futkos körülöttünk. Hz egyik legszomorúbb bűne a gyávaság. €z a szerencsétlen ember fél az élettől, Nem tud ugy élni, ahogyan szeretne, tehát megfutamodik. Nem veizi fel bátran a küzdelmet, nem szegezi dacosan hátra a fejét, nem szorítja ökölbe a kezét, nem kiáltja bele a világba, hogy „ azért is kikényszeritek magamnak emberségesebb életet" — hanem fáradt keze ott tapogat a revolver kakasán, hogy annak segítségével fejezze be I i I : í dicstelenül azt az életet, melyre ezer reménységgel készült. T\ másik bűne, melyből gyávasága folyik, az alázat teljes hiánya. Rossz sorsa nyomja a lelkét, de arra nem gondol, azt nem is akarja hallani sem, hogy talán ő maga is oka a nyomorúságának. Mindenkit gyűlöl, minderikit átkoz csak az nem jut eszébe, hogy a hibát elsősorban önmagában kellene keresnie. Fi harmadik bűne az, hogy amikor lelketlen izgatók otromba rágalmai alapján ugy véli : tudja, hogy ki az oka az ő nyomorúságának; akkor nem igyekszik legyőznie munkával, komoly érvekkel ellenfelét, hanem egyszerűen orvul megakarja ölni. Milyen hátborzongatóan élesen mutatja ez a gonosztevő az emberiség mai képét! Ilyen ma az emberek zöme. Fél az élettől, nem akarja a küzdelmet, utálja a munka verejtékét. Csak azt az életet szeretné, amely munkanélkül hozza a mesebeli teritett asztalt elébe. Ma ilyen könnyű életet nem élhet, inkább megy el innen gyáván, bűnösen. Pedig ha magábaszállna, mindjárt megértené, hogy a legfőbb baj nem is az életben, hanem önmagában az erkölcsi magaslatról lezüllött emberben van. De ezt az alázatot hiába kutatjuk a ma emberében. H bűnöst mindig másban keressük s ha megtaláltuk, nem a meggyőzés, nem a nemes, de nagyon komoly küzdelem áll előttünk életcélként, hanem hamarább a durva erőszak, vagy a gálád csel. Ezért van szükség keresztény irányzatra, a Krisztus evangéliumának az életben való megvalósitására. Szükség van arra a kereszténységre, amely hitet és bátorságot önt az életküzdelemben elfáradt és elcsüggedt lelkekbe, alázatosságra inti a gőgös, felfuvalkodott, a maga hibáját sohasem látó embert s megtanítja a nemes harcnak bátor, de sohasem nemtelen eszközökkel való megvívására. Csak ez a szellem szüntetheti meg örökre a po' litikai merényleteket, csak ez a szellem teremthet egy igazán jobb, nemesebb és boldogabb jövendőt. A romániaiiőszerraktár robbanás {Saját tudósítónktól) A budapesti árumintavásárra érkező román kereskedők beszélik, hogy a román kormány cáfoló nyilatkozata a romániai lapokban meg sem jelent, az csak a külföldnek szólt. Ez érthető is, hiszen a rengeteg muníciót külföldi kölcsönből szerezte be a hadsereg és érthető okokból azt sem akarja a kormány a külföld orrára kötni, hogy milliárdokra rugó kár érto Romániát ós a hadsereg jóidöre harokóptelennó lett a robbanás következtében. A „Lupta" cimü román lap azt írja, hogy a tűzvészt pokolgép okozta, mely az egyik gránátban volt elrejtve és óraszerkezettel volt ellátva. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, junius 3. R nemzetgyűlés mai ülését 3M2 órakor nyitottatta meg Szczitovszky Béla elnök. Megemlékezett a Seipel kancellár elien elkövetett merényletről. Szavaira a nemzetgyűlés egyhangúlag adott kifejezést a gaztett feletti megbotránkozásának s annak az óhajának, hogy a kancellár mielőbb gyógyuljon fel. Erről az osztrák nemzetgyűlést táviratilag értesítették . Napirend előtt felszólal Ruppert Rezső, a Kossuth párt gyűlésének feloszlatása miatt. Azt állítja, hogy ez a feloszlatás valósággal rendszerré válik már. Kifogásolja, hogy egy gyűlést feloszlatnak azért, mert azon a szónok a Habsburg dinasztiáról akart bírálatot mondani. Kérdi a belügyminisztert, mi volt az oka a feloszlatásnak? Rakovszky Iván belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a rendőrtisztviselő czak azért vonta meg a szót a szónoktól, mert nem illő a volt uralkodói házat szidni és ócsárolni. A gyűlés feloszlatás azonban nem ezért történt, hanem azért, mert a tömeg izgatottan éltette a köztársaságot. Kijelenti, hogy a törvények felett ezentúl is éberen őrködik s meg fog akadályozni mindenféle köztársasági propagandát. Rakovszky válaszát tudomásul veszi a Ház. Ezután Rupert szólal fel személyes kérdésben, de tutajdonképen a köztársaságot dicsőíti. Folytatják a vámtarifa javaslat vitáját. Gschwindt Ernő az első szónok. Bókol Gömbös Gyulának a minapi felszólalásáért s hangsúlyozza a vámvédelem fontosságát. Vámmal kell védeni elsősorban az ipart, de a mezőgazdaságot is. Az okos vámtarifa mindenkinek csak hasznára van. Nem kell félni a drágaságtól. Munkaalkalmat és kereseti lehetőséget kell nyújtani a népnek. Külföldi tőkére van szükség. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Seypel merénylője Budapest, junius 3. Megállapítást nyert, hogy a merénylő 3 hónappal ezelőtt Budapesten tartózkodott. Hogy a fővárosban kikkel érintkezett és mi célból jött Budapestre, még nincs felderítve. A nyomozás erősen folyik ez irányban s tegnap a főkapitány intézkedésére négy ügyes detektív a bécsi rendőrhatoságnál jelentkezett szolgálattételre. ' Saypel kancellár állapota Bécs, junius 3. (MTI.) Ma reggel a merénylet áldozatául esett kancellár állapotáról azt jelentik, hogy a sebviszonyok tartósan kedvezőek, a beteg táplálkozása kielégítő, közérzése jól eltöltött éjszaka után élénk. Olasz török konfliktus Budapest, május 3. (MTI) Konstantinápolyból jelentik: Néhány nap előtt Siriából olasz csapatösszevonást jelentettek. A római török diplomácia képviselőjét utasították, hogy az olasz kormánytól kérjen felvilágosítást, de ugyanakkor a szmirnai katonai hatóságot is utasították, hogy valamennyi szükséges óvintézkedést tegyen meg. 9z ujbigposiab többféle érelme Hlboultili az ujkigyósi vasútállomást Ujkigyós község képviselőtestülete az ujkigyósi vasútállomásnak marha és sertésrakodó valamint darabáru le- és feladási állomássá fejlesztését illetőleg kibővitéséí kéri a vármegyei közigazgatási bizottság utján a kereskedelemügyi minisztertől. A kérelmét azzal indokolja, hogy a küszöbön lévő szeszgyár létesítése az uradalomnak nagy állat és darabáru forgalma, illetve a szeszgyár állat és darabáru szállításai teszik föltétlen szükségessé a kibővítést. Ugyancsak ezzel kapcsolatosan kéri az ujkigyósi képviselőtestület, hogy a MÁV-hoz vezető és a gyula—újkígyós—orosházi állami müutból kiágazólag a békéscsaba—kétegyházai vicinális ut mintegy 400 méter hoszban köveztessék ki, miután a jelzett ut az év legnagyobb részében járhatatlan. Különösen indokolttá teszi a kérelmet az, hogy a község hosszú időn keresztül nem kérte az ut kiépítését. A kérelem minden valószínűség szerint a törvényhatóságnál jóváhagyást fog nyerni, hiszen ez a községnek feltétlen szükséges.
