Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-31 / 124. szám

Békéscsaba, 1924. május 31. Ara 800 korona. Szombat V. évfolyam 124. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap, Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 55000 K Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára 800 K Keresztény peálpolitiha n napokban tartotta , Buda­pesten a Baross-Szövetség évi közgyűlését, amelyen a for­mális jelentéseken kivül sok fi­gyelemre és megszivlelésreméltó komoly beszéd hangzott cl. E beszédek mind a szövetség munkáját méltatták, ugy tün­tetvén azt fel, mint amelyik a keresztény reálpolitikának egyik legfontosabb tényezője. Ez a megállapítás nagyon helyes. T\ Baross-Szövetség kétségkívül nagy jelentőségű munkát fejt ki a keresztény gazdasági élet terén, amikor tömöríti egy szövetségben mind­azokat a keresztény kereske­dőket és iparosokat, akiknek szeme előtt egy gazdaságilag is erős keresztény Magyaror­szág eszméje lebeg. Liberális körök sokszor mo­solyognak azon, ha keresztény gazdasági életről beszélünk. FSzt mondják ugyanis, hogy a gazdasági életnek nincs vallása, nincs világnézete. Ilyen formá­ban talán igazuk is lehet, áe nincs igazuk abban, amikor közömbösnek mondják azt, hogy kinek a kezében van a gazda­sági élet irányítása. Magyon egyszerű és köny­nyen érthető igazság az, hogy a gazdasági élet irányító erő­vel van a társadalmi élet min­den tevékenységérc: politikára, közművelődésre, művészetre, közoktatásra stb. Ma a zsidók kezében van minden gazdasági erő, ez nem­csak azt jelenti, hogy ők meg­gazdagodnak. Hz anyagiak bir­tokában egész közéletünket sú­lyosan befolyásolják, mert mig egyrészt megtagadják az anyagi támogatást mindentől, ami ke­resztény, ami eszmei, addig másrészt hatalmasan támogat­ják a romboló, keresztényelle­nes irányt ugy irodalomban, művészetben, mint a politikai és társadalmi élet minden meg­mozdulásában. Gazdasági eszközök nélkül a keresztény irány hangozta­tása csak szó, kevés hatású próbálkozás. Igazán keresztény életről egy állam életében csak ott lehet szó, ahol a gazdasági szálak is keresztény kézben futnak össze. (üzért örvendetes a Baross­Szövetség munkája, mely öntu­datosan szolgálja a keresztény gazdasági erők tömörítését. De a szövetség magában még nem végezhet tökéletes munkát. Min­den öntudatos kereszténynek kötelessége teljes erővel támo­gatnia a Baross-Szövetséget, de támogatnia kell minden ke­resztény gazdasági, ipari és kereskedelmi szervet is. Ez volna az igazi keresztény irány, ha soha egy fillérünkkel nem támogatnánk az amúgy is dúsgazdag zsidóságot, ha min­den erőnkkel kereszténytestvé­reink mellé állnánk erkölcsi és anyagi támogatásunkkal! Igy meg lehetne oldani a keresz­tény Magyarország nagy prob­lémáját. De ehhez olyan ke­resztény öntudat kellene, amely legalább némileg hasonlít a zsidók végtelenül erős faji ön­tudatához. Csodájára járnál* a békéscsabai üntozottrétnefc Mágocsy Ditz Sándor egyetemi Már több ízben irtunk Békés­csaba két leggyümölcsözőbb ingat­lanáról, a bolgárkertészetről, ame­lyek szakszerű kezeléssel évről-évre a legszebb terméssel fizetik meg kamatostól a művelésűkre fordított gondos munkát. Most abból az al­kalomból kerül ismét szőnyegre a városi öntözöttrét ügye, hogy Bé­késcsabán járt a szikes talajok ta­nulmányozása céljából a m. kir. földmivelésügyi minisztérium által kiküldött Mágocsy Ditz Sándor egyetemi tanár, európai hirü bota­nikus, aki tanulmányútja közben a békéscsabai és a környékbeli szikes területeken is szemlét tartott. A környékbeli uradalmakat is sorra járta és mindenütt beható vizsgálódás tárgyává tette a szikes talajok javítása, illetőleg használha­tóvátétele érdekében tett kísérleteket és a szikes területeken talált növé­nyek mindenikéből is elvitt magá­val. A gerlai uradalmi erdőkbe Szt­pessy Arthur kir. erdőtanácsos ki­sérte el, mig Békéscsabán dr. Me­dovarszky Mátyás főjegyző és Jager József főgimn. tanár vezette. A nagyhírű, tudós professzor kü­lönösen a városi öntözöttrét üzeme felett fejezte ki elragadtatását elis­meréssel adózva az épen akkor Deb­recenben, a legelőjavitási értekezle­len résztvett Zahorán Pál városi intézőnek a kiváló szakszerű veze­tésért, amellyel a békéscsabai öntö­zöttrétet az egész országban pá­ratlanná tette. Zahorán Pál intéző ugyanis évek óta külömböző fümagvakkal és kü­lömböző termelési módszerekkel kí­sérletezik, amelyek gondos ellenőr­zés mellett szebbnél-szebb termés­eredményeket hoznak. Különösen egyik ilyen takarmány­fütábla vivta ki Ditz professzor bá­tanár elismerő nyilatkozata mulatát. Kijelentette dr. Medovarszky főjegyző előtt, hogy ilyen tökéletes eredményeket még sehol sem értek el az egész országban a szikjavitás terén s a Zahorán intéző által ter- i melt perjeíáblák a szó legszorosabb • értelmében páratlanok. Kijelentette végül, hogy rövidesen behozza Békéscsabára az öntözöttrét nagyszerű üzemének bemutatása céljából tanulmányi kirándulásra a budapesti m. kir. közgazdasági egye­tem mezőgazdasági fakultásának hal­gatóit is. Már egészen hozzászoktunk, hogy az ország bármefy részéből, vagy akár külföldről is Békéscsabára ve­tődő szakemberek nem mennek el anélkül, hogy a városi bolgárkerté­szetet és az öntözöttrétet meg ne csodálná és elismerését ne fejezné ki Zahorán Pál gazdasági intézőnek. Itt emiitjük meg, hogy a városi ön­tözöttrét megtekintése céljából rö­videsen városunkba érkezik Biró János miniszteri tanácsos is, a föld­velésügyi minisztérium kiváló szak­tekintélye. 9z 0. E. B. V. Évi bSzgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta az Al­földi Első Gazdasági Vasút igazga- ' tósági ülését, mely után évi közgyű­lését a városháza közgyűlési termé­ben. fiz elnök távollétében dr. Szegedi Kálmán alelnök-tgazgató miután meg­állapította a határozatképességet,meg­nyitotta a gyűlést. Kegyeletes szép szavak kíséretében emlékezett meg a nemrég elhunyt báró Urbdn Iván igazgatósági tagról és indítványára emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg, felkérte Hady Antal vezérigaz­gatót a tárgysorozat előterjesztésére. A részvényesek egyhangú kíván­ságára az évi jelentés felolvasását mellőzték, csupán a nyereségkimu­tatást és a felügyelő bizottság jelen­tését olvasták fel illetve terjesztette elő Hady vezérigazgató, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Úgyszintén elfogadásra talált a nye­reség hovafordításáról szóló igazga­tósági javaslat is. Újonnan megválasztották az igaz­gatóság tagjaiul gr. Wenckheim Jó­zsefet, Ádám Gusztávot és Faludi Bélát. Beválasztották az igazgató­ságba még az uj alapszabályok ér­telmében Hady Antal [vezérigazga­tót is. Néhány kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Óriási tűzvész Bukarestben Bukarest, május 30. Orient Rádió: Szerdán délben a katonai lőszerrak­tárban tűzvész ütött ki, amely elter­jedt a felhalmozott lőszerekre is és számos robbanást idézett elő. A rak­tár közelében, valamint a városban is nagy a kár. A tűzoltóság egész hadserege dolgozott azon, hogy a tüzet lokalizálja. Megátkozott nép 9 ker. szocialisták szervezkedő gyűlése F. hó 29-én, délután 3 órakor a városháza udvarán tartották a ker. szocialisták szervezkedő gyűlésüket. A nagy meleg és a sok munka bi­zony sokakat távol tartott, még a kommunisták közül is csak egy­kettő lábatlankodott. A gyűlést Lázár Pál kovácsmes­ter nyitotta meg. Utána Kóródi Ka­tona beszélt. Újból éles logikával és kritikával húzott határvonalat a kom­munista demokrácia és a Ker. Szo­cializmus között. Felemiitette azt a szemenszedett hazugságot, melyet a Békésmegye és a Békésmegyei Köz­löny nem átallott olvasóinak beadni. Mindkét lap a Ker. Szociálisták vi­rágvasárnapi gyűléséről azt irta, hogy azon mindössze egy pár vén­asszony jelent meg. Különösen a Békésmegye irt cinikusan: Megje­lent egy pár apóka, mamóka, olva­sóval, kivonult a plébánia, tanítók és tanítónők. Miért hallgatta el a fenti b. lap azt, hogy a pár apó­kán és olvasós mamókán kivül két­ezerre menő tömeg is ott volt ? Mért vonult ki akkor a kommunista vö­rös ármádia is egész hadilétszámú szakasszal? Vagy tán kommunista gyűlés volt akkor? Mi célja volt és van annak az igen tisztelt b. lap­nak az ő olvasóival szemben? Be­csapni fényes napvilágnál a hiszé­keny embereket? Ez jellemzi a de-

Next

/
Thumbnails
Contents