Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-27 / 121. szám

Ara 800 korona. Békéscsaba, 1924, május 27. Kedd Htira V. évfolyam 121, szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap

. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árakNegyedévre 55000JK Egy hóra 18000 K. Egyes szám ára; 800 K llj hsipii (vk) ffz után a sok sötétség után, amely reáborult erre a bűnös emberiségre a világháború és a forradalmak borzalmaiban s az azt követő időkben — mintha már kezdene pirkaáni. lia vizsgáljuk a külpolitikai eseményeket, egyre több biztató jelt találunk, amely megbékélést, jobb jövőt ígér. ff gyűlölet és bosszú alacsonyrenáü ináulatait kezái felválteni a szeretetnek, megértésnek és belátásnak hangja. Franciaország uj politikai élete jobb belátással kecsegtet. Mintha megszűnt volna az az eszeveszett gyűlölet, amely a francia kebleket fűtötte? Békülékeny hangokat hallunk, amelyek arról szólnak, hogy a franciák szeretnének valamiképen kibékülni a megalázott német szomszédáal. ffz olasz király most elmondott trónbeszédében a legfőbb gondnak a béke ápolását hirdeti. ff jóvátételt jogosan és méltányosan kívánja megoldani s általában egy jobb, boldogabb, megértőbb kor egyetemes szolgálatát sürgeti az egész világon. ff mi szomszédaink is mind erősebben hangoztatják a béke, a megértés szükségét. Nem nagyon régen egy román politikus szenzációs cikket irt az egyik erdélyi lapban, amelyben követeli, hogy az oláh kormány méltányolja az erdélyi magyarság jogos kívánságait. Hz egyedül célravezető politikának a magyarsággal való teljes kibékülést tartja. Ugyancsak nem régen olvastunk Radies kiáltványáról, melyben a horvát parasztpárt vezére a horvátországi magyarságot egészen meglepő hangon hivja fel fegyverbarátságra. Elismeri a magyarok ezeréves jogait, méltányolja az ő nemzeti törek-' vésüket s igéri, hogy minden jogos kívánságuk kivívásánál mellettük fognak állni, mint megértő testvérek. Mindenütt a béke a ,biztatás hangja szól. Mi tudjuk, hogy Terheit a torayzo elleni merénylet tervezője Megbezdte a tőrvényszéli a merénylet ügyénefc tárgyalását Budapest, május 26. Ismeretes, hogy április közepén nagy szenzációt keltett, hogy a rendőrség nyomára jutott egy merénylettervnek, amelyei Horthy Miklós kormányzó ellen akartak elkövetni. Három embert tartóztatott le a rendőrség, Sztáron Sándor vasesztergályost, aki a merényletet végre akarta hajtani, továbbra Pakona Géza lakatost és Szokolai József bronzmüvest. Ma tárgyalták az ügyet a büntetőtőrvényszéken. Kihallgatták Sztáron Sándort, aki határozottan bevallotta, hogy tényleg meg akarta ölni Horthy Miklós kormányzót. Ezután a második vádlott Pacona Géza kihallgatását kezdte meg a bíróság. Pacona Géza ijedve mondta el, hogy nem érzi magát bűnösnek és, hogy semmiről sem tudott. Sztaronon észrevették, hogy terhelt. Ez kitűnik Pacona vallomásából is, aki elmondotta, hogy Sztáron többször panaszkodott neki, hogy nem látja semmi célját életének és öngyilkos lesz. R tárgyalás folyik. különösen szomszédaink szavát, akik még meg sem melegedtek uj hazájukban, nem lehet túlságosan komolyan venni. Mi tuájuk, hogy azok a hízelgő nyilatkozatok nem mináig őszinték, de azért örülnünk kell ennek is. Nekünk igenis keresnünk kell a békesség útját anélkül azonban, hogy csak egy pillanatra is lemondanánk nemzeti törekvéseinkről. Békülnünk kell, hogy a béke csendes idejében annál jobban készülhessünk arra a szellemi s ha kell másmilyen harcra is, amelyet mégis csak meg kell vívnunk egyszer, hogy miénk legyen újra minden, amit az Isten ezer éve nekünk adott. Csonka Magyarország — nem ország, Magyarország — mennyországi Julius elsején kezdődik a közélelmezési minisztérium felszámolása Budapest, május 26. Julius 10-ig kell lebonyolítania a közélelmezési ; minisztériumnak az összes folyaj matban levő ügyeit és julius elsején megkezdik a felszámolásokat az összes közigazgatási, gazdasági, valamint a liszt- és malomosztályok. Benka Gyula liáfrahagyott müvei és végrendelete A körünkben időző Raffay Sándor püspök korán elhunyt öccsének, a kiváló jogtudós és pedagógus Raffay Ferenc egyetemi tanárnak, ki első volt Benka Gyula tanítványainak seregéből és aki tervbevette Benka müveinek összegyűjtését, — nemes szándéka — mint értesülünk, a közeljövőben megvalósul. Fővárosi és vidéki tanárok vállalkoznak a müvek "összegyűjtésére. A terv abban a formájában, melyben annakidején a tudós professzor gondolta, sajnos ma már meg nem valósitható. Raffay Ferenc elsősorban Benka szónoki müveit szedette volna nyomtatásban látni. Ezek azonban egy sajnálatos véletlen következtében lángok martalékává lettek. Bárha Benka szónoki müveinek legnagyobb része el is veszett, hátrahagyott egyéb munkáinak és Írásainak összegyűjtése nagy nyeresége lesz az irodalomnak. Főleg levelei azok, melyek forma és tartalom tekintetében messze kimagaslanak.Nagy szolgálatot tenne maga a közönség, ha netán a birtokában levő leveleket beküldené illetékes helyre. Benka Gyulának aüg van írása, melyben valamely életbölcseleti igazságot ne közölne, vagy fejtegetne. Végrendelete is, melyet bizonyára nem szánt a nyilvánosságra, egyike a legszebbeknek, amelyeket valaha e nemben írtak. Kiváló stílus, gondolatgazdagság és mélységes emberszeretet jellemzi mind a három reánk maradt végrendeletét. A mai sivár időkben jól esik fenkölt gondolatait olvasni a „körösmenti Athén bölcsének", amint Benkát nem rég' az egyik ünnepi szónok elnevezte. A végrendelet tárgyi részét és családtagjainak egyénenként való jellemzését kihagyva szóról-szóra a következő: „Naponként látom megnyílni a kérlelhetetlen sírt! Kortársaim, ismerőseim, barátaim, jó rokonaim közül mennyien elköltöztek az öröklétbe, miért lennék én sokáig kivétel. Rám is bekövetkezett az életből való kiválás, melyet főleg az tesz keserűvé és mélyen fájdalmassá, hogy titeket kedveseim itt kell hagynom, hogy veletek szemben is sok feladatomat nem tudtam ^legjobb igyekezetem mellett sem kellőképen megoldani. És mégis vigasztal szivszorongó helyzetemben is az, hogy nem igy vagyunk-e életfeladatainkkal mindnyájan ? Mit is hagyok fen számotokra ? Mocsoktalan nevet, féltve őrzött becsületet, egy igaz szeretetnek lassanként elhalványuló, I áldó emlékezetét. Vegyétek tehát mindnyájan szeretem teljes gazdagságát s legyetek meggyőződve arról, hogy mindnyájatokat mindig, még akkor is, mikor ebben tán félreértettetek, szivem egész melegével, lelkem egész erejével, mindig szerettelek. És ha isteni erő a , szeretet, mely a koporsóból is ki* tör és eget kér, akkor is őrökké szeretni foglak. Vajha ennek em • léke tartana meg mindnyájatokat, a lelkiismeretesség által szabott becsületesség utján halálotokig; mikor majd mindnyájan találkozunk az öröklét kiapadhatatlan forrásánál, melyet vallásunk szeretet Istenének nevez és imádni kötelez. Kincset, vagyont, jólétet nem hagyhatok részetekre. Ez a becsületes, de maga erejére utalt szegényemberek közös sorsa, de ez ne kedvetlenitsen el s ne törje meg életkedveteket. R munka az az aranybánya, amely mindnyájatokat ellát jövedelemmel. Bármihez értetek, bárminő munkásságtokat, ügyességteket okos számítással értékesititek, bizzatok meggyőződésem törhetetlenségében, az Isten is megsegít. Csak a kislelkü csüggedőt hagyja el támogató kegyelme. , Legjobban aggaszt midőn életem j örvénylő mélységébe tekintek, szeli rencsétlen idősebbik fiam és koránál s nehézkés gyerekkori fejlődésénél fogva még nagyon tehetetlen kis fiam sorsa. Élmuló nevemnek bearanyozására s fentartására lettek volna ők, a kedveim hivatva. Bizonyára az idősebbre gondolva, ezen biztató reményről is le kell mondanom, most mikor a zugó széllel szét oszlik porom és szét foszlik emlékem. És még se zúgolódom. Lehet, hogy a Gondviselés bölcs intézkedése ez, hogy a nemesen érzők, a kötelesség teljesítésében magokat felemésztők, ragyogjanak mint a hulló meteor, azután égjenek el öntüzükben nyomtalanul. Itt állok a való tiszta megismerése mellett, az Isten által elfedezett bizonytalan jövővel szemben. Fáj, hogy elhagylak benneteket, de biztat és vigasztal a remény, hogy akik Istent félik, azoknak mindenek javukra szolgálnak, még a relytélyes halál is. Gyermekeim apátlan árvaságának keserűségét édesítse meg, kihez elmegyek ma, hogy érettük imádkozzam. írtam magamfeletti rendelkezéssel és teljes öntudattal minden szomorú eshetőségre gondolva és előkészülve. A Benka-család jóvoltából és engedélyével közli: Dr. Gajdács Gyula.