Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-21 / 241. szám

Szombat III. évfolyam 241. szám Békéscsa

ba, 7922. 2/. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Sókóssstebán, Szánt István-ión 18. sz. A szenkesztősóg telefon száma s 60. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: £gy hóna 120 K, nogyoűóvro 350 K, fólóvne 700 K. Egyes szám á na 6 ff. TÁVIRATOK Megkezdődött a népszövetségi liga értekezlete Budapest, okt. 20. A népszövetségi liga értekeztete ma 10 órakor kezdődött a-Tudományos Akadémia helyiségében. A külföldi résztvevők valamennyien megérkeztek, sőt a dán és ukrán megbízottak is eljöttek. Megjelent Ruysen bordeauxi egyetemi tanár az unió főtitkára és átvette a vezetést. Musztafa pasa feltételei, melyet a békekonferencián tárgyaltatni kiván Paris, okt. 20. Chikagó Tribuna párisi lapja Konstantinápolyból kapott távirat alapján közli azt a 14 pontot, melyet Musztafa a békekonferencián tárgyaltaíni kiván. A ponfok a következők: 1. APardanellák és a Boszporusz. 2. Konstantinápoly. 3. A kisebbség kicserélés Görögország és Törökország között. 4. Irak és Kurd területein. 5. Az arab országgyűlés teljes függetlensége. 6. A bagdadi vasút. 7. Macedónia autonómiája szabad kikötővel, Szerbia számára és Kelettrácia autonómiája. 8. Dunotika visszaadása, amely a Kelettrácia egy részének tekintendő. 9. Anatóliai partvidék mentén fekvő szigetek. 10. A török állami adósságok ellenőrzése. 11. A jóvátel. 12. A Kalifátus. 13. Az ozmán szultán és több más nevü cirkálók visszaadása, amelyek Törökországban épültek és az angolokhoz kerültek, mielőtt Törökország háborúba kezdett volna. 14. Bulgária szabad kikötője. Alaptökét emelnek a nagybankok Budapest, okt. 20. Az egyrenövekedő hiteligények miatt a bankok kénytelenek felemelni alaptőkéjüket. Elsőnek a Pesti Hazai Első Tkprt. kezdi meg az alaptőke felemelést. Összesen 15 millió értékű uj részvényt bocsátott ki. Példáját rövidesen a Hazai Első Takarékpénztár és a Hitelbank fogja követni. A Hitelbank pénzszüséglete óriási módon felgyülemlett. Az alaptőke felemelése érdekében báró Uljnann Adolf Párisba utazik, hogy ott megbeszélje a francia érdekeltséggel a tőkeemelés lebonyolítását. A Hitelbank tőkeemelését különben követni fogja a Leszámitoló bank is. • Feloszlik az angol parlament London, okt. 20. (MTI.) Reuter. Általában a?t várják, hogy az uj kormány megalakulása után, a parlament feloszlik és kiírják az uj választásokat. . A nemzetgyűlés péntek! ülése Bud János közélelmezési miniszter kinevezésének bejelentése — Szilágyi Lajos nagy beszéde az erdélyi állapotokról Budapest, október 20. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök fél 11 óra után nyitotta meg. Jelenti, hogy folyó hó 16-án 30 képviselő a bizonytalan időre elnapolt nemzetgyűlés összehívását kérelmezte. Miután ez a kérelem a házszabályok követelményeinek megfelel, elnök a nemzetgyűlést a mai napra a házszabályok értelmében összehívta. Bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben arról értesit, hogy a kormányzó Térffy Béla közélelmezési minisztert saját kérelmére állásától felmentette és utódjául Bud Jánost nevezte ki. Elnök.: Mielőtt megadnám a szót Farkas Istvánnak, jelentem, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Szilágyi: Ugy érzi, hogy következetesek maradunk önmagunkhoz, midőn nem megyünk el szó nélkül azok felett az események felett, a melyek a múltban az elszakított keleti részeken lejátszódtak. Ugy érzi, hogy akarták, hogy utolsó részletét fizessük meg annak az erkölcsi hadisarcnak, amelyet jogtalanul kivetettek reánk, ugy éreztük, hogy azt mondották, jöjjön most még egy utolsó megszégyenítés és ezzel tetőztük be azt az erkölcstelen müvet, amelyet békemünek kereszteltek el. Innen, a magyar törvényhozás terméből meg akarja állapítani, hogy az egész koronázás nem volt egyéb, mint ostoba erőlködés, ameiy a jogot, az igazságot s a történelmet akarja megcsúfolni és meggyalázni, vagy hogy mások szavaival éljekj rosszul sikerült jelmezbál és népámitás volt. Rémeket, szellemeket akartak elriasztani, mert hiszen Hunyady János, Hunyady László, Izabella királynő, Bocskay, Apaffy, Báthory, Martinuzzi György szelleme lebegett ott közöttük. Erdély, a Bánság és Mármaros nevében akartak koronázni. Ezek a részek nem vettek részt, de nem vettek részt az erdélyi oláhok, székelyek, szászok, magyarok sem, csak a vendég nép, amit a régi Romániából hoztak oda. Már maguk az előkészületek is viszszatetszők voltak. Gyulafehérvárt megszállták katonasággal, a magyarokat kiutasították, mindenkit terrorizáltak és a sajtó hangját elnyomták. Hallgattak az amúgy is némaságra kárhoztatott magyarok, székelyek, szászok. Akik pedig szólhattak, az erdélyi oláhok, a panaszok tömegét hallatták. Tudják meg ellenségeink mind, hogy az elszakított részek lakossága és területe örök időkre a magyar testnek tagja és semmiféle zsákmányelosztó 5 ös tanács papirosrongyai tőlünk el nem szakithatják. (Nagy taps.) A megelégedés érzése tölthet el bennünket, mert Erdély távolmaradása többet jelent számunkra, mint egy eredményes népszavazás. Akkor azonban, amikor az erdélyi oláhok panaszkodnak, mélységes aggodalmának ad kifejezést erdélyi véreink sorsa felett. Szóvá teszi a kisebbségeket ért sér relmeket. Mindent a román nyelv tudásához kötnek. A magyarok kisebbségi jogait formálisan elkobozzák. Ugyanezt az igazságtaianságot látják a földbirtokreform végrehajtása körül. A kormány részéről erélyes rendszabályok alkalmazását sürgeti. Ezután áttér az attrocitásokra, amelyek között szerepel a sebek sózása, homlokcsontrepesztés, uj csont törések, hipnotikus vallatás, vallatás meztelenre levetkőzretéssel, tűzön való sütögetés. (Felkiáltások a Ház minden oldalán : Gyalázat!) Felháborító a nagyhatalmaknak ez a nemtörődömsége, melyet a kisebbségek jogaival szemben tanúsítanak. A kormányt erélyes cselekvésre kéri. Felhívja az itt időző antant vendégek figyelmét arra, hogy a szerződésekben vállalt garanciák teljesítése becsületbeli kérdés. Farkas István megindokolja a Ház összehívását kérő ív benyújtását. Rámutat arra, hogy a drágasági kérdések tették szükségessé azt, hogy az ellenzék sürgesse a nemzetgyűlés összehívását. A drágaságon lehet enyhíteni erélyes intézkedésekkel. Farkas István beszéde további folyamán direktóriumot emleget, mire óriási zaj tör ki a Házban. Sokan közbeszólnak s csak nagy nehezen áll helyre a rend. fi zaj elmultával bizonyítani kívánja, hogy ! a gabona ára rohamos emelkedése \ idézte elő a grágaságot. Ha a kor| mány nem változtat eddigi gazdasági és pénzügyi politikáján, akkor a nép fokozódó nyomoruságáért és az ország romlásáért a felelősség kizárólag őt terheli. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy sürgősen rendelje el az élelmiszer kiviteli tilalmát. — A burgonya, árpa, kukorica és rozs ipari célokra való feldolgozását tiltsa el. — A cukor ipari feldolgozását és fehasználását korlátozza. — Biztosítsa a város megfelelő tejellátását. — Szigorú büntetéssel sújtsa a bankok árufelhalmazását és az áruuzsorát. — Szüntesse meg a terménytőzsde működését. — Az élelmiszerek szállítási díjtételeit szállítsa le. — A behozatalt korlátozza a legfontosabb és a legszükségesebb cikkekre, ezek részére biztosítson teljes vámmentességet. — A munkabérekből és fizetésből élő munkások, alkalmazottak, rokkantak, hadiárvák és özvegyek, munkanél-. küliek, betegek és elaggottaknak a legeisőrendü élelmiszerekkel vaió ellátására népélelmezőt állítson fel. — A munkanélküliek részére biztosítson állami támogatást. — Végül a népélelmezés költségeinek fedezése céljából vessen ki külön adót a nagy vagyonra és a nagy jövedelemre. Mrnthogy Farkas István napirendi indítványt nem tett, Szczitovszky Béla elnök indítványozza, hogy a Ház továbbra is bizonytalan időre halassza el tárgyalásait. Haller István volt kultuszminiszter beszéde: A napirendi indítványhoz szól hozzá és azt nem fogadja el. A drágaságot fenyegető veszedelemnek látja, amellyel feltétlenül foglalkozni kell. Lehetetlen állapot az, hogy olyan országban, ahol az embereknek kenyerük nincs, egyesek milliós bundában járnak. Meg kell tiltani minden olyan cikk behozatalát, amely nem feltétlenül nélkülözhetetlen. Véget kell vetni a bankpolitikának, mert az vezet a gazdasági anarchiához. El kell törölni a karteleket, mert a szabadforgalom jelszava alatt a fogyasztó közönséget zsarolják. Zsitvay Tibor szólal fel: Igyekeznünk kell az országot kisegíteni a nehéz helyzetből. A fajszeretet nem foglal magában gyűlöletet. Gazdasági megújhodás erkölcsi tisztaság nélkül lehetetlen. Nem szabad azt mondani, hogy amit Farkas határozati javaslatában felolvasott, annak máról-holnapra meg lehet javítani a helyzetet. A drágaság szempont-