Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-10-15 / 236. szám

Békéscsaba, 1922. október 15, Vasárnap ///. évfolya

m 236. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Xiékósts&fi&éss, Ssont István-tér ssx, 4 9x0/»kt>sxtösósi telefest ezánnst e BOc ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy Stára 120 Si, negyedévre 3SO X, félévre 700 K. Egyes axám ára 6 fi Byulofeliérvápott tiaronáznaH Szivembe mártom a tollamat s hogy emlékezzetek, véresre festem száműzetésünk szomorú históriájában a mai gyásznapot. Bár szerencsétlenségünkben már semmiféle változást nem okoz az, hogy keresztfánk egy szöggel könnyebb, vagy súlyosabb lesz, én mégis ugy érzem, hogy az a rettenetes ágyudörrenés, amely tul a Királyhágón a korai hajnali órákban megrezegteti az erdélyi levegőt, itt is belekiált a magyar lelkek vasárnapi imádságába és könyet lop a csukott szempillákra. T\ sirgödörnél, amelyet nemzetünk részére televényes, magyar földbe vájt a francia csákány, pohárcsengéses, dudaszavas, vig nótától hangos vérnászt ülnek- T\ minden oláhok cárja vezeti most oltárhoz fekete ruhába felöltöztetett, tövissel megkoszorúzott drága kincsünket: Erdélyt. H nagy világpör rossz szelleme, Bratianu Jonei ráhelyezi királya fejére a koronát, arany abroncsával megérinti Mariora hullámosra fodritott hajfürtjeit... Hztán a gyulafehérvári mezőn parancsra háromszor felzug a szabályszerűen bemagolt „Setreasca!" s ezzel bevezelődik az a nagy komédia, melyet három egész napra tervezett a kormányzást bitorló liberális oláh társaság. Testvéreim! H kis Oláhország bojárjai tehát összejönnek szülőhazánk egy régi történelmi városába, hogy orgiát üljenek az összetört Magyarország teteme felett. Finomabb kivitelben s nagyobb joggal ugyanez történt meg 1871-ben Strassburgban. Es az a Franciaország, mely reánk olvasta a halálos Ítéletet, 50 esztendőn át hordozta a német fegyvertől kapott sebet s félszázadon át gyógyítgatta anélkül, hogy be tudta volna heggeszteni. Pedig mindössze egy sebről volt csak szó. Nyomorgó hazánk testét száz nagyobb fedi. Hogyan gondolhatja hát Páris, hogy mi kigyógyulunk nehéz betegsé[ günkből, amikor roncscsá zúzták össze a lelkünket is ? Nem ! Soha! Hmig egyetlen egy magyar él ezen a börtönszigeten, a Nyugatot mindig emlékeztetni fogja a számtalan magyar Strassburgra. Es bár Gyulafehérvárott ma koronáznak, mi nem tartjuk komolynak a ceremóniát. Erdély a mienk volt s mienk lesz újra! Ez a hitünk, ez a reménységünk. S ugyanabban az órában, amikor lelkünkbe kiált az első ágyúdörej, szinte önkéntelenül Kelet felé nézünk, ahol a sárból kiemelt félholdas lobogót Kemal katonái föltüzni készülnek Konstantinápoly várfalára, pedig Törökország is halálra volt Ítélve. S ime mégis feltámadt. Mi a jelen pillanatban nem tehetünk mást, mint azt, hogy a mai nap dátumát is odaírjuk a többi — nagyon sok — szomorú szám mellé, hogy emlékezzünk mindig a fájdalmas sebekre s ugyanakkor hirdetjük vissza nem fojtható harsány riadóval, hogy mi is fel fogunk támadni! Talán éppen keletről fut majd fel a mi egünkre is az első napsugár, ahol az ozmán birodalom vivja elkeseredett, dicsőséges élet-halál harcát a nyugati zsarnoksággal. 1922 október 15. Felirtunk! Nem felejtünk el. Hontalanságunknak mementója leszel örökre! Isten minket ugy segéljen !; Gyarmath B. János. i « a cs e y> H 5 Orosz-perzsa szöuetsig Snglia ellen Páris, okt. 14. Perzsia és Szovjetoroszország között szövetség jött létre, mely egye j nesen Anglia ellen irányul. A szerződés értelmében háború esetén Perzsia jogot ad Szovjetoroszországnak, hogy csapatokat Perzsia területén vonultathassanak át. A perzsiai vezérkari főnök technikai és katonai részletkérdések megvitatása céljából Moszkvában tartózkodik. s « » ks s> a i ? 1 IMÉan ülik üiep az erdélyi magyarok a koronázási ünnepet Kolozsvár, okt. 14. R vasárnap lejátszódó gyulafehérvári koronázás alaposan felforgatja Erdély életét. R siguráncia fantasztikus módokat és eszközöket talált ki, hogy az ünnepély zavartalan menetét biztosítja. Valamennyi nagyobb városban ugyanis börtönbe hurcolták a veszélyes magyarokat, nem különben az asszonyokat, sőt leányokat és fiatal diákokat is. Kolozsvárott több, mint 200, Marosvásárhelyen 50, Brassóban 120 magyart vittek be a detektívek, akiket meg is kínoztak. Lázadás Kaukázusban a szoujetrendszer ellen Berlin, okt. 14. Moszkvából jelentik: Északkaukázus fellázadt a szovjetrendszer ellen. A lázadóknak sikerült Georgievszk és Priszkolj kerületekben a vörös hadsereg csapatait szétugratni. A Kaukázusban a szovjet elleni lázadás egyre tart. Szigorú intézkedéseket tettek Erdélyben az oláh király koronázásával kapcsolatban Budapest, okt. 14. A gyulafehérvári koronázás előkészületei a mai napon befejeződtek. A kormány szigorú rendelkezéseit az egész országban, különösen Erdélyben a legpontosabban végrehajtották. Minden intézkedést megtettek, hogy incidensek ne zavarják az ünnepséget. A hadügyminiszter rendelete értelmében 2 hadosztály megszállta Gyulafehérvár környékét és kordonnal vette körül. A koronázás vasárnap kezdődik. Ferdinánd holnap reggel indul el Bukarestből, amig a vonat Bukarest és Gyulafehérvár között halad, az egész vonalon minden forgalmat beszüntetnek. Hifelelős az árdrágulásért? A már 11.000 koronát meghaladó búzaár okozóinak és ezáltal a drágulás felidézőinek a közönség a gazdákat tartja s a gazdák fájdalmasan érzik keserű vádját ennek a léptennyomon hallható gyanúsításnak. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésében határozatilag kimondotta, hogy minden további ilyen gyanúsítás megszüntetésére nyomatékosan kijelenti, hogy a magas búzaárakat nem gazda kívánta, nem a gazda okozta, mert inkább hátrányait, mint előnyeit érzi. A gazda nehéz munkájának gyümölcseit jórészben a közvetítők élvezik, kiknek van hozzá elég forgótőkéjük, hogy az árakat raktározzák és így a piaci áralakulást befolyásolják. A gazda fizetési kötelezettségeinek teljesítésére és az uj termelési szezon megkezdhetésére kénytelen termeivényeit eladni. A gazdának a gazdaság fejlesztésére sincs elég forgótőkéje, tehát nem tarthat tőkét spekulatív célokra. Ez évben is megállapítható, hogy a gazdák túlnyomó része eladta búzáját legfeljebb 6.500 korona áron. De azok is, akik 6.500 koronáért adákták el buzájukat, a most jövő gazdasági szezonban szintén a 11.000 koronás búzaár alapján kialakuló rendkívül felnövekvő összes termelési költségek mellett lesznek kénytelenek termelni, ami nagyon sok gazdát válságba visz. A 6.500 koronáért eladott buzájuk közel kétszeresre felvert árának előnyeit pedig azok élvezik, akik sem nem szántottak, sem nem vetettek, de az aratás után olcsón venni megjelennek és aztán a termés nagyrészét kezükbe összeszedvén, az árakat feltudják hajtani. Közben pedig még segítenek is a gazdát szidni a búzaárakért, amelyeket a gazdák túlnyomó része már csak újságból olvas, de hasznukat nem látja, csak a gyűlöletet kénytelen viselni s azt a megterhelést, amelyet az újra felnövekvő termelési költségekre hárítanak. A Debreceni Mezőgazdasági Kamara energikus felszólalása remélhetőleg meggondolásra inti azokat, akik gondolkozás nélkül a gazdákat vádolják a növekvő drágaságért. Csonka Magyarország nem ország, — mennyországi Lapunk ma! száma 6 oldal.