Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-22 / 292. szám

Békéscsaba,1922. december 22. Péntek ///. évfolyam 292 szám SZERKESZTŐSÉG ÉS Kltt®Ó)$tSV&TALs Békomosebén, Sx&nt t&twén-iór 98. sz. A axesrkosst&ség telefon ssáms t SO. ELŐFIZETÉSI ÁSSAK i E&y Hóra 180 K, negyedévre SOO K, félévre IOOO K. Egyes szám Sra 8 K. iz indemnitás ellenségei J\z ellenzék valamennyi frak­ciója erőteljesen igyekszik hát­ráltatni az indemnitás ügyét. Dacára az ország egységes köz­véleményének, mely elitélő szem­mel nézi az üléseket kibeszélő és botrányrendező akciókat, melyek immár annyira fajultak, hogy a nemzetben az a felfo­gás vált úrrá, hogy a parla­mentárizmus úgyszólván telje­sen csődbe jutott s az ország nyugodt kormányzására sokkal célravezetőbb volna parlament nélkül kormányozni, az ellen­zék mindezzel nem számolva, mégis folytatja az obstrukció­nak ezt a módját. Hnnyi már bizonyos, hogy az obstrukció magját a szociáldemokrata kép­viselők beszédei képezik a leg­különbözőbb oda nem tartozó kérdések feszegetésével, azon­ban hozzájuk csatlakozik Rassay is egész vezérkarával egyetem­ben, akik műsorukon ezúttal ismét a választási atrocitásokat, a mandátumok szerzése körül történt állítólag világrengető visszaéléseket hozzák. Végül a puccsisták vonulnak fel, hogy rekedtté beszélvén magukat, a miniszterelnök személyét má­zolják feketére s ezzel kapcso­latban közjogi szólamaikat is hangoztathassák­Nem hiányzik természetesen a személyi kérdések áradata sem, valamint Eckhardt Tibor sajtódiktátorságának bő és rész­letes méltatása, a rotációs ügy s a Magyar Távirati Iroda im­már stereotippá vált piszkálása s az ezekhez hasonló világra­szóló jelentőségű ügyek hány­torgatása. Ugylátszik, hogy az ellenzék harcainak kulisszamögötti ve­zérkari főnöke Vázsonyi Vilmos s vele együtt rövidlátó közka­tonái sohsem fognak arra a belátásra jutni, hogy ez a béka­egérharc semmi egyébre nem alkalmas, minthogy a nemzet dühét növelje s valamilyen ki­törésig feszitse a vázsonyiak­kal szemben már eddig is ha­talmasan megnövekedett ellen­szenvet. mogpp teleti MÉM is Mussoliniéi íipgpInÉ London, dec. 21. (MTI) A „Daili Telegraph" értesülése szerint a magyar fascisták december 9-én tartott értekezletükön elhatározták, hogy FRIEDRICH István vezetésével küldöttséget meneszte­nek Angórába, amely tárgyalni fog a KEMAL-lal való együtt­működésről. Az értekezleten jelen volt A PPONFI Albert gróf, valamint BELITSKA Sándor honvédelmi miniszter is. Fried­richnek az a szándéka, hogy Rómába is elmegy, ahol egyez­kedik MUSSOLINI- vei is. Csonka Magyarország Bgési la&aroraiág ­- aem ország, Hernyóra Mg I A nemzetgyűlés csütörtöki ütése állam, a vasút, a házak, az emberek ruhái, sőt az emberi jellemek is. Ha egy kétemeletes ház készül, az ná­lunk már jogcim a nemzeti ünnepre. Szomorú viszonyok között él ugy a falu, mint a város proletárja. Prole­tár most az ország lakosságának 90 százaléka. Mégis legszomorúbb hely­zetbe a középosztály került, amely már mindenétől megvált és nincs mit eladnia. Beismeri, hogy a kor­j mány sokat dolgozik, de ez csak ; aktázás. ÁUér a külpolitikánk birá­| latára. Ma az irredenta politikának • van létjogosultsága. A trianoni béke J ellen küzdenünk kell. Rottenstein Mór közbeszól : Csak modern eszközökkel. Erdélyi Aladár: Mindenképpen. Grieger Miklós : Akár fegyverrel is! Pikler: Minek irták alá ? Mit or­dítoznak ? Óriási felzudulás a Házban. Fel­kiáltások : Ez parlamenti stilus ? Baross folytatja beszédét: A tria­noni béke és az antant nem elég­szik meg azzal, hogy az ország szine-javát elszakították. Először megfojtják az elszakított területek magyarságát, azután pedig mi jö­vünk sorra. Az antant Ígéreteiből mit sem kaptunk. A néprajzi korri­gálások tekintetében sem történt semmi és szomszédaink tőnkre akar­nak tenni bennünket. Első heíyen járnak a csehek és a románok. A ruthéneknek a saint-germaini szer­ződés biztosította az autonómiát, most azonban azt mondják a cse­hek, hogy akkor adnak autómiát, ha majd a ruthén nép arra kulturai­lag megérett. Az ipart, kereskedel­met és a földbirtokos osztályt egy­aránt tőnkre akarják tenni. A gyá­rak 90 százaléka beszüntette üzemét. Ily körülmények között helytelen, hogy a cseh kormánnyal kereske­delmi szerződést kellett kötni. Leg­közelebb a cseh ipart és kereske­Budapest, dec. 21. A mai ülést háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Szczitovszky Béla elnök. Rz indemnitás vitáját foly­tatják. Lovász János: A nemzetgyűlés­ben nincs meg a kölcsönös meg­értés és a kellő összetartás. Nincs meg a szükséges fegyelem, ennek folytán nincs meg a munkára való törekvés. Vannak képviselők, akik arra használják fel mandátumokat, hogy köztiszteletben álló férfiak és képviselők ellen rágalmakat és vá­dakat szórjanak. Ebben az ország­ban csak akkor iesz rend, nyuga­lom és béke. ha mindenki munká­hoz lát. Rz adózás rendszerét bí­rálja. Kifogásolja, hogy a gazdakat az adózással kapcsolatban nagyon sokat molesztálják annyira, hogy el­keserítik őket. Nem is annyira a terhek, mint inkább a folytonos lak­latások miatt panaszkodnak. R „Pesti Hírlap" vezércikkírója azt irta, hogy a nemzeti öntudat el fogja söpörni a kisgazdákat. Sajnálja azt, aki nem tudja, hogy ép a kisgazda társada­lom képviseli ebben az országban a nemzeti szellemet. A kisgazdák tudjak, hogy ha a haza veszélyben van, akar ingüket is oda fogják adni. (Taps a jobb oídaion és a középenj Az ellenzék a rendtörvényről azt mondja, hogy az meg a szólássza­badságot is megvonja az embertől. Csak azoktól vonja meg a szólás­szabadságot ez a törvény, akik az országnak ártanának vele. A kor­mánnyal meg van elégedve, de mégis kénytelen azt kérni, hogy lépjen fel erélyesebben az antanttal szemben, hogy ne iegyen Magyar­ország könyörgő koldus az antant kapujában. Az indemnitást elfogadja. Következő szónok Baross János : megállapítja, hogy az ország végső züllésnek néz elébe. Mindenünk tönkremegy. Pusztul, kopik az egész delmet bojkotálhatja a magyar tár­sadalom. Kéri képviselőtársait, tá­mogassák, ha társadalmi akciót in­dítanának a külföldi iparcikkek boj­koíálására. Az indemnitási nem fogadja el. Az elnök ezután 5 perc szünetet rende! el. Szünet után Zsirkay János beszél az egyke rendszerről, amely ellen ép ugy kell védekezni, mint a ragályos betegséggel ellen, sőt még jobban, mert jobban pusztít, mint a tuberkolózis, vagy a tífusz. Majd Fábián beszédének kapcsán Ang­liával és az angolországi parlamea­tárizmussal foglalkozik. Angliában -- mondja — már az a képviselő is rendreutasitásban részesül, aki az elnöki emelvény előtt nem hajtja meg magát. Az ilyen sértésekért, amit itt elhagzanak, parlamenti bör­tön jár Angliában. Rothsnstein Mór: Szépen nézne az itt ki. Barla Szabó: Maga egész biztos oda kerülne. Zsirkay Fábián kijelentésére is reflektál. Idézetekkel bizonyítja, hogy a zsidóság minden erkölcsi alapot nélkülöz. A zsidóság egymással szemben a támogatásban elmegy a végsőkig, mig a befogadó faj szá­mára nincsen segitőkeze, amíg Ma­gyarországon az 540.000 földmun­kás közül mindössze 44 zsidó, ad­dig van zsidókérdés, mert az rab­szolgaság, aminél csak egy rosszabb lehet, ha a rabszolgaságot nem ráz­hatjuk le. A délutáni ülést 4 órakor nyitja meg Huszár alelnök. Zsirkay foly­tatja beszédét. Az a nemzet, amely megtűri azt a gyalázkodást, amit egyes újságírók tesznek, nem érett meg a sajtószabadságra. A sajtó nagy hatalom, mert a jó sajtóval mindent el lehet érni. Az államha­talomnak figyelemmel |kell kisérni a sajtót és azt olyan mederbe kell te­relnie, hogy az a nemzetmentés fajvédő munkáját el tudja végezni. Az indemnitást elfogadja. Kabok Lajos Baross délelőtti be­szédére válaszolva kijelenti, hogy ők szociáldemokraták már a háború előtt is törekedtek megvédeni az eredeti határokat és a jövőben is ott lehet találni őket minden ilyen munkánál, ha nem vérrel, fegyverrel akarják visszaszerezni a határokat.. Benárd: Hát mivel ? Kockacu­korral ? Lapunk zártakor az ülés még folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents