Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-10 / 282. szám

I III. évfolyam 282 . szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 80. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: £gy hóra 180 K, negyedévre 500 K. félévre lOOO K. Egyes szám ára 8 K. Vasátnap . ri' lWí)—IMtaf aM; Békéscsaba yí922. áecemberlO. Hatalmas plakátok előtt ez a harsány kiáltás állítja meg városunk utcáin a járókelőket. T\ falakról a nyomtatott betűk ajkával lelkeket riasztón sikolt le hazátlanná tett magyar test­véreinknek a tetőfokára ért nyo­mor és keserűség puskaporos hordójából elemi erővel kirob­banó riadója. T\z életösztön fel­lángoló erejétől izzó, szivbe markoló szavakkal hivnak fel messzehangzó tiltakozásra és kemény követelésre minden ma­gyart. Tiltakozásra ádáz szom­szédainknak a magyarságot tervszerűen pusztító, minden emberi és népjogba beleütköző barbár uralma ellen és han­gos követelésére a trianoni béke revíziójának, melyre a szüksé­ges lélektani pillanatot meg­hozta a világpolitikai helyzet. Megrendült lelkünkbe a vihar előtti villám fényével világíta­nak be a lobogó szavak. T\ trianoni békét sohse tar­tottuk a világháború konvul­zióit lecsillapító, vagy épen meg­gyógyító csodaszernek. Sőt. F\z emberi történet legégbekiáltóbb és legostobább kuruzslása volt előttünk kezdettől fogva a Cle­menceau-féle buldogg-politiká­nak ez a szörnyű vajákossága, mely a nyílt sebeket gyógyítás nélkül letapasztotta és ezeréves történelmi alakulatok széttörde­lésével száz uj sebet vágott. És Európa megkuruzsolt tes­tén három év óta egyre nőnek a mérges kelevények s az ál­lamtestek erőszakkal összetört csontjainak gennyedése seblá­zas állapotba hozta az egész kontinenst. A párisi békéktől vérmérgezést kapott az emberi civilizáció. Hazánk ezeréves testén négy rettenetes seb üszkösödik: a világ mind a négy tája felől letörtek egy irtózatos darabot belőle. E sebek sajgó kinjait a levágott részek magyarsága mel­lett elsősorban azok érzik, ki­ket ősi lakóhelyeikről űzött ki még a magyarul gagyogó gyer­mektől is reszkető rablók rossz lelkiismerete: menekültjeink. Kik nem lelik honjukat e hazában. Kiket minden emlék, minden hazafias polgárságának mai megmozdulását. T\ kerék for­dult s elérkezett végre a régen várt idő, hogy Csokamagyar­ország minden lakója hangos és elszánt szóval adjon kifeje­zést lelke évekig elnyomott vi­harzó érzéseinek s mint egy sziv, egy lélek és egy száj ki­egyenesitett gerinccel és ökölbe­szorított kézzel tiltakozzék ma­gyar véreink további üldözése, jogfosztásai és ősi lakóhelyük­ről való kihajszolása ellen s bát­ran kiáltva a népek hazájához, a nagy világhoz: egybeforrott szent akarattal követelje a rá­erőszakolt gyilkos békeszerződés halaszthatatlan megváltoztatását. Békéscsaba polgárai! Ebben a kérdésben nincsenek köztünk pártok, osztályok és felekezetek. Mindnyájunknak egy hazánk, egy becsületünk és egy érdekünk van. Ezek védelmében együtt kell lennünk. Hogy tiltakozó és követelő szavunk eredményes legyen: messze kell elhan­goznia. Hogy messze hangoz­hassék: erősnek kell lennie. evesek szava pusztában el­hangzó kiáltás, tízezrek hang­ját meg kell hallani ! Békéscsaba városában tízez­rek hangján szólaljon meg ma a magyar igazság! (g. b.) Félbeszakítják a lausannei konferenciát Lausanne, december 9. (MTI) Rz értekedet üléseit deéember 24-én megszakiiják és csak január 3-án, vagy 4-én kezdik meg újra. Rz albizottságok folytatják munkájukat a szünet idején is. A görög hadsereg támadásra kész a kemaiisták ellen London, dec. 9. MTI. A „Daily Expres" jelenti Athénből : Pergalos görög főparacsnok kijelentette, hogy a lausannei béketárgyalások meghiú­sulása esetére a görög hadsereg ké­szen áll arra, hogy megtámadja a kemalistákat. drága hant a bitorlók által elor­zott föld szent rögeihez köt. Kivert, meghajszolt véreink érzékenyebb ösztöne, a sebláz­tól fogékonyabb érzékei, a vag­gonlakások nyomorúságából szabadulni vágyásuk felfokozott figyelme ugy látja, hogy moz­dul valami a sötét magyar éj­szakában. Jeleket látnak. A vir­radat, a pirkadás oly régen és áhitva sóvárgott jeleit. És ha mi is látó szemmel nézünk és elménket kiemeljük a napi gondok ólomsulyu hí­nárjából, nekünk is látnunk kell a derengést s megértenünk az idők változását. Meg kell látnunk Kemal basa öklét, mely szétzúzza a sévresi porcellánbékét, meg kell lát­nunk a megalomániás koroná­zási operett ellenére is egy belső forradalom előtt álló Oláh­országot ; észre kell vennünk a karjait újból felénk táró Fiumét; látnunk kell a rablott zsírjában fuldokló, piac után futkosó hernyóállamnak, Csehszlovákiá­nak hullafoltjait s a nagyhangú ántántjelszavaknak annak ide­jén felült becsületes, naiv ma­gyar lelkünket hizlalnunk kell : a nagyántánt haláltáncának gro­teszk látványával. És mindeb­ből és még ezer jelből meg kell ' éreznünk, hogy a trianoni vi­i lágrendezés végóráit éli. Amit ' az egy örök Isten az égben a természeti viszonyok, a gazda­sági törvények és történelmi erők hatalmával egynek alkotott, azt \ hiába szabdalta szét Trianon­ban a négy földi isten. Eről­ködhettek, parancsolhattak, át­mázolhatták uj színekkel Európa térképét, de egy homokbuckát a helyéről el nem mozdíthattak, | egy patakot folyásában meg l nem fordíthattak­Magyar szivünk egész mele­[ gével köszöntjük tehát mene­kült testvéreinknek és a város Friedrich István Angórába utazik Budapest, december 9. FRIEDRICH ISTVÁN, mint megírtuk, Rómába utazott. Tegnapi ottartózkodása után hajóra szállt és Konstantiná­polyba indult. Azt tervezi, hogy Konstantinápolyból tovább utazik Angórába, MUSZTAFA KEMAL basa kormányának székvárosába. Bánffy Miklós gróf lesz a párisi követ Budapdst, dec. 9. Doulcet francia követ Pestre jön. Vele jön Hevesi követségi tanácsos is, aki különben Praznovszky távoztával a magyar ügyvivői tisztet fogja betölteni, mig Bánffy Miklós gróf el nem foglalja állását. Bánffy értesülésünk szerint csak akkor megy Párisba, ha ké­szen lesz a követségnek a Rue de Veryn épülő uj palotája. Még mindig sok a felesleges hivatal Budapest, dec. 9. A miniszterta­nácson leszögezték, hogy még je­lenleg is igen sok fölösleges hiva­tal van Magyarországon. A létszám­csökkenést még nem hajtották végre eléggé, már pedig az állam csak ugy segithet a tisztviselők sorsán, ha e részben is kielégítő megol­dásra juthat. Légiforgalom London és Budapest között Budapest, dec. 9. Légi forgalom nyilife meg London és Budapest kö­zött, posta és utas szállításra. Ez a terv minden eddigi repülővonal kö­zött a legnagyobb arányú, mert rö­•vid időn belül nemcsak Varsó és Konstantinápoly felé fog kiágazni, hanem Bagdad irányában egész In­diáig. A Budapest—London közötti repülőút első ztapéja lesz a nagy kontinentális utiterveknek. E légi útban fontos szerepe lesz Budapest­nek, illetve Magyarországnak, mint a nyugat és kelet közötti átmenet közvetítő államának. A london bu­dapesti repülőútra vonatkozó tár­gyalások egyfelől a magyar kormány, másfelől a budapesti angol gazda­sági központ vezetője között most fejeződtek be. A repülő ut Londo­non és Brüsszelen át vezet és Lon­dontól Budapestig 12 órát vesz igénybe. Olaszország nem járul hozzá a Ruhrvidók megszállásához Róma, december 9. (MTI) Itteni diplomáciai körökben azt jelentik, hogy Olaszország nem járul hozzá a Ruhr-vidék megszállásához, mert Olaszországnak az a felfogása, hogy Németország csak abban az eset­ben tud fizetni, ha meghagyják neki a termelő munka eszközeit. Mussolini ebben az értelemben fogja Olaszország álláspontját a londoni és párisi értekezleten ki­fejteni. Lapunk ma! száma 6 oldal. Magyar testvérünk, állj meg I

Next

/
Thumbnails
Contents