Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-12-02 / 276. szám

///. évfolyam 276. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 96 kó sasit bén, Szent István-tér 18. az. A szerkesztőség telefon számé s 80. Szombat Fésgg&tlen keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK* Egy hóra 180 K, negyedévre 500 H, félévre IOOO K. Egyes szám ára 8 X. Békéscsaba, 1922. december 2. Budapest és a yidé^i yorosoh Értesülésünk szerint az utóbbi időben egyre-másra érkeznek beadványok a budapesti iparhatósághoz, amelyben Budapesten és környékén megalapítandó gyáripari vállalatok engedélyének megadását kérik. Mi a magunk részéről igen fontosnak tartjuk, hogy az ország gazdasági életébe minél több ipari faktor iktatódjék be. Hzonban e kérdésnél két igen nagysúlyú szempontot kivánunk hangsúlyozni. Budapestet az elmúlt rezsim az ország gazdasági és kulturális centromává tette. Ott van a vasúti csomópontja az országnak, ott vannak majdnem az összes gyárak elhelyezve, ott van a Duna, sőt ott a ^

ul városok fejlesztésének a kérdése. Szükség van arra, hogy a vidék városai ipari civilizációhoz jussanak, mert ezáltal közelebb hozzuk a falut a városhoz, belevisszük a vérébe a gazdasági organizmus lüktető mozgását, összehozzuk a földmivelést az iparral és képessé tesszük a vidéket az önálló erőkifejtésre. Ezért tehát jónak látnánk, ha a kormány méltányolná ezeket a szempontokat és odahatna, hogy a gyáripari telepek azokban a városokban létesülhetnének, amelyek amúgy is gazdasági gócpontjai azoknak a terményeknek, amelyeket az illető gyárvállalat feldolgozni óhajt. Ezzel nemcsak nemzeti szempontból teszi meg a kormány kötelességét, hanem annak a falunak az érdekeit is istápolja, amely őt állította a nemzet élére. IttBEHBUaBHHfliSElJ 1 német nép minden rétege hiyánjo o revinsiiioput Titkos katonai szerződést kötöttek a németek az oroszokkal Páris, december 1. A „Daill Mail" feltűnő formában azt a hirt közli, hogy Németország és Oroszország titkos katonai szerződést kötött. Egyesek berlini és müncheni tájékoztatások révén olyan emturális intézményeknek legnagyobb része is. H centralizáció annyira teljes volt, hogy a falu úgyszólván egyetlen társadalmi mozgalomban sem vehetett részt, egyetlen megmozdulásba sem szólhatott bele. Budapestről indult ki a Károlyi-puccs, onnan a kommunista rémuralom és meghódították azországot. liogy mennyire nem tudott a vidék ellenállani, kitűnik a falvakban fellobogó ellenforradalmak könnyű vérbefojtásából. Budapest volt az ország. Éppen ezért nem tartjuk kívánatosnak, hogy Budapesten újból szaporítsák a legkönynyebben szervezhető és legnagyobb részt úgyis a „szocialista" vörösök kezében levő proletáriátus számát. Ez volna az egyik szempont, a másik pedig a vidéki városok érdekeinek méltánylása lenne. Magyarország vidéki városai eddig mostoha gyermekei voltak az államnak, annyira, hogy ma Szeged, Debrecen, Szombathely, Miskolc és Kaposvár kivételével alig van vidéki városa az országnak. Hzt a történelmi fejlődést, mely főleg Mémet-ésOlaszországban majdnem minden városnak megadja a maga gazdasági és kulturális szakjellegét, Magyarországban céltudatos gazdasági és kultúrpolitikával kell pótolni. Fontos, sőt az ország létébe vágó probléma tehát a vidéki lékiratról tudnak, amely a szerződés részleteit tartalmazza. Az emlékirat igy kezdődik: Németország népességének minden rétege kivánja a revanshábomt. A német kormány azt kívánja, hogy a háborúra való előkészülés minden téren megtörténjék. Ezért a szovjetkormánnyal katonai szerződést kötött, ami lehetővé teszi, hogg a birodalom nyugati határán orosz hadsereget vonultasson fel. A „Daill Mail" azt állitja, hogy ezek az adatok hitelesek. Hazug hir Meská Zoltánnak a liberális blokkba való belépéséről A nemzetgyűlés Budapest, dec. 1. j Szcitovszky Béla elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Az elnöki beterjesztések során jelentik, hogy Meskö Zoltán napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Meskö: Megdöbbenéssel olvasta a ma reggeli lapokból azt a hirt, hogy belépett a liberális blokkba és az a párt, amelynek ö elnöke, közeledik a liberális blokk felé. Ez a hir nemcsak megdöbbentette, hanem meg is sértette, mert egész életében mindig kereszténypolitikus volt. Tiltakozik az ellen, hogy őt bármiféle pártba beléptessék. Napirend szerint következik a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat és a vármegyei alkalmazottak léiszámának szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház mindkét javaslatot harmadik olvasásban elfogadja. — pénteki ülése Ezután az elnök a harmadik bírálóbizottság megüresedett tagsági helyének szavazás utján való betöltése iránt adja ki az intézkedéseket, elrendelvén a szavazást. Bethlen István gróf benyújtja a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Az elnök a szavazatok összeszámlálása végeit az ülést 5 percre felfüggeszti. Fél 12 órakor Szczilovszky elnök újból megnyitja az ülést és kihirdeti a szavazás eredményét, amely szerint a harmadik vizsgálóbizottságba Marczal Ferencet választotta be a nemzetgyűlés. Következik a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A nemzetgyűlés a pénzügyibizottság javaslatára az uj IX. szakasz beiktatását elfogadja. Minthogy a többi szakaszokat letárgyalták, az elnök a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak jelenti. Áttérnek a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására. A javaslat előadója Erődi-Harrach Béla. A külföldi törvényhozás több megfelelő intézkedést tett, hogy megvédje a kereskedőket azokkal a visszaélésekkel szemben, amelyek a rendes kereskedelmi élet kifejlődését akadályozzák. Amilyen mértékben szükséges a verseny a kereskedelmi élet kifej- , lődésére, ugyanannyira gátolja ezt a fejlődést a tiszteségtelen verseny. A kormányzat a kereskedelmi élet érdekében intézkedett, hogy ilyen törvény előkészíttessék. Már 8 kereskedelmi miniszter foglalkozott vele de csak a mostani kereskedelmi miniszternek volt módjában ezt az alkotást betejeszteni. Harrach ismerteti a törvényjavaslatot. Hegedűs György kifogásolja, hogy a javaslat nem elég szigorú. A javaslat csak a tisztességtelen versenyt bünteti, pedig nem ez a fontos, hanem a vevőközönség megkárosítása. Ezért szükségesnek tartaná, hogy a törvényjavaslatban mondják ki, hogy büntetőjogi uton felelősségre vonható legyen az, aki rossz minőségű árut ad el jóminőségü áru gyanánt. A javaslat csupán versenytársaknak ai védelmet, pedig a tisztességtelen verseny, a rosszminőségü áru eladása közveszélyes cselekmény és nem csupán az eladónak privát ügye. Rámutat arra, hogy a kereskedelem terén előforduló bűncselekményeket enyhén birálja a büntetőjog. Kifogásolja, hogy a javaslat alapján nem lehet büntetni a szédelgőket. Majd a bankok áruüzletével foglalkozik. A javaslatol elfogadja. Perlaky: Elismeri, hogy Hegedűs Györgyöt a fogyasztóközönség érdekei vezették. A fogyasztóközönség érdekeit azonban akkor védjük meg legjobban, ha lehetségessé tesszük az egészséges közgazdasági élet kifejlődését, mert ennek alapján fog kifejlődni az a verseny, amely legjobban szolgálja a fogyasztók érdekeit. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter : Reméli, hogy sikerül a kereskedelem szinvonalat emelni. Most ez igen fontos, amikor a külfölddel kereskedelmi viszonyba lépünk. — Mindent el kell követnünk, hogy amit importálunk, nyersanyag formájában kerüljön az országba. Az