Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-29 / 273. szám

Békéscsaba, 1922. november 29 Szerda ///. évfolyam 273, szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Széni István-tér* 18. ex. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK! £yy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 8 K. Rogolmozás (vk.) Ujabban a „liberális" vildg egy azt az oldalt jellemző, bár nem egészen uj taktikához folyamodott, hogy lehetetlenné tegye a keresztyén és magyar politikusokat. Teljes energiával rágalompergőtüzet rendez meg­lehetősen sürün. Parlamentben, banketteken, újságjaikban egy­másután jelennek meg kijelen­tések, hirek es n leleplezések", amelyek, egy-egy vezérlő ke­resztény politikus erkölcsi tönk­retételét célozzák.. f\ legtöbb esetben kitűnik, hogy közönsé­ges rágalomról van szó, oly­kor-olykor pedig megtörtént dolgok fantasztikus eltorzitásá­ról. Egy a lényeg : minden tá­madásuk alapja hazugság. Könnyű átlátni a liberális szitán. f\z ő céljuk a kompro­mittálás. Minden esetben tud­ják ők jól, hogy hazudnak, azt is tudják, hogy hazugságaikra huszonnégy órán belül rámu­tatnak, sőt azt is tudják, hogy a legtöbbször vissza kell von­niok állításaikat, bocsánatot kell kérniök. Mindegy. Ők még a börtönbüntetés veszélyének is szívesen kiteszik magukat, mert egy jól elhelyezett cikk, egy nagy nyilvánosság előtt mon­dott kijelentés hatását nagyon jól ismerik. Tudják, hogy akármilyen ab­szurdumot állítanak is, az ő hiveik legalább 24 óráig örül­nek s veszik mételyező újság­jaikat, de még a keresztény táborban is érnek el hatást, mert sokan akadnak, akik nagy­ravaszul mondogatják: hát jó, jó, de — „nem zörög a ha­raszt ..." Épen itt van a veszedelem. Minden rágalomnak, akármi­lyen világosan cáfolták is meg később, meg van a maga szú­rós fullánkja, amely ha egyszer belevágódik az emberek lel­kébe, nehéz annak hatását tel­jesen eltüntetni. És egy súlyos vád, rágalom pusztitó hatásá­nak kialakulására nagyon sok az az idő, amely a cáfolatig eltelik. Addig a méreg nagyon sokszor már végzetesen hatott. Szükség volna azért végre egy olyan szigorú törvényre, amely ezeket a » harasztmoz­gatókat", alaptalanul rágalma­zókat alaposan megbüntesse s azokat böntönbe juttassa. Mert addig, amig bocsánatké­réssel, helyreigazításokkal, vagy néhány száz korona büntetés­sel meg lehet úszni a legsú­lyosabb nyilvános rágalmazást j is, addig soha sem lesz biz- j tonságban egyetlen ember sem, j aki vezető állásban van. Különösen a vezető állásban ; levőket kellene szigorúbban vé­deni, mert nyilvánvaló, hogy azoknak megrágalmazásával, akik az ország vagy egy város, megye ügyeit intézik, rontják és veszélyeztetik az egész or­szág, vagy közösség tekinté­lyét. Csak egy-két szigorú bün­tetés kellene az alaptalan vá­dak és rágalmazások megtor­lására s mindjárt „nem zörögne annyit a haraszt". A kormányzó dunántuli utja Szombathely, nov. 28. Horthy Miklós kormányzó december 12—13-án a dunántuit láto­gatja meg. Körútja alkalmával Körmenden, Kőszegen, Sárváron és Szom­I bathelyen is megjelenik* utazásának végcélja azonban Sopron les?, ahol a látogatás kapcsán a népszavazások évfordulóját fogják megülni. Sop­; ronban már megtették az előkészületeket a fogadásra. | A nemzetgyűlés keddi ülése A vármegyei alkalmazottak ügye. — A Magyar Tudo­mányos Akadémia támogatása Budapest, nov. 28. R nemzetgyűlés nni ülését Hu­szár Károly alelnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg. R vármegyei alkalmazottak lét­szám viszonyának szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalásánál a cimet és az első sza­kaszt hozzászólás nélkül fogadják el. R második szakasznál Csilléry András szólal fel. Elfogadja Éhn Kálmán indítványát, amelynek ér­telmében a vármegyei főorvosokat a VI., a járási orvosokat a VII. és VIII. fizetési osztályba sorozzák. Éhn Kálmán Csonkamagyarország orvosi kara nevében hálás köszö­netét fejezi ki a nemzetgyűlésnek azért, hogy e törvényjavaslat elfo­gadásakor nagy jóakaratot tanúsí­tottak irántuk. R Ház az indítványt elfogadja. R törvény III.—XVII. szakaszait itt-ott lényegtelen módosításokkal fogadták el, de általában a javaslat szellemében határoztak. A XVIII. szakasznál nagy kava­rodást idéz elő Fay Gyulának azon indítványa, hogy az általános köz­igazgatási reform törvényre emelke­déséig, 1923. év végéig halasztassék el minden törvényhatósági bizottsági tárgyalás. Szilágyi Lajos puccsot kiabál, Hegymegi Kiss ülésfelfüg­gesztést kér. Elnök megállapítja, hogy Faynak joga volt indítványté­telre, nem lehet hát puccsról be­szélni. A belügyminiszter magáévá teszi Fay indítványát s a Ház azt szövegezés végett a közigazgatási bizottsághoz utalja. A törvényjavas­latot egyébként részleteiben is elfo­gadja a Ház. A községi, kör és segédjegyzők iiletményeiről, a városok fejlesztésé­ről szóló törvényjavaslatokat kisebb módosításokkal fogadják el. Ezután áttérnek a magyar tudo­mányos akadémia állami támogatá­sáról szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Klébersberg Kunó gróf, kultusz­miniszter ismerteti a magyar tudo­mányos akadémia keletkezését, tu­dományos munkásságát. Arra kéri a nemzetgyűlést, iparkodjék arra a magaslatra emelkedni, a melyre Széchenyi István eljutott. Ajánlja a javaslatot elfogadásra. Várnai Dániel helyesli a kormány­nak azt az intencióját, hogy a ma­gyar tudományos akadémiát állami támogatásban akarja részesíteni. A nemzetgyűlés legközelebbi ülése holnap, nov. 29-én, d. e. 10 órakor lesz és napirendjén a mai ülésen elfogadott javaslatok harmadszori olvasása, a magyar tudományos aka­démia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása, a tisztességtelen versenyről szóló, a szeszadó törvény némely módosításáról szóló és a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat szerepelnek. A mai ülés 2 órakor ért véget. II Stefánio gyermeftgondozó A Gyulai-uton áldásosán működő Stefánia gyermekgondozót mind töb­ben és többen keresik fel csecse­mőikkel az édesanyák s ott az ame­rikai vöröskereszt jóvoltából egyre több kis ártatlan gyerek részesül ápolásban, díjtalan orvosi rendelés­ben s meleg, puha, finom gyermek­kelengyében, ruhácskában. Szinte ki­fogyhatatlan a jótékonyságban ez az áldott intézmény s legnagyobb áldása az, hogy az általa gondozott cse­csemők közt alig van halálozás. Ed­dig 800-on felüli gyermeket vett gondjaiba s ezek közül mindössze 20 halt el, ami az országban ed­dig a legszebb eredmény, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a csecsemő­halandóság országos átlaga 20°/o. Aki az igazi emberbaráti munkáról fogalmat akar magának alkotni, az látogasson el oda, amit ott lát, az olyan felemelő, hogy sokáig a ha­tása alatt fog állani. Bámulatos tisztaság, rend, szívesség, sok-sok ajándék, gondos szakértő tanács, gyógyszer, együttvéve igyekeznek le­küzdeni a nemzetet pusztitó kórt, a gyermekhalandóságot. Erre az intézményre, mely már a tanyai lakosságot is bekapcso' ta mű­ködési körébe, méltán büszke lehet Csaba, mert messze vidéken nincs párja az elért eredményeket tekintve. Hátha még megalakul mellette a szülőház, ismét csak az amerikaiak jóvoltából csodásan felszerelve, ahol az anyák lebetegednek s a legtöké­letesebb felszerelés s az orvosi tu­domány felügyelete alatt végezhetik legfontosabb feladatukat — a sze­gények egészen díjtalanul — mi­csoda áldás lesz az. A mai lakás­viszonyok, a drágaság, a ruhátlan­ság, a rendkívül drága szülésznő valóságos arilummá teszik azt, kü­lönösen a szegényebb sorsuakra nézve. A város decemberi közgyűlésé­nek tárgysorozatán ott szerepel a szülőház ügye is. Az elvi határozat már meg van s hisszük, hogy a közgyűlés bölcsessége nem ereszti ki kezeiből azt a kimondhatatlan fontosságú, szociális és emberbaráti szempontból mérhetetlen jelentőségű intézményt, melyre az amerikai vö­röskereszt körülbelül 20 milliót ad a legtökéletesebb felszerelésben. Erre a tárgyra különben még vissza fogunk térni.

Next

/
Thumbnails
Contents