Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-25 / 270. szám

Békéscsaba, 1922, november 25 Szombat HL évfolyam 270. SZÍZV/Ü SZERKESZTŐSÉ® ÉS KIADÓHIVATAL* Békéscsabám, Szent István-tér 'SS. t»av 4 sxefkesxt&ség telefon számost s 6G. ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy 3tóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes sxám ára 8 K. 9 hatás és tiisszÉaíis H miniszterelnök hódmezővásárhelyi nagy beszéde az egész országnak szólt. Nemcsak választói előtt száinoit be a politikai helyzetről s a kormány programmba vett szándékairól, hanem a magyar közvélemény előtt is. Szólt ugy a kormány mögött álló egységespárti többségnek, mint a vele harcot folytató ellenzéki blokknak. E beszéd hatása alatt áll ma az egész politikus világ Csonkamagyarországon. Vele foglalkoznak az összes pártkörök, róla nyilatkoznak a pártvezetőségek, róla ir valamennyi újság. 5 mind elismerik a miniszterelnök szavainak jelentőségét. Hz egységespártban pozitív hatást váltottak ki a vezér kijelentései, beszédének visszapillantó részében s a közel jövőre vonatkozóban egyaránt. Hmott világos képet rajzolt a helyzetről, a ránk nehezedő feladatokról s az erős elhatározások szükségéről, amiket csak a nemzet többségének egyetértő akaratától támogatva lehet végrehajtani. De világosan megjelölte az utakat és eszközöket is, amerre járnunk, amikkel élnünk kel', hogy ez ország boldogulhasson. Hz egységespárt tudhatja, hová vezeti Bethlen István gróf és öntudatos bizalommal fogja zászlaját a most meginduló nemzetgyük lési kampányban követni. Hz ellenzéki blokból persze negatív hatást váltottak ki a hódmezővásárhelyi beszéd kemény szentenciái. Ugylátszik, ott bizonyos visszahatás következett be, aminek következményei lehetnek a parlament vitáira nézve is hangban, mértékben és tartalomban egyaránt. T\ miniszterelnök éles kritikával felelt ŰZ ellenzéki bloknak eddigi méltatlan támadásaira s a védő pozícióból átcsapott az offenzívába : vádolta az ellenzéket az országra ártalmas v törekvéseiért, amikkel a kormányzást meg akarja nehezíteni, a törvényhozási munkát pedig lehetetlenné akarja tenni; el is nevezte Bethlen István gróf az ellenzéki frakciók szövetkezeiét »rombolási blokkinak. Fölszisszentek odaát erre a beszédre : Rakovszky István legitimista csoportja és Peyer Károly vörös szocialista szárnya éppúgy, mint Rassay Károly mögött a radikális, Vázsonyi Vilmos mögött a demokrata, Sándor Pál mögött a liberális és Gieswein Sándor mögött a pacifista keresztényszociális árnyalat. T\ miniszterelnök programmjának az államélettel foglalkozó tételeivel nem is foglalkoznak, vagy letagadják, hogy Bethlen István gróf Hódmezővásárhelyen komoly, érdemleges kijelentéseket tett volna. Nekik csak az a fontos, amit róluk mondott. Most verik a mellüket, hogy majd megfelelnek a nemzetgyűlésen. Hm tegyék, de csak módjával, a parlamentáris stílusnak megfelelően s a nemzetgyűlés munkarendjének felboritása nélkül ; igy a vitát a miniszterelnök is kívánatosnak véli, nem fog kitérni előle, ffz eredményből újra meggyőződik majd az ország, melyik oldalon van az igazság : az ellenzéki frakciók részén-e, amelyek ahányan vannak, annyi felé vonszolnák és szét is szednék csakhamar az ország szekerét, vagy a kormányelnök részén-e, aki az ország konszolidálásának müvét átgondolt, következetes politikával akarja folytatni és célhoz vezérelni. Ma pedig a vita mérete, hangja és szelleme az ellenzék visszaélései következtében tűrhetetlenné s az eredményes parlamenti munkával összeférhetetlenné válik, az ország akkor is igazolva láthatja majd a kormányelnök vádjait s a közvélemény fogja az ellenzéki féktelensége^ megzabolázására sürgetve követelni azt, mit Bethlen István gróf Hódmezővásárhelyen végső esetre kilátásba helyezett: a parlamenti reformot és a házszabályok szigorító revízióját. A nemzetgyűlés pénteki ülése Vizsgálat alatt van Szedet* Budapest, nov. 24. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Pesti Pál, a harmadik számú igazoló bizottság tagja beterjeszti jelentését, mely szerint Rákóczy Ferencet igazoltnak jelenti ki. Szeder Ferenc egyik mandátuma ellen megszűnt az eljárás, amennyiben Szeder mandátumáról lemondott. Második mandátuma ellen Bodó Jánostól érkezett be panasz. A bizottság az ügy megvizsgálására Huszár \ Jenőt küldi ki, aki JZ elnök eiőtt ie- j teszi az esküt. A napirend szerint a vármegyei alkalmazottakról szóló törvényjavaslat vitája következik. Első hozzászóló Strausz István, aki pénzügyi szempontból óhajtja birálni a javaslatot. Nem tartja demokratikusnak. Követeli a közigazgatás reformját és a költségvetés beterjesztését. A javaslatot nem fogadja el és annak visszavonását kéri. Rákóczy Ferenc előre bejelenti, hogy elfogadja a törvényjavaslatot, Ferenc csabai mandátuma mert ugy értesült, hogy végleges, de egyes sérelmeket óhajt előbb felsorolni. A javaslat nincs tekintettel a szolgálati évekre. Kéri, hogy legyenek figyelemmel a vármegyei tisztviselői karra, mert ez dolgozik legtöbbet és legkisebb a fizetése. Reméli, hogy a sérelmek orvoslásra találnak. Reisinger Ferenc követeli a közigazgatás egyszerűsítését. A közigazgatásban meghonosodott a baksis rendszer. Felkiáltások: Hallgasson ! Rágalmaz 1 Rakovszky belügyminiszter: Ha tud konkrét eseteket, mondja el, de ne rágalmazza a tisztviselői kart a mentelmi jog védelme alatt. Reisinger: Nem a tisztviselői kart akarja megtámadni, hanem csak a rendszert kritizálja. A városi és megyei közigazgatásnál nagy szerepet játszanak a javadalmi hivatalok. Reisinger beszéde közben belép Bogya János, akit Rottenstein Mór meglátva, megszólit, majd messzehalló hangon kiálltja: „Konyak!" Erre Bogya Rottenstein ellen fordul s a nagy lármában Reisinger abba hagyja a beszédet. Bogya személyes sértés miatt kér szót. Az indemnitási vita alatt, a mikor szólásra jelentkezett, az előtte levő pohár vizbe pár csöpp konyakot töltött s a szocialisták ugylátszik ezt is vita tárgyává teszik. Kritizálja a szocialisták működését, majd kijelenti, hogy megveti őket. Reisinger: Mi még meg sem vetjük. Felkiáltások a szocialisták padsoraiból : Részeg, talán megint ivott. Bogya : A zaj után kijelenti, hogy Schopenhauer szerint durva emberekkel ugy kell viselkedni, mint az állatokkal. Ő ehez tartja magát. Nagy zaj az egész Házban, elnök ugy Bogyát, mint a szociáldemokratákat rendreutasítja és 5 perc szünetet rendel el. Szünet után Pakots József szól hozzá a törvényjavaslathoz. Sürgeti a közigazgatás reformját és egészséges közszellem bevezetését kéri. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Rakovszky Iván beiügyminiszter szólal: A felszólalók nagy része ugy birálta a javaslatot, mintha ez a tisztviselők státusát véglegesen rendezné, pedig csak momentán akar segíteni rajtuk. Ez a javaslat a legsürgősebb minden javaslatok kőzött. (Helyeslés) A közigazgatási reformban nem csupán aktuális kérdéseket, de uj közigazgatási codexet tervezünk. Az a célunk, hogy olyan közigazgatást létesítsünk, amely csupán a kormánynak lesz alárendelve. Dénes István: Igy keli lennie! Rakovszky: Igy is lesz. A köztisztviselőket nem lehet pártszempontokból birálni. Az ország szineelőtt nem lehet a közigazgatási tisztviselőket bürokratáknak, korrunpáltaknak nevezni. Ezzel az ország tekintélyét rombolják. Nem érdemli meg a tisztviselői kar, hogy a baksis rendszert vágják a fejéhez. Ez rágalmazás, amit a magyar tisztviselők soha sem érdemeltek meg. Kéri a javaslatok elfogadását. Elnök szavazásra teszi fel a törvényjavaslatokat. A Ház mind a három törvényjavaslatot, tehát a vármegyei tisztviselők létszámviszonyairól szólót, a községi jegyzők illetményeiről, úgyszintén a városok fejlesztéséről szóló Egyes szám ára 201 korona