Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám
1922-11-23 / 268. szám
ÖéKcscsoiba. Ü22 november 23. megtámadni, mint a mezőri a madarakat. Több interpelláció után Kiss Menyhért terjeszti be interdeliációját, amelyben azt teszi szóvá, hogy Magyarországnak Romániával határos községeioen a községhez tartozó földbirtokok egy része román területre esik. A román csendőrség nem engedte meg, hogy ezekről a területekről a learatott termést áthozzák Magyarországra, úgyhogy ez a termés ott rothad. A kormánynak retorzióval kellene éljen e miatt. Ezzel az interpellációval a nemzetgyűlés fél 6 órakor véget ért. wMnuaHHWRaaoaaaiiiicceni'Ssnigi Pedlow sxeretetadományokat hoz a pesti gyermekeknek Budapest, nov. 22. MTI jelenti; A Magyar Amerikai Társaságok jelentik Brémából, hogy Pedlow kapitány a budapesti gyermekeknek szánt szeretetadományokkal az „Amerika" gőzös fedélzetén Európába érkezett. • ••RciigaiiBaiiiaiBiiDOBaiiii felilif folp a bÉMée megyei Meiiiénf sepromesf ere^ elli Répási István feljelentése Mi van ma ? S922. nov. 23., csütörtök R. k.: Kelemen vt. Prot.: Kelemen. Napkelte 7 óra 16 perckor, nyugta 16 óra 15 perckor. (415) Holdkelte 11 óra 11 perckor (d. e.), nyugta 20 óra 50 perckor (d. u.) Délután 3 órakor a Szociális Misszió Társulat közgyűlése a Herkély-féle iskolában. Este fél 7 és fél 9 órakor mozielőadás a Városi Mozgóban. Annak idején megírtuk, hogy a békésvármegyei kéményseprő munkások bérmozgalmat indítottak és közvetlenül a legutóbbi megyegyülés előtt, amelynek tárgysorozátán a kéményseprési dijak felemelése iránt benyújtott kérelem is szerepelt, — sztrájkba léptek. Répási István, Békéscsaba első kéményseprő kerületének üzletvezetője feljelentést tett az elsőfokú iparhatóságnál és dr. Daimel Sándor alispánnál a vármegyei mesterek ellen. Feljelentése szerint a megyegyűlés előtt megtartott kéményseprő közgyűlésen a mesterek szólították fel, illetőleg késztették a munkásokat, hogy lépjenek sztrájkba, hogy ők a munkások sztrájkjára is hivatkozhassanak a megyegyűlésen, amelytől igy biztosabban remélték a seprési dijak felemelése iránt benyújtott kérelmük teljesítését. Egyik helyi lapban a feljelentett mesterek egyikének információja alapján közlemény jelent meg, amely szerint Répási feljelentését bosszúból tette és állításai teljesen alaptalanok. Minthogy a kérdés olvasóinknak nagy részét — elsősorban az iparosságot — érdekli, utána jártunk az ügynek, amelyről dr. Korniss Géza városi közig, tanácsnok, aki elsőfokon folytatja a vizsgálatot a feljelentés alapján, az alábbiakat mondta el: Répási István még a megyegyülés előtt kereste fel dr. Korniss tanácsnokot, aki az általa előadottakról jegyzőkönyvet vétetett fel és a jegyzőkönyv alapján megindított i a vizsgálatot. Elsősorban a rendőrséghez tette át az ügyet a tényállás kinyomoztatása céljából. A m. kir. államrendőrség a nyomozást azonnal bevezette és jelenleg is folyik még az érdekeltek kihallgatása. Az ügyről érdemileg tehát egyelőre nem lehet véleményt mondani, amíg a vizsgálat be nem fejeződik és a beszerzendő hiteles adatokból nem derül ki, hogy tényleg bosszú müve volt e a feljelentés. laauaaBaaDitiiiaBaiBaoaiiiiiiniiBiiitaflni i * m et ss m i i a n • a b i n a a a « inanvaKaatiausi milyen idö várható? Budapest, november 22. Hazánkban a szél elült, Az idő szárazra és hidegre fordult. A hideg középpontja a Nagy-Alföldön van. A ma reggeli minimum Egerben 15 fok, Debrecenben minusz 12 fok. Prognozis : Az időjárásban lényeges változás nem várható. — Megkezdődtek a megyei hivatalvizsgálatok. Dr. Brandt Vilmos főispán e hó 20-án, hétfőn a déli vonattal Orosházára utazott, az orosházi járási hivatal megvizsgálására. Vármegyénk tevékeny főispánja tenát megkezdte nagy tiszto gató munkáját es első utja az orosházi szolgabírósághoz vezetett, mely a megye legelhanyagoltabb hivatala. — ~A kenyérsütési dij megállapítása. l\ vármegyei Árvizsgáló Bizottság a kenyér sütési diját kilogrammonkint december hó l-ig 5 koronában, december 1-től további intézkedésig 6 K- ban állapította meg. — Megállapította a szinügyi bizottság a színházi helyárakaí. Szerdán délután ült össze a városi szinügyi bizottsága, hogy megállapítsa a színházi helyárakat. A bizottság a Sziklai Jenő igazgató által előterjesztett javaslatot elfogadta, amely a következő : Középpáholy 1—4-ig 800, 5—6-ig 700, 7-8-ig Földszinti páholy 800 korona. Földszinti ülőhelyek 1—4 sorig 180, 5—8-ig 160, 8—14-ig 140, 14- 19-ig 100 korona. Páholyszék 1—2 sorig 180, 3—4-ig 160 korona. Erkély első sor 100. 2—3-ig 70 korona. Karzatiüllő 60, karzatiáiló 40, diákülő 40 korona. Azonkivü! még több kisebb jelentőségű ügy nyert elintézést. — A Kansz békéscsabai csoportjának választmánya a központ rendelkezése folytán kéri a helyi alakulatokat, hogy megbizottukat a vezetőségnél jelentsék be november hó 26-ig, egyben értesiti ezen megbízottakat a vezetőség, hogy f. hó 27-én délután 6 órakor a leánygimnáziumban értekezlet lesz. — A színészek kérelme a város közönségéhez. A nemsokára városunkba érkező színtársulat tagjainak nevében a már itt tartózkodó Sziklay Jenő igazgató-helyettes kéri a város lakosságát, hogy a társulat tagjai számára ha megfelelő lakással rendelkeznek, vagy ilyenről tudnak, ugy szíveskedjenek azt a színházi irodában bejelenteni. — Nagygerendáspuszía házhelyeket kér. A nagygerendáspusztai földnélküliek, hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak, mintegy hatvanan, a község elöljárósága utján kérelemmel fordultak az Országos Földairtokrendező Bírósághoz, hogy a Nagygerendás határában elterülő alkalmas földterületből számukra házhelyeket hasítson ki. A kérelmezők megemlitik, hogy ezt az ügyet a nagygerendásiak külön óhajtják tárgyalni, Békéscsaba városától függetlenül, ezért adták be kérelmüket is egyenesen az OFB.-hez. — Összeírják a hidakat. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte a hidak összeírását. A hidak összeírására a trianoni békeszerződés következtében van szükség, hogy a haíárhidak kezeléséről és fenntartásáról megfelelő gondoskodás történhessen. — Nősülési engedély. A honvédelmi miniszter Giric Imre endrödi illetőségű katonának engedélyt adott arra, hogy Hegedűs Mária endrődi lakossal házasságot köthessen. Mozaikok Békésmegye múltjából Irta : BANNER JÁNOS dr. (5) 11. Akire nincs szükség. Nehéz dolga volt a beteg embernek a XVIII. században Békésmegyében. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ma jó dolga volna. Ma sincs jó dolga, de ma mégis legalább orvosi segítséggel, vagy annak dacára mehet a más világra, akkor csak orvosi segítség nélkül mehetett. A század elején legalább azt az egy elégtételt megszerezhette magának, hogy ha jól esett, sebészt hívhatott magához. Ugylátszik, ez a szokás, mint egyedüli modus vivendi, nagyon elharapózhatott. 1768-ban már a megye is hallott róla s mivel nem akart elmaradni azoktól a megyéktől, ahol rendes orvos volt, megtiltotta a sebészeknek a betegek gyógyítását. Ezt a végzést nagy ünnepélyességgel hozta az érdekeltek tudomására. A gyűlés színe elé idézte őket és komolyan megintette, hogy belső betegségeket gyógyítani ne merészeljenek. Ez az intézkedés anynyival inkább érdekes, mert csak két év múlva, 1770-ben jelenti a megye, hogy Wizinger Károlyt, aki Bécsben tette le a vizsgát, megyei orvosnak fogadta 900 frt. évi fizetéssel. Ugylátszik, két év alatt nagyon megváltozott a megye felfogása. 1768-ban ugyanis a H. T. felszólította a megyét, hogy rendes orvost fogadjon, aki ingyen gyógyítsa a szegényeket s orvossággal is ingyen lássa el. A megye húzódozott és kijelentette, hogy 15 év óta tart megyei sebészt, de ennek szolgálatát sem veszi senki igénybe a megyei tisztviselőkön és néhány gyulai gaxdag németen kívül, ugy hogy ez is csak nyomorog és nem bir megélni. Minthogy pedig a megyében sehol nincs olyan iak, melyet orvosi laknak berendezni lehetne, uj lakot pedig a megye nem építhet, minthogy az évi adók, a katonák tartása és a katonai tisztilakok építése minden erejét kimerítették, ennélfogva kéri a H. T.-t, ne kívánja a megyét még ezen uj és amellett felesleges hivatal felállításával is terhelni. 1 6) 12. Mikor az aranybánya nem jövedelmez. A megyének 1770-ben két nagyjelentőségű egészségügyi intézménye létesült. Az egyik a valódi orvosi állás, a másik pedig a gyógyszertár. Büszkén jelentette a megye a H. T.-nek, hogy „Aradról Gyulára települt át egy Porhard nevű fiatal 1 6) Haan: Regesták Békésvármégye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 47—48. gyógyszerárús, megkisérlendő, hogy képes lesz-e iít megélni." 1 7) *Ma azt tartják, hogy a patika aranybánya. Nem tudom igaz-e? Erre jobban tudnának a gyógyszerész urak felelni s ők bizonyosan megcáfolnák ezt a közismert mondást. Annyi azonban tény, hogy szegényházban elhalt patikust még nagyon keveset láttak. Porhard János azonban azok közé a gyógyszerészek közé tartozott, aki nem szégyelte szegénységét s a megyéhez fordult segítségért. Már 1771ben arról panaszkodott, hogy nem í képes a gyógyszertárból megélni. ! Ezért a megye elrendelte, hogy évi ) 40 írttal segélyezzék a közpénztár- j ból. Ugylátszik a cipőpucolás se vott j nagyon divatban ebben az időben Gyulán, mert ha divatba lett volna, akkor a saját készítésű finom vixbő! is megélt volna Porhard János. Abban az időben ez is fontos cikk volt a patikában. Csodálatos dolog, hogy többet soha se fordult elő ez az eset s oklevele megszerzése után Porhardnak is jobban ment a patikája. * 13. A csabai nadragulya. A nagy parasztlakodalmak a XVIII. század végén már nem tartoztak a ritkaságok közé. Nem ettek ugyan 1 7) Haan: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 48. meg egy egész falunak valót, mint manapság, de azért ott, ahol egy kicsit nagyobb volt a mód, hosszabbra nyulí a lakodalom is. Ilyen nagyobb szabású lakodalmakat Csabán is tartottak. Ilyenkor nyilt alkalom a különféle tréfás szokások gyakorlására is. Bizony ezek a tréfák nem voltak mindig nagyon okosan kieszelve. Sokszor bizony majdnem életével, de sokszor egészségével fizetett rá a megtrétált. 1791-ben egy lakodalomban valaki megpróbálta, hogy nagyobb jókedvre hangolja a násznépet. A bor tüze nem volt elég, tehát az ételbe nadragulyát kevertek s ugy mulattak azon, hogy a megmérgezett ember hogy bódul el tőle s ilyen állapotban mennyi bolondságot csinál. Mivel ez a mulatság nagyon tetszett, többször is ismételték s a végén már annyira szokássá lett, hogy lakodalom nem lehetett nélküle. Végre a főorvos is megsokalta a dolgot s jelentette a megyének, „hogy Csabán nagyon kezd elharapózni azon rut szokás, hogy a lakadalmi ételekbe némely gazemberek csupa pajzánságból titkon nadragulyát vetnek, hogy igy a vendégeket egy időre elbódítsák, elbolondítsák. A megye 24 frt jutalmat tűz ki annak részére, aki az ilyen gazembert feljelenti." 1 8) Az eredményről hallgatnak a jegyzőkönyvek. 1 3) Haan: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből. Évk. X. 49.
