Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-22 / 267. szám

Békéscsaba, 1922. november 22 Szerda ///. évfolyam 267, szám SZEBMESZTŰSÉGI ÉS KIADÓM VATAL s SJékéatassthán, Sacent l&tván-tér 18. scsj; A sseerkesxt&ség telofon etxánts s &ú. Fii ff gettón k&£

a®#*2:$áiraj.f polatikmi ttapUzsp ELŐFIZETÉSI ÁRAKs \\ Egy hóra ISO íf, nogyetSévra 3SO X, l.( félévre 7QO K. Egyes sxám ára 8 K. 9 SZÍFájM Éifii olozotf íirofcpúl Ti napilapok kézhezvételével minduntalan ujabb és ujabb sztrájkokról olvashatunk. H munkásoknak gazdasági célokból való tömörülése ellen szavunk nem lehet, sőt azt helyeseljük, de ha arról szerzünk tudomást, hogy egy valamilyen sztrájk különösebb indok nélkül a szakszervezetek szociáldemokrata vezetőség én ek rendel kezésére indult meg és ki tudja, milyen politikai célt rejteget; akkor azonban az ily lelkiismeretlenség láttán meg kell döbbenünk. Vájjon tudják-e azon vezetők és tudják-e a munkások, hogy az ilyen sztrájkkal a nemzetnek — igy aztán saját maguknak is — milyen károkat okoznak ? H területvédő liga adata szerint Csonkamagyarországon valamivel több, mint 1 millió 400.000 ipari munkás él. Feltesszük, hogy ezek 60 korona órabérért naponta 8 órát dolgoznak. Evvel nem mondunk sokat, mert egyrészt kevesen vannak, kik ennél kevesebb díjazásban részesülnek és másrészt sokan dolgoznak naponta 8 óránál többet. Hz előbbi feltevés szerint egy munkás 480 koronát keres naponta, ami egész Csonkamagyarországban 672 millió koronát tesz ki. A folyó évben lefolyt számos sztrájkot tekintve, bátran állithatjuk, hogy minden iparágban egy hónapon keresztül szünetelt a munka. H sztrájk némelyik iparágban jóllehet alig egy pár napig tartott, máshol azonban elérte a kettő hónapot is. Egy hónapra 25 munkanapot számítva, ezen sztrájkok tehát 16 milliárd 800 millió korona bérveszteséget jelentettek. Tudjuk, hogy ameddig az emberi élet tart, a fogyasztás meg nem szűnhet. Ha pedig Magyarországon a termelés a sztrájkok miatt szünetel, akkor a fogyasztáshoz szükséges cikkeket vagy a külföldről kell behoznunk, vagy a küldföldnek szánt termékeinket belföldön elfogyasztanunk. Előbbi esetben külföldről értékeket fedezet nélkül szállítunk ide, utóbbi esetben pedig ' fedezésre szánt értékeket tartunk vissza. Mindkét esetben a 16 milliárd és 800 millió korona értékkei a külföldnek adózunk anélkül, hogy evvel ; ellenértéket szereznénk. H sztrájkok kárt a nemzetnek nem okoznának, ha a sztrájkolok a 1 munkaszünetelés idejét teljesen csupaszon, étlen-szomjan egy kopár sziklán töltenék el, akkor is csak relatíve nem okoznának kárt, mert a valóságban a > rendes forgalom az addig megszokott munkáskezek hiányát mindenképen megérzi. Igy azonban, amikor a sztrájkkal egyidejűleg a fogyasztás meg nem : szűnik, a sztrájkolok a már • annyiszor pellengérre állított herékké lesznek, akik csodálatosképen költekezni tudnak, de bevételezni nem. Felismerjük tehát, hogy az elmúlt sztrájkok legkevesebb 17 milliárddal károsították meg a nemzetet. Legkevesebb annyival, mert az ezen összegű munkabérekkel egyidejűleg a termékekkel járó tőke és kereskedő haszon szintén elvész, ami ujabb milliárdokat jelent. És Csonkamagyarországnak polgárai megengedik maguknak azt a luxust, hogy munka nélkül éljenek akkor, amidőn aránylag még fiatal fejek őszülnek meg a gondok súlya alatt, amikor életnívónkat a nulla alá csusztattuk le, lemondtunk könyvről, színházról, kultúráról és már az öltözködésről is lemondani készülünk. Gruber Béla. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, november 21. A nemzetgyűlés mai ülését Szci' tovszky Béla elnök íél 11 órakor nyitotta meg. Bemutatta Miakits Ferenc levelét, amelyben egészségi okokból 3 havi szabadság engedélyezését kéri. Örffy Imre, az igazságügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottságnak a Alagyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló jelentését. Kéri, hogy a törvényjavaslatot a szokásos 3 nap mellőzésével tűzzék napirendre. Szünet után Szcitovszky Béla elnök fél 12 órakor újra megnyitja az ülést. Kihirdeti az országos kivándorlási bizottság tagjaiul megválasztottak névsorát. Usetti Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti jelentését a Ház költségvetésérői. A nemzetgyűlés a jelentést ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadja. Áttértek a vármegyei tisztviselők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására. Krakker Kálmán a közigazgatási bizottság előadója ismerteti a javaslatot. Hegymegi Kiss Pál a házszabályhoz kér szót. Indítványozza, hogy a vármegyei tisztviselők, a községi kör- és segédjegyzők illetményeinek rendezéséről és a várósok fejlesztéséről szóló törvényjavaslatok általános vitáját egyesítsék. A belügyminiszter hozzájárul az indítványhoz. Krakker nagy vonásokban ismerteti a községi kör- és segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról és a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Hegymegi Kiss Pál, a közigazgatási reform sürgősségét hangoztatja. Demokratikus alapon felépített pártatlan közigazgatás tudja csak viszszaállitani az integer Magyarországot. A választások mutatták meg legjobban, hogy az egész nemzetre mily fontos kihatással van a közigazgatás reformja. A belügyminiszter úrtól már sokat hallottunk erről, de tettekben való megnyilvánulását nem láttuk, vagy ha láttuk, az nem hasznunkra, hanem hátrányunkra szolgált. Propper: Igaza van a miniszter urnák, amikor azt mondja, hogy rendőrállam vagyunk. Egy hang: Akkor már rég nem volna itt! Erre zaj tör ki a szoc. demokratáknál. Huszár elnök rendre inti őket. Propper: A miniszterelnök azt mondta rólunk, hogy pártunknak nincs programmja. A Magyar Távirati Iroda kiadott egy „Parlamenti Almanach"-ot és éppen én voltam az, akit megkerestek azzal, hogy pártunk programmját adjam át, mert ha nem, akkor nem vállalhatják a felelősséget azért, hogy mi jelenik meg rólunk. Én pártunk programmját elküldöttem, azonban nem ez jelent meg. Rassay: Októbristáknak nevezett bennünket. Nagy Ernő: Eckhardt Tibor utasítására történt. Eckhardt Tibor (éppen ki akar menni, de erre visszajön és kérdi: „Mi az ?" Aztán gúnyosan mosolyogva igy szólt: „Ja, vagy csak a podzsupán beszéit?" Az elnök 5 perc szünetet rendel el. Szünet után Hegymegi Kiss István a következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminisztert, hogy három hónapon belül a vármegyei tervezetről, a közigazgatásról és a háztartásról szóló törvényjavaslatokat terjesszen be a netnzetgyüés elé. Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyminisztert, hogy e törvény életbelépésétől számított három hónapon beiül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról és végül a községek szervezéséről, közigazgatásáról és háztartásáról szóló törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé. Karafiáth Jenő leszögezi azt a tényt, hogy már az előző nemzetgyűlés foglalkozott a köziqazgatási reform szükségességével. Ő is szükségesnek tartja sok minden egyéb mellett mar a közigazgatási tisztviselők lehetetlen sorsa miatt is. A mostani belügyminiszter iránt — mondja — bizalommal viseltetem, mert bár husz év óta ígérgetik a közigazgatási reformot, a mai belügyminiszter az első, aki nemcsak ígéri, hanem meg is csinálja. Meskó: Nem kételkedtünk benne, hogy elfogadod a javaslatot. Egy hang: Mem is mondhat egyebet, mert amint kinyitja a száját és egyebet mond vaiaki, azt lecsukják. Friedrich: Az egész csak tempó kérdése. Huszár elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak tempózni. Karafiáth végül a közigazgatási szakvizsgák rendszeresítésére is felhívja a belügyminiszter figyelmét. A'javaslatot általánosságban elfogadja. Az idő előrehaladottságára való tekintettel az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülés november 22-én, szerdán délelőtt 10 órakor lesz. Egyes szám ára 8 korona