Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-14 / 260. szám

íéftéscsaba, 5 <>22 november 14. Ipfííiskela ünnepélyes megnyitási Vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le a városháza nagytermében a békéscsabai Népfőiskola megnyitása. Összegyűltek ez alkalommal szépszámmal a kultura barátjai, az érdeklődők es a Népfőiskola hallgatóinak egy része. Ott láttuk a Kisgazda Egylet, az ipartestület, a tanintézetek stb. képviselőit. Rz ünnepélyt a polgári fiúiskola vegyeskara nyitotta meg a Hymnus gyönyörű összhangzatos éneklésével, ami után Gajda Béla leánygimn. igazgstó a békéscsabai szabadoktatási szervezet vezetője mondotta el tartalmas, formás, lelkesítő beszédét. Nagy vonásokban ismertette a Népfőiskola, áliaiában a szabadoktatás nemzetmentő fontosságár, gyönyörűen aposztrofálta a tudás hóditó hatalmát s kifejtette, hogy régi határait csak a műveltségben szomszédait túlszárnyaló Csonkamagyarország szerezheti vissza. A most megnyíló Népfőiskola, mint a népmüvelésnek legmagasabb fokú szerve a hallgatóság általános ismereteit gyarapiija, látókörét szélesbiti s teljesen ingyenes. Ez évben két párhuzamos tanfolyamot nyit meg, egyiket férfiak, másikat nők részére. Hallgatója lehet minden 15 évét betöltött egyén s a tanfolyam végén bizonyítványt is ad az iskola. R közönség nagytels2éssel fogadta az előadást s ott a helyszínén sokan beiratkoztak hallgatókui. Majd Pataj András szavalta el Gyula diák egyik megragadó irredenta költeményét, teljes átérzéssel, magával ragadó erővel, lelkesen és igen szépen. Ezután Bertóthy István polgármester üdvözölte a város közönsége nevében a Népfőiskola előadóit és hallgatóit, elismerését előlegezve amazoknak, buzdítva ezeket. Kiemelte, hogy a város ott fog állani a szabadoktatás mellett teljes erkölcsi és anyagi támogatásával. Hz ünnepélyes megnyitást a Szózat fejezte be, melyet ismét a polgári fiúiskola énekkara adott elő precízen. Itt emiitjük meg, hogy a Népfőiskola kedden és pénteken nők részére 5—8-ig taríja előadásait a Leánygimnázium egyik tantermében és jelentkezni rnég mindig lehet. R férfiak részére pedig szombaton és vasárnap este 5—8 ig a Kisgazda Ifjak Művelődési Egyesületének helyiségében. BBiaiBBaHBaaiaaiBiiiiiain 9 Miedelmi Gssnk rendkiuiili közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta a Kereskedelmi Csarnok rendkivüli közgyűlését, melyen elég sokan vettek részt, feltűnően sokan voltak azok közül, akik szombaton zárva szokták tartani üzleteiket, hogy a keresztény kereskedők vallásos érzelmét súlyosan megsértve, kívánják az üzletek vasárnapi nyitvatartását, ha ugyan ez csak tőlük függne. A hosszadalmas vita után két indítvány nyert előterjesztést, melyet az elnök szavazásra bocsájtott és pedig egyik a vasárnapi teljes zárvatartásra, a másik a korlátozott zárvatartásra vonatkozott. A névszerint megejtett szavazás után 24 szavazat esett a teljes és 58 a korlátozott vasárnapi zárvatartás mellett Ilyenformán a Kereskedelmi Csarnok kimondta, hogy azonnal felterjesztést tesz a városi tanácshoz és kéri a nemrég hozott tanácsi határozat oly irányú módosítását, hogy április 1-től október 15-ig a nyilt árusítással bíró üzletek mentesittesenek a vasárnapi zárvatartástől és ezt a földmiveléssel foglalkozók érdekében kívánják. Különben a fenti határozat nem bir semmi jelentőséggel, mert a határozatot nem békéscsabai összes nyilt árusítással bírók hozták meg, sem pedig ezek kétharmad része, hanem csak a szombaton ünneplő honpolgárok egy része, akik nem átallották egyébként azt hangoztatni, hogy őket az ország gazdasági és az integritás magasztos eszméje vezeti enn:lc elhatározására. Ravaszul felhasználták ezen magasztos eszmét azért, hogy kárpótolják magukat vasárnap a szombati ünneptartás miatt ért veszteségért. Bemutatta még dr. Gyöngyösi titkár a jövő évi költségvetést, mely 76 ezer koronát tesz ki és kéri, hogy ennek alapján fogadják el a tagsági dijak 400 koronára való felemelését, amit egyhangúlag elfogadtak. Mi ismételten hangoztatjuk : arra kell törekednünk, hogy teljes munkaszünet legyen vasárnapon. Ezt kívánja nemcsak a keresztény gondolat, hanem a helyes szociális szempont is. De az is bizonyos, hogy a gazdák küiönös érdekeit és foglalkozásukból kifolyó életmódjukat is tekintetbe kell venni egy ilyen nagy mezőgazdasági városban. Ép azért ajánljuk az érdekeiteknek figyelmébe azt a gondolatot, amelyet egyik olvasónk vetett fel. Utánozzuk a külföldet. Tartsuk nyitva a nyári hónapokban üzleteinket szombaton este kilencig nyitva. Akkor vásárolhat a már hazatért gazdaközönség anélkül, hogy vasárnap ünnepi áhítatát üzletkötéssel zavarná. A kereskedőknek is kényelmesebb lesz (esetleg felváltva, mint a gyógyszerészek) szombaton egy kissé később zárni* s vasárnap egész nap pihenni, mint vasárnap is kinyitni. Sőt! Még Izrael fiain sem esik sérelem, mert szombaton este már ők is kinyithatnak. Vasárnap pedig ők is ünnepeljenek, ha már mindenáron keresztény országban akarnak élni. gélyegylet megmaradt vagyonát, mely ezidőszerint 17,373 K 82 f.-t tesz ki, Petőfi születésének századik évfordulója emlékére a bányai evangélikus egyházkerület szarvasi tanítónőképző intézete javára oly alapítvány létesítésére fogja fordítani, mely 10 éven át az egyházmegyei közpénztárba befolyó tüzbiztositási jutalékokkal lesz gyarapitandó s melynek kamataiból evangélikus^lelkészek és taniíók oly leányai fognak segélyeztetni, akik a nevezett intézetnek növendékei s akiket e fenntartó testület illetékes bizottsága aira érdemesnek fog találni. A feloszlott Segélyegylet tagjai az őket jogosan megillető járandóságot már nemcsak teljes mértékben felvették s kielégítést nyertek, hanem azon felül is mintegy 6000—6000 K külön jutalékban részesültek. Ennek következtében Jeszenszky Károly segélyegyleti pénztáros indítványára az egyházmegye azt határozta, hogy a még életben levő, teljes kielégítést nyert volt Segélyegyleti tagokat személyenként fogja felszólittatni az iránt való nyilatkozásra : hajlandók-e a fennmaradt összegből esetleg reájuk eső részi — amelyre az alapszabályok szerint jogot formálhatnak — a fentebb említett Peíőfi-alapitványra felajánlani. A személyenként való szétosztás össszegeinek a megállapított kulcs alapján való (megállapításával) kiszámítására az egyházmegye Uhrin Károly egyházmegyei számvevőt kérte fel. Az e tárgyban készült, a segélyegyleti pénztáros által összeállított táblázatos kimutatást a számvevő már megkapta s a napokban fogja azt az esedékes összegekkel kitöltve a Segélyegyletnek Békéscsabán lakó volt tagjai között az emiitett Nyilatkozattétel céljából köröztetni. latXXttajOllSlQÍWIBMjSIHHt ! sa ra os » w i aHnasraiiDVBi Petőfi-alapitvány Az arad—békési evangélikus egyházmegye a folyó évben Békéscsabán tartott közgyűlése elhatározta, hogy a feloszlott egyházmegyei Selípduit az iskolán Mii j népművelés Mésiegyében j Békéscsabán és Gyulán vasárnap I tartották meg az első szabadelőadásokat az iskolán kívüli népmüvelés I programmja keretében. Békéscsabán Káldor Elvira pol- \ gári iskolai, tanárnő a Tatárjárásról j tartott igen értékes, nagy felkészült- • ségről és mélységes ügyszeretetről tanúskodó szép előadást, amelyet hatalmas közönség őszinte érdeklődéssel "és nagy tetszéssel hallgatott végig. Ugyanezeket Írhatjuk Marosy Aranka gyulai polg. isk. igazgatónő értékes előadásáról is. Az előadásokat ének- és zeneszámok tették változatossá. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Vármegyénk áldozatrakész polgáraihoz Aléltságunkból ébredezünk már, ha lassan is. A leromlott szervezet is kezd öníudatra ébredni s felfogja rettenetes helyzetét és nem csak siránkozik, hanem alkot is. A feltámasztásban első helyen munkál az O. Sz. T. és ennek hivatalos szerve a Békésvártnegyei szabadoktaiási bizottság, melynek az iskolán kivüli népmüvelés legfőbb feladata. Népünket ugyan is elmaradottságából ki keli vezetnünk, ráeszméltetni emberi és nemzeti mivoltára, megtanítanunk a munkának olyan szeretetére, becsülésére és végzésére, amely az egyéni javak szolgálatával a közjót is előbbre viszi. Ezt pedig egyedül az iskolán kivüli népmiveléssel oldhatjuk meg. Bizottságunk áldásos munkáját megkezdte: analfabéta tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat tart, ifj. egyesületeket, cserkész csapatokat stb. szervez. Általában arra törekszik, hogy minden város, falu, tanya népe a helyi érdekeltek bevonásával megtalálja kulturszükségletét. A nép olyan legyen, akinek mi látni akarjuk s velünk együtt a mi támogatásunk : vallás-erkölcsös, hazafias szellemtől áthatott, megértő, hasznos polgár. Ezt a nagy munkánkat csak ugy valósithatjuk meg megyeszerte, ha kellő anyagi támogatás áll rendelkezésünkre. A bőség napjaiban is a kultura volt a legmostohább gyermek, most meg éhhalállal küzd. Az állam szegény, azonban áldozatrakész fiai vannak, akik tudnak és óhajtanak áldozatot hozni. Ezért fordulunk a nagyközönséghez, (gyárakhoz, vállalatokhoz, takarékpénztárakhoz stb.) hogy a közös munkából ne vonja ki magát, áldozzon Bizottságunk céljaira anyagi erejéhez mérten, mert a megértés soha sem késő, ha szívből fakad, az égi kegyelem el nem marad. Boldog ki e nemes célra áldozhat, nevét márványba vési örök időkre ! Isten áldása lesz e jó kedvű adakozón. Amidőn kérésünk ez uton az illetékesekhez juttatjuk, kérjük, hogy a rendelkezésünkre szánt összeget postautalványon Bizottságunk cimére (Gyula, alispáni hivatal) küideni méltóztassék november 23-ig. Hisszük, reméljük, hogy a segítség el nem marad, a termékenységet lehelő magyar tavasz jöttét velünk együtt óhajtja mindenki. Mi már látjuk kontúrjaiban a felkelő napot, a balsorsában megtépett nemzet magábaszállását, el ne tapodják. Vajha kérésünk megértésre találna, nem lenne pusztába kiáltó szó, nagybecsű adományaival az életnek, a feltámadásnak erejét velünk együtt siettetne megszerezni. Sursum corda! Szentkereszty Tivadar, Dr. Delmel, ü. v. elnök, alispán, kir. tanfelügyelő. elnök. Tan tó József, titkár.