Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-11 / 258. szám

Békéscsaba, 1922. november 1L E;;eS»!t«ES!HIE4aSÍKB! SiSÍÍS- Szombat ss3ea!aasEassE3B^ewí«ai ///. évfolyam 258. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! IBékéstasaSiáM, Sxent Sstvén-tér 1&r A éseirktf sz térné ff $@l&fstix számai s <3 ti. ELŐFIZETÉSI ÁRAKi S| Egy hóra 120 K, negyedévre 3SO K, | félévre 700 Sí. Egyes szám G K. ti amelyeket a háború akasztott a nyakunkra, mértéktelen módon nyomnak bennünket s a nagy drágaság folytán nyotnorgunk, éhezünk és rongyoskodunk. ffmióta befejeztük a háborút, mindig csak ezt halljuk. Mert nyomorgunk és nem látjuk, nem tudjuk elhinni és belátni, hogy Európa legtöbb államában a helyzet nem tud konszolidálódni, hogy a politikai bajok eredendő oka is a gazdasági kérdés. Minden ország gazdaságilag tönkrement, a termelés nem tud erőre kapni, a dolgozó nép nagy tömegei nem is akarnak ugy dolgozni, mint dolgoztak a háború előtt, mert közben sokkal könnyebb foglalkozást találtak maguknak: az üzérkedést. H háború az erkölcsöket teljesen elvadította. Á háború utáni időszak pedig nem tudta ezeket a megvadított erkölcsöket visszaszeliditeni. Mindenütt az erőszak áll előtérben és ezt . használják a politikusok is a maguk törekvéseinek támogatására és akaratuk keresztülvitelére. I\ régi csodák birodalmába tartozik, hogy emberek, akiknek neve köré legendát szőtt a távolság, töviskoronát vettek a homlokukra, nélkülöztek és csúfságot szenvedtek el felebarátaik javáért. F\ szentírás azon tanításának, hogy „Szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat", a valódi lényege a mi lelkünknek már idegen. Mi csak magunkat szeretjük és ha vannak csúfolódók és kicsúfoltak, jólétben dúskálók és nélkülözők, önmaguk hasznát keresők és magukat másokért feláldozok: a ma embere hábozás nélkül az elsők nagy csoportjához szegődik. Inkább kacagunk, mint szenvedünk, jobb nekünk a teritett asztal, a mások rovására is, mint a milliókkal megosztott nélkülözés és inkább fürdünk kéjérzetben, semmint mártírságot szenvedjünk. Ezeket a szomorú igazságokat nem szeretjük hallgatni. Bizony kellemetlen is hallani a valót. Hisz a nyomorokozta tehetetlenségünk miatt úgysem tudunk cs úgysem tudnak rajta segiteni. Kényelmesebb az nekünk, "ha türelmetlenül is, de várunk addig, mig jobbra fordul sorsunk. Testvérem! H hiábavaló gazdasági kísérletek mind meddőek. Ezekkel nem lehet Hazánk és a világ bajait meggyógyítani és a sok bonyolult kérdést megoldani. Megértés, belátás, egymással szemben való türelem és jóakarat, egymásiránti szeretet és egymás vállvetve segítése szükséges, hogy az emberiség a sok bajból és nyomorúságból valahogy kievickélni tudjon. Nem lehet uiy a bajokat gyógyítani és elsimítani, hogy egymás ellen áskálódunk, a 83 IS ö BS H K « K BS & E « K K B 3 E fa Ki í» & H -i ffi « S í másiknak a kárát akarjuk, a | másikat becsapjuk, csak azért, t hogy ezáltal mi magunk jobb ! gazdasági helyzetbe kerüljünk, • hanem ugy, hogy mindenki kö\ zösen fogjon össze az ujjáépi\ tés munkájában. Egymást nem .; gáncsolni, hanem támogatni i kell. H legkérlelhetetlenebb mó| don kell éppen azért mindazoj kat megbüntetni, akik a nemzeti | újjáépítést megakadályozzák,— 1 kipusztítani azokat, akik a fennl álló rend ellen uszítanak- Ezek ! nélkül jóakarattal kell dolgozni : az újjáépítésen, a mely annál • erősebb lesz, mentől több szere| tettel ragasztjuk egymáshoz uj í világunk épületének tégláit. Szilágyi Béla. 11911 ofo belifözöif idegenek eltávolítását Éiuetel a magyar fascistöh Budapest, nov. 10. Egy közismer? magyar fascista vezér a következő érdekes részieteket mondotta munkatársunknak a magyar fascista szervezkedésről: R magyar fascista tábor szervezetének nincsen szüksége kormányengedélyre, sem jóváhagyásra, mert ha ezt elnyerné, nem volna fascista szervezet. Követeljük az 1914 óta Magyarországra költözött idegen honosok eltávolítását. E'íen kivül azonban messzebbre irányuló törekvéseink is vannak. Nem atrocitásokkal akarjuk program munkát megvalósítani. Amióía a magyar fascista tábor megalakult, utcai botrányok nem fordultak elő. Hogy a keresztény koncentráció tagjaival mily összeköttetésben vagyunk, azt mutatja az a tény, hogy közöttük is többen vannak msr fascisták. I rt l» K E R i Oroszország Mlilso siiíÉpseteí keres a iWúM támogatásira i Sörös divíziót szemeli Bulgáriában > Paris, nov. 10. (MTI) Bolseviki ügynökök a külföldre menekült emigránsok között nagy propagandát fejtenek ki a célból, hogy háború eselén ezekben Oroszország mintegy külső szövetségeseket leljen. Legerősebb a propaganda Bulgáriában, ahol az ott élő ellenforradalmárok közül már sokat sikerűit megnyerniük. Ezek egy vörös divíziót alkotnának, melynek az volna a feladata, hogy a kemalisták ellen intézendő éntání-támadás esetén Romániát és Jugoszláviát támediák. Bezárják a felvidéki gyárakat j Prága, nov. 10. (MTI) A Felvidéken, különösen a Szepességben a • gazdasági válság mind nagyobb ; méreteket ölt. Négy vasgyár, egy | papírgyár, 2 textil- és 4 bútorgyár szüntette be üzemét. Hetenkint 2 na! pon át dolgozik 4 vasgyár, 2 gépés 1 textilgyár. Széchenyi püspök Orosházán Orosháza, november 10. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök ma délután 5 óra 15 perckor Budapestről Békéscsabán át Orosházára érkezik az ottani róm. kath. templom építésének megtekintése céljából. R megyéspüspök egy napig tartózkodik Orosházán. Peidl ilpoiiíiiÉrál Debrecenben Peidl szociálista képviselő kemény kritikát mondott a kormány külpolitikájáról. Azt állapította meg, hogy a kormánynak egyáltalán nincsen külpolitikai orientációja. Azután ebből a megállapításból levont sok mindenféle következtetést, természetesen valamennyit ismét csak a kormányzat befeketitésére és a vörösség egyedül üdvözítő voltának bebizonyítása okából, ám ezeknek is boncolgatására legföljebb csak akkor kerülhetne sor, ha előbb a főmegállapitás az, hogy a kormánynak nincs külpolitikai orientációja, bizonyosodnék igaznak. Ebben pedig Peidlnak nincs igaza. Napnál világosabb cáfolat állítására az, ahogyan minket a külföld mostan megítél. Csak a vak, vagy a Peidliélíéval vetekedő rosszakarat nem látja, hogy ma már a külföld egészen máskép lát minket, mint ahogy az antant Trianonban itélt felettünk. Lapozza át Peidl a „Népszavá"-í s még ott is olvashatja, — bárha fukarul szűkre szabva, — hogy mind sűrűbben hangzanak el külföldi hangok és pedig nyomós tekintélyek ajkairól, melyek a rajtunk elkövetett igazságtalanságok jóvátételének szükségéről beszélnek és biztatnak bennünket. Angol, olasz, sőt francia, tehát megrögzötten ellenséges sajtóorgánumok régi és homlokegyenes ellenkező rólunk való véleményüket lassanként mind többen festik át, ránknézve megnyugtatóan előnyös színekre. Vagy ott van a népszövetség határozata, mely egyhangúlag és ünnepélyes megkülönböztetéssel sorolta be nemzetünket a népcsaládok legfőbb fórumába. És itt nálunk folyt ie a mult hónapban az a kongreszszus, amelyen a számottevő ellenséges nemzetek toronymagasságra kiemelkedő képviselői tettek sorban egymásután tanulságot saját békealkotásuk ellen és a mi igazaink mellett. Hát' iszen igaz: az igazság előbbutóbb utat tör a maga számára és érvényesül. De hogy nem utóbb, hanem előbb és épen a Bethlenrezsim alatt tör utat és keres — előreláthatóan sikerrel — érvényesülést a mi igazságunk, az talán mégis a magyar kormány külpolitikai orientációjára és pedig a legüdvösebb irányú orientációjára vall. flmi annál nagyobb érdeme a