Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-05 / 253. szám

Békéscsaba, 1922, november 4. KörösvSdék antiszemita diioli Erdélyben Arad, nov. 4. Pénteken délelőtt a katholikus fő­gimnázium hetedik osztályába a ka­tolikus hittanóra alatt a hitoktató felszólította a növendékeket hogy lépjenek be a kongregációba. Óra után a tízperces szünetben egyik diák a katedrára lépett és a hitok­tató felszólításával kapcsolatban be­szédet tartott, majd több zsidógye­rek gúnyolódni kezdett, mire oda­szólt : — Zsidók, ki az osztályból! Az osztály tizennégy zsidó nő­vendéke nem engedelmeskedett a felszólításnak, mire a többségben levő katolikusok nekitámadtak a zsi­dóknak és véres verekedés után ki­szorították őket az osztályból. A val­lásgyalázó zsidó növendékek szülei fölszólították a gimnázium vezető­ségét és Fischer igazgatót, hogy ve­gye elejét az ilyenfajta „rendzavará­soknak", mert ellenkező esetben ki­veszik gyermekeiket az iskolából. KÖRÖSPARTI ALKONY Piros pompával érkezik az este. Vágyam szárnyára ültetem a lelkem Hogy messze- messzetársát megkersse. • Láng-legyezőjét bontja ki az égbolt— ' Mint mikor együtt jigyeltiik a parton, ' Búcsúzva még. Ó Istenem de rég volt! Aranypor ömlik árnyas füzesekbe — j A vágy az érzés parazsába hullik, j És szítja, szítja egyre tüzesebbre, j ölelni jött az Alföldet az alkony — ! A szálló nappal én is messze mennék. •! És vágyamat a Végtelenbe hajtom. ! VARSÁGH JÁNOS. j •BMBaBaBsu •aiiaiEEBiainiec ; VEGYES í Másfélezer éves sírleletek Mindszenten (Szeged) Bozó Ambrus Károly \ minszenti gazda felkereste a szegedi ! muzeum igazgatóját, Móra Ferencet és előadta, hogy tanyáján, amely a mindszent—szegvári országút mellett fekszik, vályogvetés céljából gödröt ásatott. Alig másfél méternyi mély­ségben, az agyagos talajban egymás mellé fektetett csontvázakra bukkan­tak a munkások. A csontvázak mellett sok értékes régiség feküdt. A mindszenti gazda előhúzott zsebéből egy ócska adó­ivet, amelyben vagy husz darab griffdiszitésü bronz övdisz volt be­csomagolva, amelyek Krisztuts utáni V—VI. századból származnak. Ré­gebben hun hagyatékának tartották ezeket a griffes diszitményeket s ehhez hasonlókat a szegedi Őthalom­ból is ástak már ki, utóbb azonban a régészek körében az a vélemény alakult ki, hogy ezek szarmata nép­fajoktól származnak, amelyek a nép­vándorlás kezdetén éltek a magyar Alföldön. Bozó Ambrus Károly a talált ré­giségeket átadta Szeged múzeumá­nak s jelezte azt is, hogy becslése szejint még 60—70 hasonló sir terül el a jelzett földterületen. Románia űmmm heszQl o magyar parlamenti beszéli miatt Békéscsaba, november 4. Jelentette annakidején a „KCrösvidék", hogy Duca oláh külügymi­niszter az oláh kamarában megfenyegette Magyarországot Szilágyi parla­menti beszédéért. Ma egy bukaresti oláh lap került a kezünkbe, amelyből szó szerint közöljük Duca beszédének legmérgesebb részét: — A legújabbal akarom kezdeni — mondotta — és pedig a magyar képviselőházban a koronázási ünneppel kapcsolatban történt tüntetéssel. Ilyen állapotot természetesen nem szabad tűrni, annál kevésbé, mert a magyar képviselőházban történt interpelláció egy láncszeme azoknak a té­nyeknek, amelyekkel a magyarok a trianoni békeszerződést össze akar­ják törni. — Az ilyen tüntetések, ha tűrnénk őket, minden legyőzött államban hasonló mozgalmakra szolgálnának ösztönzésül. Ennélfogva Jugoszláviával és Csehszlovákiával egyetértve meg fogjuk lenni a szükséges lépéseket. A demars időpontját még nem lehet megállapítani, nincs azonban kizárva, hogy a keleti konferencia után fogjuk elküldeni. a a s; a a t • EiaaaEBBeBiBfla&Q^szasi Közgazdaság. Uétijíiii néirényeinHet a pusztulástól A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara alakulása óta egyik legfonto­sabb feladatának tekintette, hogy a gazdákat felvilágosítsa, mily óriási értékek pusztulnak el növényterme­lésünkben a különféle növényi és állati károkozók miatt. Hónapok óta minden héten megjennek a kamara figyelmeztető cikkei, amelyek a gazdákat tájékoztatják, hogyan, mi­kor, mily védekező anyagokkal lehet legjobban megóvni növényeiket a pusztulásoktól. A kamara ez . akció­ját ha a gazdák kellő figyelemmel kisérik és tanácsait követik, évente sok milliárd korona kárt lehelne megelőzni, elhárítani. Hiszen a Ma­gyar Kir. Nöyényélet és Kórtani Intézet hivatalos megállapítása sze­rint ez évben csak az üszög-kár a ga­bonafélékben a 15 milliárd koronát meghaladta! Mi lesz itt,ha most e nedves őszön a most is üszögös búzából csávázatlanul vetnek! Oiy­mérvű üszögkártól lehet jövőre tar­tani, amely ez évit messze meg­haladja. Vagy nézzük a gyümölcstermést, mily férges volt általában. Ha el­hanyagolják az őszi és téli védő­munkát, jövő évi gyümölcstermésünk teljesen kétséges. A kamara intézményesen is szol­gálni kívánván e nagyfontosságú feladatot, most létesített erre egy külön intézményt a Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara Növényvédelmi irodáját (Debrecen, Piac-utca 9., I. em.), amely bármelyik gazdának, aki hozzá fordul díjtalanul ad tájé­koztatást, hogyan védekezheiik e károk ellen. A kamara ez irodája szorosan együttműködik a földmi­velésügyi minisztérium Gyógynö­vényforgalmi irodájának növényvé­delmi ügyosztályával, így teljesen belekapcsolódik az állam növény­védelmi munkásságába is. 9 patkányok irtása A patkányok évente óriási mérvű károkat okoznak ugy a háztartások­bin, mint kiváltként a gazdaságokban. Ez évben különösen elszaporodtak sok vidéken. Irtásuk nagy gondot okoz a gazdáknak. Elsősorban a különféle fogóesz­közök jönnek figyelembe azokon a helyeken, ahol kevesebb a patkány. Mindig az egyszerűbb és vasból készült patkányfogókat becsüljük többre. Előnyük, hogy könnyen tisz­tithatók s a megfogott állatok szagát nem érezhetni rajtok. A fogókat a patkányok járataiba állítjuk és csalétekkel felszereljük (pörkölt-szalonna, hal, hus, kukorica, napraforgó, gabona). Ahol a patkányok nagyabbszám­ban mutatkoznak, ott a ketrec vagy kalitkafogók használhatók. Ezek egy­szerre 30 patkányt is megfognak. A patkányokat ezekhez a fogókhoz előbb szoktatni kell oly módon, hogy több éjen át csalétekkel a paíkányjárta helyen nyitva hagyjuk. Amikor a csalétket elfogyasztják, az ajtócskát éjszakára bezárhatjuk. Reg­gelre rendszerint meg leszünk az eredménnyel elégedve. A fopóeszközök alkalmazása ott jár sikerrel, ahol kevés a táplálék. Egyéb heiyen olyan csalétket hasz­náljunk, amelyhez csak ritkán jut­hatnak, pl. takarmányszinekben húsféléket adjunk nekik s általában változtassuk a csalogató anyagot. A patkányok irtása legáltalánosab­ban a más hasznos állatra ártalmat­lan tengeri hagymával történik. Min­den nagyobb gyógyáru-kereskedés­ben beszerezhető. Lényeges kelléke, hogy friss legyen. Többféleképp al­kalmazhatjuk. 1. Vagdaljuk a ten­geri hagymát szeletekre, azután süs­sük ki zsírban ügyelve, hogy oda ne égjen. Majd kukoriczalisztből összeálló pépszerű tésztát készítünk, melyhez kevés rozslisztet s aztán kisütött tengeri hagymát keverünk. Elkészítés előttől egész a kirakás idejéig öreg keztyüben dolgozzunk. A kész tésztát zsindelydarabokra kenve, a patkányjárta helyekre tesz­szük. 2. Reszeljük a hagymát s ezt keverjük husvagdalékkal, avagy sajt­tal össze. A patkányokat ez esetben is előbb hasonló ételekkel bizonyos helyekre szoktatjuk. Legtanácsosabb ezt az éleit adni, amelybe majd a tengeri hagymát kapják. Ehelyett pedig egyelőre használjunk közönséges hagymát. Ott, ahol hasznos házi állat (pl. kutya) is megfordulhat, helyezzük az ételt két lapjára befek­tetett tégla közé olykép, hogy egy harmadik téglának az előbbiekre borításával a hozzáférést felülről lehetetlenné tegyük. Aki tengeri hagymával a körül­ményesebb eljárást kerülni kívánja, annak a sokkal egyszerűbb „Cillon" méregmentes patkányirtó szert ajánl­hatjuk, amely egyszerűen megzsiro­zott és szétdörzsölt krumpli közé keverve rakandó ki. Az étel készí­tésnél kezünkkel hozzányulástól óva­kodjunk, mert a patkány az ember szagát rajta megérzi és óvakodni fog tőle. Különösen ajánlható a „Tavalin" foszforpirula, amely hatóságilag látta­mozott, vagy állatorvosi megrende­lésre szerezhető be. Tanulót felvesz a „KÖRÖSVIOÉK" könyv- és papirkeremke­dése. — Négy középiskola elvégzése megkívántatik. Hízott sertéseket átveszünk a budapesti ferencvárosi ser­tésvásáron leendő bizományi értékesítés végett. Előjegyzé­seket felveszünk a nagyszik­téri telepünkön, vasárnap és ünnepnapokon a Kisgazdák Egyletében. Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete. irdetmény Ezúttal is felhívjuk a Békéscsaba város, Csorvás és Újkígyós közsé­gek határában lakó érdekelt terme­lőket, kik szeszfőzés céljaira alkal­mas anyagok (u. ni. cefre, törköly, seprő stb.) felett rendelkeznek, hogy a Békéscsabai Központi Szeszfőző Szövetkezet felállításával ezen anya­gokat kizárólag csak a Békéscsabai Központi Szeszfőző Szövetkezetnek adhatják át kifőzésre, vagy nevezett szövetkezetnek adhatják el. Ily anyagokat bárki másnak el­adni, vagy a fent megnevezett he­lyiségek körzetéből kiszállítani a leg­szigorúbban meg van tiltva s az ez ellen vétők pénzügyi hatóságok ré­széről szigorú bírságolásnak tehetik ki magukat. Békéscsabai Gyümölcsértékesiíő és Központi Szeszfőző Szöv. Szeghalom környékén lakó vőlegények és menyasszonyok Szeghalmon váltsanak jegyet a néhai Varga Lajos-féle ékszerüzletben, Fő-utca 342. sz. alatt, mert ottjutányos árban kaphatnak szép, ízléses és valódi tiszta 14 karátos arany jejygyürükeí felelősség mellett. Ha ott vásárol, sok pénzt takarít meg magának. 3558 festésre elváílai özv. Papp Sándorné Békéscsaba, Andrássy-ut 7. sz. Lakást keres magántisztviselő, lehetőleg 2—3 szobásat. Ár mellékes. Gim a kiadó­hivatalban. 232 Legmagasabb árban vásárol műbecsü festményeket, antique butorl, porcellánt s minden más régiséget. Mcghivásra szemé­lyesen jövünk. Papp I. és I. Buda­pest, IV. kerület Régiposta-utca 5. Telefon 166—56. 3386

Next

/
Thumbnails
Contents