Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-05 / 253. szám

2 sfór&o Qéftcscsűba, H22 november 5. 1 belOgpinisztBP Mm Rakovszky Iván, Magyarország belügyminisztere f. hó 4-én átuta­zott Békéscsabán. Nagy kísérettel vett részt a geszti gyászünnepen, amelyet a magyar nemzet nagy már­tírjának, Tisza Istvánnak sírjánál tartottak halála évfordulójakor. Brandt Vilmos dr., Bákésvárme­gye főispánja, Gyulától Csabáig el­kísérte a belügyminisztert, aki mele­gen érdeklődött a vármegye ügyei­ről. Csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy ez a józan gondolko­zású, gazdaváros szociáldemokrata képviselőt küldött a parlamentbe. A főispán kifejtette, hogy a szociálde­mokraták terrorja szerezte meg ne­kik a diadalt. A belügyminiszter élénken érdeklődött Csaba közgaz­dasági és kulturális kérdéseiről is. IR1DHISI laaannBUSKiaR Magyar*—osztrák tárgyalások Majna-Frankfurtban Budapest, nov. 4. Ma délelőtt folytatták Majna-Frankfurtban a ma­gyar—osztrák tárgyalásokat, a rot­terdami polgármester elnökletével. A A magyar kormányt Popovits Sán ­dor volt pénzügyminiszter a Jegyin­tézet elnökigazgatója képviseli s rajta kivül még résztvesz az értekezleten Haiier pénzügyminiszteri tanácsos is. A Baross Szövetség országos nagygyűlése Budapest, nov. 4. A Baross Szö­vetség november hó 18-áíi Debre­cenben tartandó országos nagygyű­lésre nagyban folynak az előkészü­letek. Fontos kérdések megvitatá­sára ad alkalmat a nagygyűlés tárgysorozata. A jelentkezés teljes erővel megindult. Jelentkezni lehet a Szövetségnél, Budapest, V. ker. Deák-tér 10. I. emelet. A bolgár miniszterelnök Bukarestben Bukarest, nov. 4. Orient Radio : Sztambulinszky bolgár miniszterel­nök tegnap este különvonattal Bu­karestbe érkezett. A félhivatalos „Vil­torul" ebből az alkalomból a követ­kezőket irja : Sztanbulinszky Buka­restben baráti fogadásra talált, mert Románia sohasem táplált semmiféle ellenséges szándékot Bulgária iránt. Románia csupán azt kívánja, hogy Bulgária tartsa tiszteletben a szer­ződéseket. Románia is helyre kivánja állítani a jó szomszédi viszonyt, amelyről a bolgár kormány több íz­ben említést tett. A román közvéle­mény reméii, hogy a bolgár minisz­terelnök bukaresti látogatása hozzá­járul azoknak a felhőknek az elosz­latásához, amelyek megzavarhatják a két ország normális érintkezését. • SIIIIIIBIIIIBII'IIIBIIIBIH „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 0 csabai \mm$w Irta Ipolyi Keller Iván „Futura" kiren­deltség igazgatója, volt aradmegyei gazda­sági egyesületi ügyvezető-titkár. Az Alföldi Lovasegylet a múlt évben megkísérelte, hogy a régi szokásoknak megfelelőleg Csabán lóversenyt rendezzen. Az akkori terepviszonyok azonban nem enged­ték meg, hogy akár a legeitetőtár­sulatok, akár pedig a város olyan területet engedjen át, amely a cél­nak megfelelt volna. Sok és igaz­talan támadás érte akkor nemcsak a város vezetőségét, hanem a gazda­közönségét és éppen azokat, kik mindenkor testtel-lélekkel azon vol­tak, hogy Csaba városa ismét ma­gáévá tegye az annak idején (már 40 évvel ezelőtt is) híressé vált csabai lóversenyeket. Nagy tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy a lóverseny luxus-sport. Lóversenyek csak azon országokba tartatnak eredménnyel, amelyekben a iótenyésztés magas színvonalon áll és épp a lóverse­nyek vannak hivatva azt még maga­sabb fokra emelni és ezáltal a lótenyész­tést gazdaságossá tenni. Akit csak legkevésbé is érdekel a lótenyésztés, az tudhatja, hogy a háboruelőtti Magyarország lótenyésztése és ló­állománya első helyen állt. A magyar nép lóra termett. Nincs mit csodálni azon, ha az ország­lakossága a legfelsőbb rétegeitől kezdve a legalsóbbig, legyen az bármilyen foglalkozású is ha élve­zettel vesz részt a lóversenyeken vallás és nemzetiségi különbség nélkül. Senki sem tagadhatja le, aki ismeríe a híres gyulai lóvásárokat, ahol Békés-, Arad-, Bihar-, Csanád­és Csongrádvármegyék földes urai gyűltek össze és tartottak gazdasági és politikai megbeszéléseket Beliczey „Stefi" bácsi köré gyűlve, hogy ezeken a vásárokon a csabai kis­gazdák lóanyaga jósága és szépsége által mindig kitűnt a töbDí közül. Ha most ismét csabai lóversenyek­ről beszélünk, nem uj dologról szó­lunk, hanem a régi dolgoknak fel­frissítéséről és újra építéséről. Csaba városa Erdély felé az utolsó legnagyobb mezőgazdasági város. Arad és Nagyvárad kereskedelmileg igen, de mezőgazdaságilag nem birta megelőzni. Hivatva volt és most meg éppen hivatva van mezőgazdaságilag kelet felé vezetni és mint Csonka­Magyarország határvárosának köte­lessége is. Jelenleg Csaba a köz­pontja gazdaságilag és kereskedel­mileg nemcsak Békésvármegyének, hanem a megmaradt Biharmegye egyrészének, csonka Aradvármegyé­nek és csaknem egész Csanádvár­megyének, sőt részben még Csöng rád vármegye szomszédos birtokosai­nak is. Az Alföldi Lovaregylat elnökével, Geiszt Gyulával történt megbeszélé­sek alapján kereste fel jelen sorok irója id. Kocziszky Mátyással együtt Berthóty Istvánt, a város polgármes­terét ez ügybe, ki nagy örömmel tette ezt magáévá, mint mindent a város fejlesztésére hasznos dolgot és ezután Zahorán Pál városi inté­zővel, Ádám és Baukó mérnökökkel nagy lelkesedéssel hozzá is látott a kért állandó pálya tervének elkészí­téséhez. A tervezet szerint a leg­utóbb tartott vitézi szék versenypá­lya területe van hivatva a kitűzött célt szolgálni. Ez a pálya a fekvé­sénél fogva legmegfelelőbb, közel fekszik a városhoz, az Alföldi Első Gazdasági Vasút pályája mellett, főközlekedési uton és gyalogsétával is könnyen elérhető. Ez a föld mint gyenge föld eddig is bérbe voltak adva, legnagyobbrészt legelőnek Tehát a város anyagilag nem vészit rajta, ha lóverseny pálya céljaira adja át. Sőt minden tekin­tetbe csak nyer vele; az idegenfor­galom által fejlődésébe és kereske­delmébe, a versenyek által mező­gazdasági téren. De a lovaregylet elnöke épp e sorok írójának kezdeményezésére komolyan fogialknzik azzal is, hogy tenyész- és luxus-lóvásárokat ren­dezzen. Hogy mit jelent ez az ország keleti határán, de általában a ló­tenyésztést illetőleg azt a gazda­közönságnek bővebben magyarázni nem kell. Békében is nagyjelentő­ségüek voltak az ilyen vásárok, de most, hogy meg van fogyva a jó tenyészanyag, nehéz ahoz hozzá­jutni pusztáról pusztára járva, még igy együtt találja a vevőközönség az eladásra szánt tenyész és luxus­lovakat. Hogy mi köze a verseny­pályának ehez, azt néhány szóval lehet ismertetni. Ha valaki tenyész, vagy luxus-lovat akar vásárolni, alaposan szereti azt megnézni ugy az istállóba, mint kocsiba fogva, vagy nyereg alatt. Ezt a célt ieg­alkalmasabban szolgálja egy erre a célra berendezett ez esetben a ver­senypálya. Aki pedig eladásra szánt ilynemű jószágait vásárra viszi, szivesebben teszi azt, söt csakis az esetben teszi, ha megfelelő istálló és bemutató­páiya áll rendelkezésére, melyek ter­mészetesen egymás meliett, de leg­alább nem távol fekszenek egymás­tól. Ezen versenypálya azonkívül pedig nagyobbszabásu sportverse­nyek és ünnepélyek stb. rendezése elsőrendű hely lesz. • Ez az ügy a polgármester jóvol­tából már teljesen elő van készítve, a további tárgyalásokra és Geist Gyula elnök e célból rövidesen fel is keresi a polgármestert. A gazdaközönség ugy a megyei gazdasági egyesület (mely titkára utján behatóan érdeklődik a polgár­mesternél az ügy további fejleménye iránt) valamint a Kisgazdák Egylete vezetősége őszinte örömmel veszi és támogatja az ügyet. Nagy és erős lépése ez Csaba várossának a város gazdasági és kereskedelmi kiépitése felé, szóval oda, ahova mindig méltán töreke­dett és örök érdeméül fog szolgálni ennek megvalósítása Berthóty pol­gármesternek a város fejlesztése kö­rül tett fáradhatatlanságáért. ESBQDnBiaaOHOBaSIQBBIDlIIBI 9 nyomopenyhiffi-bizottság Mezlefe j A városi nyomorenyhitő-bizottság j szombaton délelőtt 11 órakor dr. í Berthóty István polgármester elnök­lete alatt a városháza kistanácster­mében értekezletet tartott. Az érte­kezleten sző volt az eddigi ered­ményről és az akcióval kapcsolat­ban tett intézkedésekről. Az előter­jesztés szerint eddig a nyomoreny­hitő akció céljaira befolyt a kivetett 15ö százalékos pótadóból 5.370,000 korona, mig a kivetett összeg meg­haladja a tízmillió koronát, ami azt bizonyítja, hogy nem valami nagy pontossággal tesznek eleget kötele­zettségüknek az adófizető polgárok. Segélyezésre eddig jelentkeztek ösz­szesen 445-en, mig közmunkára 98-an. A bizottság elhatározta, hogy a jelentkezettek anyagi helyzetének a megvizsgálása végett helyszíni kiszállásokat eszközölnek és a ké­relmek jogosságának megállapítására bevonják a bizottságba a kerületi esküdteket is, akik jobban ismerő­sök a viszonyokkal. A tárgyalás folytatását hétfőn délután 3 órára tűzték ki. M/T' IH *j i 1922. níiv. 5., vasárnap R. k.: Imre h. Prot.: Imre. Napkelte 6 óra 50 perckor, nyugta 16 óra 36 perckor. (4-36) Holdkelte 17 óra 20 perckor (d. u.), nyugta 7 óra 17 perckor (d. e.) Délelőtt 10 órakor a Kereskedett Al­kalmazottak Országos Szövetségének helyicsoportjának tagértekezlete a Nádor szálló téli kertjében. Délután fél 3 órakor a Szegedi A. K.— CsAK bajnoki mérkőzése a CsAK pályán. Délután fél 3 órakor a Kisgazda Egylet rendkívüli közgyűlése saját helyisé­gében. Este 6, fél 7 és 9 órakor mozielőadás a Városi Mozgóban. 3922, nov. 6., héífő. R.k.: Lénárd. Prot.: Lénárd. Nap kél 6 óra 51 perckor, nyugszik 16 óra 35 perckor (4 35). Hold kél 17 óra 56 perckor (d. u.), nyugszik 8 óra 18 perckor (d. e.). Délelőtt 11 órakor a kórházi bizottság ülése. Este fél 7 és fél 9 órakor: Mozielőadás Városi Mozgóban. Évfordulón A mult év szeptember elején csil­logó szemű, acélos karu magyarok gyülekeztek Szombathelyen. S iövid néhány nap múlva felhangzott a nyugatmagyarországi felkelők harci dala: Mert a Lajta partján hetek óta Áthallik a Héjjas-nóta I A vörössel átitatott döglődő sas­keselyű pedig gyáván s reszketve vitte haza irháját, a rablott holmit eldobálva, igyekezett nyomorult éle­tét megmenteni. Azután egy kéthónapos dicsősé­ges küzdelem folyt le, dacolva min­den ántánthatározattal, minden a felkelést megszüntető rendelkezéssel s amikor ma egy éve, november hó 4-én a nyugatmagyarországi felke­lők leszereltek, meg volt mentve Nyugatmagyarország gyöngye: Sop­ron és vidéke. Elismerés, dicsőség és hála nek­tek keresztény ifjak I A ti erős ka­rotok, ébredő magyar szellemtől át­hatott lelketek a mi bizodalmunk ! S ha még egyszer jön az üzenet, csak reátok számit, csak bennetek reménykedik az egész nemzet. És ti, a területi integritásért hősi halált halt magyar testvéreink, pi­henjetek békén sírotokban, melyet A Kisgazda ifjak táncmulatsága 1922a évi november hó 18-án lesz a Vigadó összes termeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents