Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-25 / 167. szám

Békéscsaba, 1922. julius 2 7. Kőrösvidék Rendkívüli városi közgyűlés fliharos kitörések — Sok interpelláció 9 városi vendéglők bérbeadása Hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Bertóthy István polgármes­ter Békéscsaba r. t. város képviselő­testületének rendkívüli közgyűlését, melyen nagyszámmal jelentek meg a képviselők. Feltűnt a zsidók teljes számban való megjelenése. Csak most látszott, hogy mennyivel na­gyobb százalékát teszik ki ők a kép­viselőtestületnek, mint amennyi szá­zalékát alkotják Csaba lakosságának. (Ilyen az európaszerte szétkürtölt magyarországi zsidóüldözés közelről.) Interpellációk A közgyűlést az interpellációk hosszú sora nyitotta meg. A levéltár ügye Fábry Károly meggyőzően tárta fel annak a fonákságát s helytelen­ségét, hogy a város régi irásai egy­általában nincsenek rendben, sőt be sincs töltve a levéltárosi állás. Kérdi, mikor akarják azt betölteni ? A polgármester válaszában kije­lenti, hogy teljesen egyetért a fel­szólalóval. Tényleg kell rendezni a levéltárat, de az állás betöltését — megfelelő levéltári helyiség hiánya miatt — függőoen hagyta egy ré­gebbi közgyűlés. Legközeleb előter­jesztést tesz ebben az ügyben. Hanyagok a bizottsági tagok Pollák Arnold kérdi, miért nem veszik szigorúan a tanács egy oly értelmű határozatát, mely szerint azon bizottsági tagok helyett, akik nem teljesitik kötelességüket, másikat kell választani. Polgármester válaszában igazat ad felszólalásának. Valóban sok bizott­sági gyűlést nem lehet megtartani a részvétlenség miatt. De már jegyzi, hogy kik a hanyagok s a mulasz­tásokról jelentést fog tenni. A kislakások elosztása. Darida Károly a kislakások oda­ítélése ügyében interpellál. Kifo­gásolja, hogy az elosztó-bizottság ülésére későn adták ki a meghívó­kat s igy épp azok nem jelenhettek meg az ülésen, akiknek elsősorban kellett volna jelen lenniök. Két­ségbe vonja, hogy ennek a szük bizottságnak joga volt ítélni a kis­lakások felett, mert ez a feladat nézete szerint a közgyűlést illeti. Kérdi, hajlandó-e a polgármester mégegyszer összehívni a gyűlést alaposabb megbeszélésre s igy he­lyesebb elosztásra ? Polgármester hosszan válaszol az interpellációra. A miniszteri rende­let a polgármesternek adja az el­osztó jogát. Ó, e jcgot megosz­totta, mert tudta, hogy közmegelé­gedésre a lakások odaítélését nem lehet megoldani, hiszen a 28 la­kásra több mint 100 pályázó volt. R legjobb lelkiismeretük szerint in­tézték ezt az ügyet. Másképen le­het ezt megoldani, de jobban nem. Egyébként a lakások odaítélése e bizottság kizárólagos joga volt s igy az ügy el van intézve. Nem hiv össze ujabb értekezletet, annyi­val is inkább, mert az elosztó ér­tekezlet összehívása szabályszerűen történt s ezen feltűnő sokan voltak jelen. Darida nem veszi tudomásul a polgármester válaszát, de a képvi­selőtestület 54 szavazattal 33 elle­nében tudomásul veszi ezt. Közmunkák megindítása Darida Károly a nagy megélhetési nehézség ügyében interpellál. Fog­lalkozni kell a közellátás ügyével s munkaalkalmakat kell teremteni ki váltképen az aratásból kimaradt mezőgazdasági munkások számára. Kérdi: most akar ezügyben tenni a város s melyek a megindítható köz­munkák. A polgármester hatalmas előadást tart a gazdasági bajok okairól s azt fejtegeti, hogy az egyetemes bajt lokális intézkedésekkel megszüntetni nem lehet. Nagyobbszabásu köz­munkák nem indíthatók, mert nincs rá pénz s a bankok ilyen célra nem adnak kölcsönt. Amit lehet meg­tesznek. A költségvetés keretén belül, sőt azon tul is végeztetnek közmun­kát. Jelenti, hogy a főispán ur tár­sadalmi akciót akar indítani a köz­munkák érdekében, különösen a kimaradt munkások érdekében. Maga részéről a kedvezményes ellátás minél szélesebb kiterjesztését sürgeti. Szeberényi Lajos Zs. a társadalmi akció szükségessége mellett szól hatásosan. A Máté porták Darida Károly még egy interpel­lációt nyújt be az erzsébethelyi Máté porták zsákutcáit illetőleg. Kérdi: hajlandó-e a város a zsákutcákat kisajátítás utján megszüntetni s az ott összegyülemlő vadvizek levezeté­séről gondoskodni. Polgármester igéri, hogy az ez ügyben már megválasztott bizottsá­got összehívja s az ügyet igyekez­nek közmegelégedésre elintézni. A tisztviselők ellátása Varga Elek András kérdi: haj­landó-e a város — tekintettel a hor­ribilis drágaságra — buza- és fa­ellátásban részesíteni tisztviselőit ? A polgármester megköszönve a tisztikarral szemben megnyilvánuló jóindulatot, jelenti, hogy a viszonyok rosszabbodása esetén törvény vagy indítvány formájában a legközelebbi közgyűlés elé hozza ezt az ügyet. A hivatalos órák A törvényhatóság nem hagyta jóvá azt a határozatot, mely a hivatalos órákat délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig állapítja meg. Az egyhuzam­ban való hivatalos órák visszaállí­tását kívánja. Bohus M. György indítványozza, hogy ne változtassuk meg a régi határozatot, hiszen az ügy felebbe­zés alatt van. Érdemlegesen a mi­niszteri döntés után határozunk. Addig pedig — hisz van hozzá joga — intézkedjen ez ügyben a polgár­mester. Kocziszki Mihály csatlakozik ez indítványhoz. Reisz Hermann a törvényhatósági döntés tudomásulvételét ajánlja, ezt teszi Márkus Pál is, de felszólalását olyan szerencsétlen formában teszi, hogy az óriási vihart idéz elő a gazdák táborában. Beszédét tőbb­izben megszakítják a heves közbe­szólások, melyek állandóan a valuta­üzlettel vannak összefüggésben. Az elnöki csengő folyton szól. Márkus hangsúlyozza, hogy ő senkit sérteni nem akart s nem is tette ezt. Foly­tonos közbeszólásoktól zavarva, az izgalomtól sápadtan fejezi be szavait. A polgármester megálíapitja, hogy a nagy kavarodásban sértés nem történt se' pro, se kontra. Majd ki­mondja a határozatot: a törvényha­tóság leiratát tudomásul veszik. Szélcsend A vihar után öt percre felfüg­gesztette az elnök a gyűlést. Hasz­nált a lehiggasztás, mert a követ­kező pontokat simán tárgyalták le. Elfogadták a szinügyekről szóló szabályrendelet tervezetét. Az illetőségi dijakat a tanács in­dítványa alapján állapították meg. Tudomásul vették az átiratokat. Az átmeneti segélyek ügyében elfogad­ták a polgármester előterjesztését. R méntelepet évi 100.000 K-ért bérbe adák azzal a kikötéssel, hogy 200 drb mént kell ott tartani a kör­nyék lóállománya nemesítésének ér­dekében. R csabai lótenyésztés szá­mára 12 kiválasztott mén áll »:in­dig rendelkezésre. A városi vendéglők ügye Nagy és heves vitát provokált a városi vendéglők bérbeadásának ügye. Rz árlejtés, — mint annak­idején megírtuk — már megtörtént, most csak a végleges határozatot kellett meghozni. Tardos Dezső dr. jogi szempont­ból ellenzi a bérbeadás tervezet foganatosításai, mert a legújabb la­kásügyi rendelet folytán esetleg sok kára lesz a városnak. Egy módot ajánl, mellyel a szabad bérbeadási jogot n.egszerezheti a város. Hollender Lipót dr. nem osztja Tardos aggodalmát. R szerződések­ben ki akarja kötni, hogy a ven­déglők erkölcsi nívóját szem előtt tartsák. Dr. Szeberényi Lajos Zs. mélyen támogatja az indítványt. Gécs László nem helyesli a bé­rek pénzben való megállapítását. Valami stabilosabb béralapot sze­retni láni. Schwartz Miklós tiltakozik az el­len, hogy Weisz Lázár kapjon bér­letet. Lehurrogják. Többeknek hozzászólása s a fel­feltörö vihar lecsillapítása után el­fogadják a tanács határozatát, mely szerint a következők kapják meg a városi vendéglőket: Vasuti-vendéglő, Békékésmegyei Vendéglősök Italmérók és Kávésok Ipartársuiatának Beszerzési Rész­vénytársasága (évi 600 ezer K bér, 300 ezer K beépítés). Próféta-vendéglő Halász Gábor (évi 430 ezer K bér, 300 ezer K befektetés). Széchenyi-ligeti vendéglő Singer Károly (150 ezer K bér, 300 ezer K beépítés). Sörház (Földgyomra) Ilovics Já­nosné (122 ezer K bér). Zöldfa Weisz Lázár (85 ezer K évi bér). Délutáni ülés Déiután 3 órakor nyitotta meg a gyűlést a polgármester. R zsidó temetőhöz vezető ut en­gedé'yezését a közgyűlés oly érte­lemben elfogadta, hogy az utat en­gedélyezi, de az ut építésének költ­ségeihez nem járul hozzá, azt vi­selje közösen a katholikus és a zsidó egyház. Rz iskolaszék megkeresése az erzsébethelyi áll. elemi iskolának gazdasági oktatás céljaira szolgáló terület biztosítása iránt a tanács ja­vaslata szerint elfogadásra talált. Városi szántóföldek bérletének meghosszabbítása tárgyában a ta­nács javaslatát elfogadták. A városi lakások A városi üzlet és lakásbérek fel­emelésének kérdése élénk vitára adott alkalmat. — Hozzá szóltak Varga E. András, Reisz Hermann, Márkus Pál, Madarász György és dr. Tardos Dezső. R lakások bé­rét a rendelet értelmében ugy álla­pította "meg a közgyűlés, hogy két csoportba osztotta azokat, még pe­dig kis- és nagylakásokra. Azon lakások lakbére, melyet tisztviselők laknak, nem haladhatja meg a lak­bérilletékeiket. Az üzletbérek emelésénél a Deutsch Mórét az 1917. évben fi­zetett bér tizenötszörösére, a töb­bit húszszorosára, mig a Fiume­szállodájét huszonötszörösében ál­lapították meg. Kisebb ügyek Kovács Mihály malomtulajdonos iparvágány kiágazás építése iránti kérelmét teljesítették. Stefánia Szövetség segélyezés iránti kérelme ugyancsak elfoga­dásra talált. A városi alkalmazottak családi pótlékának kimutatásai tudomásul szolgált. A városi esküdtek fizetését havi 1000 koronában állapították meg. Néhány tisztviselőnek s közal­kalmazottnak méltányos segélyt szavaztak meg. A magyar egyetemi és főiskolai hallgatók országos szövetségének diákcsereakció támogatására 2000 koronát szavaztak meg. Osgyán Bélának vasöntöde léte­sítése céljából 600 öl területet a szikesen bérbeadnak és felszóllitják, hogy a bérösszegre nézve tegyen javaslatot. Reiner Miksa és Korosi Károly VlII-ik gyógyszertár felállítása iránti kérelme ugy nyert elintézést, hogy miután ennek szükségessége meg­állapittatott, a város kérelmezni fogja a minisztériumtól és azután irja ki a pályázatot. Dr. Vas Vilmos orvos és Paulik János hajdukáplár szolgálatidejük beszámítása iránti kérelmét telje­sítették. Tóth László adóügyi jegyző nyug­díjazását tudomásul vették és kiváló szolgálatainak elismeréseül jegyző­könyvi köszönetet szavaztak meg. Budai Lajos kórházi gondnok nyugdíjazás iránti kérelmét teljesí­tették. Illetőségi, lakositási és szabadság iránti kérelmek mind teljesíttettek. Több tárgy nem lévén, Berthóty István dr. polgármester a gyűlést délután 6 órakor berekesztette. A dorozsmai választás eredménye j Dorozsma, julius 24. A dorozsmai j kerületben ma volt a választás, mely j az egységes párt fölényes győzelmé­vel végződött. Eckhard Tibor a mi­; niszterelnökségi sajtóosztály főnöke í 2103 szavazatot kapott Erőhegyi La­! jos 369 szavazatával szemben. ; Kivándorlásra csábítják a munkásokat ' Budapest, julius 24. A főkapitány­j ság bizalmas értesülést kapott, hogy ! a munkásokat, különösen a szak­| munkásokat kivándorlási ügynökök j arra csábítják, hogy Csehországba j és Romániába vándoroljanak ki és ' ott vállaljanak munkát. Eddig főleg ; a vasiparban dolgozó szakmunká­. sokat, most pedig üveggyári mun­j kásokat birtak rá arra, hogy kül­! földre menjenek. A rendőrség az ; ügynökök közül kettőt leleplezett és letartóztatott. Mi van ma ? 1922. Julius 25., kedd R. k.: Jakab apóst. Prot.: Jakab Nap kél 4 óra 28 perckor, nyugszik 19 óra 43 perckor (7'43). Hold kél 5 óra 34 perckor (éjjel), nyugszik 20 óra 11 perckor (délután). Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban.

Next

/
Thumbnails
Contents