Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-23 / 166. szám

Békéscsaba, 1922. julitis 21. Kőrösvidék 5 9 buza-valutü kisért minden oldalon. Elkezdték a birtokosok, akik földjükéit a haszonbért búzában kötötték ki. Csakhamar rájöttek a mesterek, akik munkájukért, iparcikkeikért gabonát követeltek. Most már az orvosok is olyan okosak, hogy évi tiszteletdijukat a gazdálkodóknál búzában állapítják meg. Hát nem csuda, ha már az állam is búzában akarja bevételezni földadóját. Egész komolyan foglalkoznak azzal, hogy a földadót búzában vetik ki és szedik be természetben, vagy annak értéke szerinti készpénzben. Reszelik már a kulcsot, amely a hambárokat felnyitja. Már próbálgatják is. Azt hisszük, hogy ez a kulcs vékonyabbra fog reszeltetni, de nem nagyon sokkal, mert bizonyos, hogy a földadó nem tízszerese lesz a békebelinek, hanem legalább százszorosa. ' Sajnos, nem igen tehetünk ellene semmit, mert a muszáj nagyobb ur, mint a nem bírom. Már pedig muszáj, mert máskép soha sem jön rendbe az ország dolga, rendbe pedig muszáj jönni, különben mindnyájan tönkremegyünk. Igy a salus rei publicae elve erősebb, mint a magánosok érdeke. De ha már odáig jutottunk, hogy nemcsak az egyesek, hanem az állam is búzában és búzán spekulál, akkor nem értjük, hogy a mi városunk vezetősége mért nem adta ki az ősszel is földjeit gabonáért és mért nem kereste a városi korcsmák bérbe adásánál is a buzavaluta bért ? vagy legalább arányosítását ? A pénzünk mindig jobban érték- j telenedik, ezzel szemben minden ! egyébnek pedig fokozottan megy j fel az ára. Mit lehet azt tudni, i hogy hat év alatt milyen változások állanak be ? Egy hat éves bérletnél gondoskodni kell értékkiegyenlitőre, egy aiap valutára, amelyhez alkalmazkodjék évenként a haszonbér. Ez nincs hátrányára sem a bérlőnek, sem a bérbeadónak, mert ha hat év alatt a buza ára leszáll, a kiadások is mérséklődnek, ha pedig felmegy, a bérletjövedelmezösége is nem ugyanazon arányban, hanem hatványozottan emelkedik. Ebből következik, hogy egy 6 évi hosszú bérletnél a szerződésben ki kell tüntetni egy paritást, amely a pénzérték változását szabályozza és lehetőleg arányba hozza a változott valutával. Vegyük például: a mezőberényi „Magyar Király" szállodáért felajánlott egy bérlő 120 mm. búzát, a csabai „Arany Kakas" vendéqlőért egy itteni bérlő igért 60000Ö K évi bért. Ez az árverés napján megfelelt á 4000 K, összesen 150 mm. búzának, mamikor már 6000 K egy métermázsa búzának az ára, ez már csak 100 mm. búzának az ára. Ha az árverés idején a feltételbe vették volna értékmérőül a búzát is, vagyishogy a bérlet évi bére egyenlő 150 mm. búzával, akkor csak ez az egy bérbeadás 300000 papirkoronával emelte volna a város hasznát. Ez a bérletemelkedés és nehezedés a bérlőre azonban csak látszólagos, mert ő is mindenért többet kap és csak időlegesen átmeneti, viszont ha a buza ára leszáll, aminthogy le kell szállnia, a bérlet ára is ahhoz képest olcsóbbodik, mert jogosítva van természetben, búzában is fizetni. Hat év nagy idő, erre kell számítani, ez alatt sok minden megváltozik, csak az nem, hogy abuza ára bizony — értékmérő marad — mint volt mindig. A városi közgyűlés okosan tenné tehát, ha a korcsmák bérösszegét a buza árával kombinálná és ezáltal biztosítaná esetleg a városi tisztviselők részére is a búzát. FK TALÁLKOZÁS. Keze kezembe beleröppen — Fészkébe tért madár — Ki messze földről, idegenből, Könnyen haza talál. Megbújva mélyen belesimul, Pihegve megpihen — S ujjongva jöttén, friss veréssel Dalolni kezd szivem. Tiz szelid ujjban egy ütemre Táncolni kezd a vér. Két árva kéz egy pillanatra Parányi csatatér. Ellenfelek, ki mind a kettő Magát megadni kész — Aztán egy hosszú kézszorítás És ennyi az egész . . . VARSÁGH BÉLA. Petőfi sírjánál Üzenet Erdélyből Segesvárról jelentik: Ti ott a demarkáción tul ünnepre készültök, megünneplésére a legnagyobb magyar költő századik születés napjának. Ünnepre készülünk mi is. Nálatok kivilágított ablakok, díszelőadások és lengő zászlók fogják bejelenteni a nagy napot, mi pedig elzarándoklunk a szent sirhoz s letesszük rá virágjainkat és áldozni fogunk a szent poroknak helyettetek is, demarkáción tuli magyarok. Julius 31-én, azon az évfordulón, amelyen a költő elomlott a „harc mezején",országos ünnep lesz nálunk. Az összes erdélyi magyar dalárdák ki fognak zarándokolni a fehéregyházai síkra, hogy a magyar nóta örök erejével körülcsókolják azt a földet, amelyen Petőfi álmodik a feltámadásról. A dalárdák ajkán fel fog csendülni a Honfidal és a Himnusz s a zöld hegyeket körül ölelő hangokba bele fog vegyülni a magyar milliók bánata és reménykedése. Az ünnepi beszédet Sándor József, az EMKE elnöke mondja, az imát Kirchknopf Gusztáv ev. lelkész, azután pedig Szabolcska Mihály fog ódával áldozni a költő emlékének. Függetlenül a julius 31-iki országos Petőfi ünneptől, a napokban egy fekete ruhás férfi csapat kereste fel a szent a sirt. Az erdélyi református lelkészek voltak ezek a zarándokok, kik a székelyudvarhelyi lelkész-kongresszus után vonultak ki a fehéregyházai sirhoz. A lelkészek, kiket Kecskeméthy István dr. püspökhelyettes és Szabolcska Mihály vezettek, dus lombozatú tölgyfakoszorút helyeztek a sirra, majd felcsendült a Himnusz, végűi pedig Szabolcska Mihály, ki az ünnepi beszédet is tartotta, szavalta az alábbi kis versét, melyet elküldtek a magyar közönségnek. A vers igy hangzik: Minek siratnálak, Minek sajnálnának, Földi ember soha szebben Nem halt meg tenálad. Életed, halálod Egy gyönyörű nóta, Mintha csak a jó Istennek Te diktáltad volna. A versike elhangzása után a kis csapat ugy oszlott szét, mint az olyanok szoktak, akik nagy árvaságukban rátaláltak egy helyre, ahol kivertségükben is megpihenhetnek. S ez a hely — minden erdélyi magyar szent helye — a Petőfi sirja. Mert elvehettek tőlünk mindent, de ezt a sirt nem vehetik el soha. Petőfi magyar volt életében, magyar maradt halálában is s örökre magyar az a föld is, amely az ő porait zárja kebelére. Vármegyei tűzoltószövetség közgyűlése Mint már megírtuk a Vármegyei Tűzoltó Szövetség folyó hó 23-án vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. Ezen a közgyűlésen számol be a titkári jelentés az évi működésről és jelentésében rámutat mindazokra a szükségletekre, melyeket még pótolni kell. Beérkezett a Szövetséghez öszszesen 134 ügydarab, melyet a vármegyei tűzrendészed felügyelő intézett el. Ezekből 28 drb alispáni. Elküldetett 146 drb közönséges levél, 4 drb ajánlott levél és 1 csomag. Megállapítja továbbá a titkári jetentés, hogy 1922. január 1-től ez év junius 30-áig összesen 16 tüzeset volt a vármegyében. A megsemmisült érték 1,825.580 koronát tesz ki, melyből 130.000 korona térül meg biztosítás utján. Ha összehasonlítjuk a tüzesetek számát más vármegyékkel a vármegyében lévő 28 községre aránytalanul nagy, s ebből csak az állapitható meg, hogy vármegyénkben a tűzrendészet hiányosan van végrehajtva. Miután vármegyénkben sok helyen nincs tűzoltó intézmény, olyan tüzesetekből isinagy kárösszeg származik, mely tulajdonképpen a tűzoltóság által még csirájában könnyen elfojtható lett volna. A fenti számok parancsolólag teszik kötelességünkké a tűzrendészetnek minden községben való kiépítését, mert hiszen nem szabad ugy gondolkoznunk, hogy csak akkor van tűzoltóra szükség, ha tüz eset fordul elő. Megemlíti a titkári jelentés, hogy a mentőintézmény felállítását Gyula város képviselőtestülete megtagadta, mely határozatot a vármegyei tűzrendészed felügyelő felebbezésére a törvényhatósági bizottság visszaadta a városnak azzal, hozzon az ügyben érdemi határozatot. Megemlíti, hogy Erdélyi Ernő Győrben Tüzrendészeti Közlönyt és Papp Ferenc szegedi tűzoltóparancsnok „A tűzoltó" cimü szaklapot indított. Munkaprogrammjába vette fel a szövetség a vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet módosítását. A vármegye minden községében tüzoltóintézmény felállítását, vármegyei tanfolyamok tartását, tűzoltó versenyek tartását, a mentő intézménynek felállítását ott, ahol a szükség parancsolóvá teszi. il csabai szinház sorsa Annak hirére, hogy Csáky Antal volt csabai színigazgató a kecskeméti színházat kapta meg, eddig még nem igen tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg a vidéki színigazgatók körében a csabai kerület iránt. Tudomásunk szerint Csáky még formálisan le sem mondott a csabai jogáról, csupán egy táviratban jelezte, hogy Kecskeméten szándékozik letelepedni. Elénk érdeklődés nyilvánult meg a színházlátogató közönség körében is, mert a sok pályázó között nagyon sok érdemes direktor van és igy nagy gondot okoz a szinügyi bizottságnak az esetleges választás, ha mindenféleképpen pártatlanul és igazságosan akar ítélkezni. Eddig a következő pályázókról tudunk: Andor Zsiga, az újpest—hódmezővásárhelyi kerület igazgatója, kinek társulata jelenleg Vásárhelyen játszik. Bodonyi Béla sopron—szombathelyi igazgató, tavaly már megkapta a csabai kerületet, de bizonyos okok miatt távol maradt. Elég jól szervezett társulata van. Az elmúlt szezonban működőt társulat egyik szimpatikus tagja, Thuróczy Gyula kiváló drámai színész ugyancsak számításba jövő pályázó. Pályázott végül Kiss Árpád, a szatmár—munkácsi kerület volt igazgatója, aki a csehek zaklatása miatt kénytelen volt idejönni. Neki egyelőre társulata nincs. Felszerelése és könyvtára elsőrangú, melyet Komjáti kassai igazgatótól vásárolt meg tetemes összegért. Azonkívül jelenleg is még többmillió korona készpénzzel rendelkezik, ami ugyancsak jó ajánló levél, mert ahol pénz van, ott lehet jó társulatot is szervezni. Különben Kiss Árpád a hires erdélyi Asbóth családnak a tagja, keresztény ember. Megemlítésre szolgál még az is, hogy Kissnek társaként szerepel a régi időkből Csabán jól ismert Sziklai Jenő, a budapesti Városi Szinház országosan ismert és kedvelt tagja. Sziklai Jenő nemcsak a szinház művészi vezetésében vesz részt, hanem értékes művészetével erősíteni óhajtja a társulat erejét is. Kiss Árpád ugyancsak az egyik legbiztosabb pályázók közé tartozik. Mi egyelőre nem foglalunk állást egyik mellett sem, mert értéke szerint nehéz volna egyiket vagy másikat többre becsülni. Különben is még annyira nem aktuális e kérdés, mert mint említettük, Csáky lemondása még nem érkezett meg és ennek alapján a szinügyi bizottság is semleges álláspontot tanusit ezideig. í a sí i ERTESITES t Tisztelettel értesítem a n. é. kö' zönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák j javitását, valamint mindennemű ékszerjavitást és átalaj kitást a legpontosabb és legjutányosabb árak mellet elvál; íalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben részesülnek. Nagy választék swJci ] zseb, valamint inga, fali és ébresztő órákban. Vidéki megrendelés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve. Aranyat és ezüstöt I veszek. Szíves pártfogást kér : Schreyer György i ! órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán. 66) KEREKES MIHÁLY hályhásmester, flndrássy-ut 85. 53 Raktáron tart: Kész Gseréphályháhat nagy váátrahását és állandóan elvállalja