Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-22 / 165. szám

Békéscsaba, 1922. julius 22. Csütörtök Hl. évfolyam 163. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-lén 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. HBnyszBPintBzfeedBSBfc gazdasági téren (cs) Egész Magyarország a drágaság kérdésével foglalkozik. Az egyre fokozódó drágaságnak az okai ma is ugyanazok, amelyek voltak ezelőtt hónapokkal, amikor már több cikkben kimutattuk, hogy a drágaságot a magyar valuta áresése okozza, ennek az oka pedig elsősorban az államháztartásban mutatkozó deficitben keresendő, ami egyre nagyobb tömeg fedezetlen papírpénz kibocsájtását teszi szükségessé, ezzel fokozva a magyar koronában mutatkozó kínálatot és csökkentve a magyar korona értékét. A drágaság ügyében a pénzügyminiszter ankétra hívta meg a nagyobb budapesti bankok vezetőit. Ennek az ankétnak a lefolyását olvasva, érdekes összehasonlítást tehetünk a drágaság okairól elmondott vélemények között. Mig ugyanis a pénzügyminiszter a köz szempontjából tekintve a kérdést, annak lényegét felismeri, addig a magánérdekeiket védő bankigazgatók sok mindent összebeszélnek, aminek közgazdasági értéke egyáltalán nincs. Teljesen érthető! Itt leginkább arról van szó, hogy a bankigazgatók még ma sem vonták le az elmúlt idők tanulságait és ma ugyanoly kevéssé képesek nagy és közérdekű elhatározásokra, mint 1918-ban. Ezt a veszélyt látva, meg akarjuk ismertetni a közönséggel ezeknek a kérdéseknek a lényegét, hogy ezzel a közhangulatot a nemzeti szempontból egyedül helyes irányba tereljük. A pénzügyminiszter nem kíván kényszerrendszabályokhoz nyúlni. A pénzügyminiszternek eme kijelentését csak akkor fogadhatjuk el helyesnek, ha ő a kényszerrendszabályok alatt a Károlyi-forradalom vagy a kommunizmus intézkedéseihez hasonló rendelkezésekre gondol. Ha azonban helyesen értjük meg Kállay pénzügyminiszter programmját, ugy ő tényleg csak ilyen rendszabályokra gondol. Vannak azonban kényszerrendszabályok, amelyeket a gazdasági élet törvényei követelnek meg és amelyeknek alkalmazásától, ugy hisszük mi, a jelenlegi pénzügyminiszter sem fog tartózkodni. A gazdasági élet törvényeivel öszszeegyeztethető kényszerrendszabályok, amelyekre sürgős szükség van, a következők : a legkíméletlenebbül kell törekedni arra, hogy az állam bevételei a kiadásokat fedezzék, a bankóprés igénybevételét még akkor is meg kell szüntetni, ha a nagytudományu bankigazgató urak kórusban tiltakoznak is a mesterséges pénzszűke ellen, a bankóprés megállítása folytán valószínűleg előálló pénzszűkét abban az esetben, ha az állani rendes bevételei a kiadásokat fedezik, csak üdvösnek tartjuk, mert ez lesz az a kényszerrendszabály, amely a nagybankokat, illetve nagyspekulánsokat arra fogja kényszeríteni, hogyha kell, felesleges valutakészletük feláldozásával is, folyó kiadásaik fedezésére magyar koronát vásároljanak és eme kénys&rrendszabály folytán megállítsák a magyar korona zuhanását. Egyedül igy lehet megmenteni a nemzetet fenntartó magyar elemeket a végpusztulástól és mi teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy ennek a kötelezettségnek a kormány még akkor is eleget fog tenni, ha ez ellen jogtalan gazdagodást élvező elemek idegen sajtójuk segítségével leghevesebben is fogják támadni. A nemzetgyűlés pénteki ülése Jelentés a nyugatmagyarországi felkelésről Budapest, julius 21. Gadl Gaszton elnök a mai nemzetgyűlés ülését 10 órakor nyitotta meg. Napirend előtt Bdnffy Miklós emelkedik szólásra. Tisztélt Nemzetgyűlés! Tehány nap előtt a kormány tudomására jutott, hogy a nyugati határok irányában gyanús mozgolódás észlelhető. Egyes pontokról jelentések jöttek arról, hogy jogtalan toborzás folyik és egyes csoportok a nyugati határok felé indultak. A kormány megbízta a rendőrséget az ügy megvizsgálásával és felderítésével a rendőrség kötelességének teljesen megfelelt. Ma már konstatálhatjuk, hogy ez az ügy, amely veszedelmes zavarokat idézhetett volna elő, befejezést nyert. Azok, akik jogtalan toborzással foglalkoztak, az illetékes hatóságnak adattak át. Azok a hirek, amelyek elterjedtek ez üggyel kapcsolatban, nagyon túlzottak. A kormány nevében kijelentem, hogy akik ellen törvényesen vád emelhető, azok a bíróság elé fognak állíttatni. (Helyeslés a jobboldalon). A Ház áttér az indemnitás tárgyalására. Az első felszólaló Forgács Miklós. A vitasorán néhány képviselő kétségbevonta a Hás törvényességét. Kérdezi, hogy a megbízó levelüket a nemzet adta-e vagy sem ? Ha igen, akkor nem az a fontos, hogy milyen rendelet alapján jött össze a törvényhozó testület, hanem az erkölcsi törvény a fontos. A választási atrocitásokkal foglalkozva rámutat arra, hogy épp az ellenzék dolgozott terorral. Nem akar senkit sem vádolni, de helytelenítené, ha újra hintáslegények kerülnének a közigazgatás élére, mint 1919-ben. A képviselőknek nem egyesek, vagy egyes osztályok szolgálatába kell állani, hanem ennak szerencsétlen nemzetnek az érdekeit kell szolgálni. Elsősorban gazdasági kérdésekkel kell foglalkozni. A drágaságot töivényekkel letörni nem lehet. Itt csak a többtermelés segíthet, vagy esetleg kiküszöbölése annak a láncszemnek, mely a termelők és a fogyasztók közé ékelődik^ Nem szabad megismétlődni annak, amely már egyszer megtörtént. A szociáldemokraták ne menjenek a falura izgatni, a faluhoz semmi közük, mert ha én elmennék az Önök táborába izgatni, tudom, hogy kidobnának. Önök ne avatkozzanak a mi politikánkba, mert lakkcipös fiskálisok, elcsapott kömivessegédek, elCsapott tanitók nem képviselhetik a parasztság érdekeit. A földbirtokreform kérdéseivel foglalkozik, ennek mielőbbi végrehajtását kívánja. A kormány iránt bizalommal viseltetik, az indemnitást elfogadja. Grieger Miklós: A mostani ellenzéki képviselőknek joguk volna e parlament normális működését megakadályozni. De minthogy nem élünk normális időket, eiállunk ettől a jogtól, hogy az obstrukció harci fegyverét alkalmazzuk. Várjuk a kormánytól a gazdasági javaslatokat, ezeket nem kívánjuk megobstruálni, de a kormány se kívánja tőlünk, hogy rossz javaslatokat is átengedjünk. Véleménye szerint kisgazdapárt ma már nincs. Ma csak úgynevezett egységespárt van. Nigyatádi Szabó István: Miért fáj neked a Kisgazda ? Sohsem voltál kisgazda ? Az egységespárt is mixtum kompositum. A nemzetgyűlés törvényességét kétségbevonja. Tiltakozik a választási visszaélések ellen. Figyelmezteti a szociáldemokratákat, ne bízzák el magukat. A nemzetközi összeköttetéseknek a szociáldemokraták részéről nem tulajdonítja azt a jelentőséget, mint a pártnak tagjai. Elitéli a szociáldemokraták multbani szereplését. Bűnül rója fel a szociáldemokratáknak, hogy szállást kínáltak a kommunizmusnak és őket nyeregbe segítette. Ezt adatokkal bizonyítja. Mély szakadék van közte és a szociáldemokraták között, amit legjobban kifejez Hébel következő meghatározása, a kereszténység és a szociáldemokrácia annyi, mint tűz és viz. (Esztergályos János: A vallás magánügy.) A szociáldemokrata párt a zsarnokság és terror útjára lépett. Minden energiájával szembe száll, hogy megakadályozza annak a programmnak megvalósítását, mely ellentétben áll a vallással, erkölcsösséggel és hazafisággal. A kormány iránt bizalmatlan és az indemnitási javaslatot nem fogadja el. * Elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Pstaky Dénes felszólalása a drágaság kérdését fejtegeti. Visszautasítja azt a vádat, mintha gazdák volnának a drágaság okozói. A gazdák igen szívesen adnák terményeiket békebeli áron, ha szükségleteiket ők is ugyanezen az áron tudnák beszerezni. Nem lehet egyik oldalon a cikkek árát maximálni, a másikon pedig a legmagasabbra emelni. Az adózás terén az adórendszer egyszerűsítését, az adó progresszivitását, valamint a létminimum adómentességét hirdeti. A kisbirtokosok a legbiztosabb támaszai a hazának.. Szembehelyezkedik Nagy Ernő ama kijelentéseivel, hogy az októberi forradalom a nemzet javát célozta. Kérdi, hogy Tisza István meggyilkolása, vagy a rablógyilkosok szabadonbocsájtása szolgálta — a nemzet javát. A kormány iránt bizalommal van és igy az indemnitást elfogadja. A következő szónok Pallavicini György őrgróf: Ha a múltban súlyos volt a közgazdasági helyzetünk, miért nem igyekezett a kormány annak elejét venni azzal, amit ma hirdet a társadalmi és politikai béke megállapodásával. A jövedelmi adó reformját sürgeti. Ezután az elnök két órakor az ülést 4 óráig felfüggeszti. Szcitovszky Béla elnök 4 órakor újból megnyitja az ülést. Pallavicini beszél tovább. Kritizálja a kormány agrárpolitikáját. Rámutat arra, hogy a bolsevizmus összeomlása óta egyedüli reform a földbirtokreform. Ezzel elkéstek, mert a háború alatt a pénzügyminiszter sokkal könnyebben oldhatta volna meg azt a kérdést. A földmivelésügyi kormány nem dolgozik ugy, mint ahogy kellene. S mi sem történt a falu kultúrájának emelésére. Meg kell kezdeni a közmunkákat és az utak építését szabályozni kell belvizeinket. Beszédének további részében a földmivelési politikával foglalkozik. Majd Dénes István minapában felhozott népesedési statisztikáját bírálja. Cáfolja, hogy azok a vidé-