Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-21 / 164. szám

2 Kör ós vidék Bckcscsűixi, 1922. julius 21 GONDOLATOK * * * Szakács Andor interpellált az államfő­változásról terjesztett híresztelések ügyé­ben. Azt állította, hogy az utóbbi hetekben az ország közvéleményét híresztelések izgatják, amelyek azt jósolják, hogy az államfői hatalom körül fontos változások történnek. Azt is híresztelik, — úgymond — hogy Ottó főherceg trónöröklési igényé­nek elismeréséről illetékes helyen tárgyal­tak és külföldön nyilatkozatok is hangzot­tak el Ottó főherceg trónörökléséről. Az interpellációnak (amelyet különben Bethlen miniszterelnök erélyesen cáfolt meg) az a legérdekesebb része, amelyik szerint az ország közvéleményét hetek óta ilyen hí­resztelések izgatják, Nem tudjuk, honnan informálódott Szakács Andor, annyi azon­ban bizonyos, hogy az ország közvélemé­nyét ma minden egyébb erősebben izgatja, mint az ilyen híresztelések, őszintén meg­vallhatjuk, hogy nem is hallottunk ilyen híresztelésekről mindaddig, amíg Szakács interpellációját nem olvastuk. Az ország közvéleményét most nem is hetek, hanem — sajnos — hosszú hónapok óta az ország súlyos gazdasági helyzete foglalja el. Az amúgy is fáradt, csügge­désre hajló tömegeket igazán lelkiismeret­len dolog ilyen híresztelések falrafestésé­vel nyugtalanítani. Semmi szükség sincsen arra, hogy akadjanak tolmácsai a Bécsi Magyar Újságnak, akik az emigránsok által lanszirozott aknák elrobbantására vállal­kozzanak a magyar parlamentben. Ami az ország közvéleményét izgatja, az a korona romlása és az ezzel növekvő drágaság. A tisztelt képviselőurak fogjanak össze az égetővé vált gazdasági kérdések megoldá­sára és ne türjélí^gpmoly munkájuknak ilyen kérdések közbevetésével való hábor­gatását. * Kevés a rekvirált holmi Ma­gyarországon. R magyar királyi korn.óny az elmúlt év december 31-én a békeszerződés 188, 175 és 176-ik cikkében megállapított ter­mészetbeni visszaszolgáltatási köte­lezettség végrehajtása céljából el­rendelte mindazoknak az ingóságok­nak bejelentését, amelyeket a há­ború folyamán az antant hatalmak területéről zsákmányoltak és hoztak Magyarország területére. R jóvátételi bizottság budapesti irodája a határidőig megtörtént be­jelentések eredményét nem találja kielégítőnek, mert a bejelentett mennyiség nincs arányban azzal az anyaggal, amely tudomása szerint a háború alatt a megszállott terüle­tekről Magyarországba került. Ne­hogy ennek következtében a jóvá­tételi bizottság kívánságára ujabb és kétségtelenül erélyesebb rend­szabályok alkalmazása váljék szük­ségessé, a m. kir. pénzügyminiszter felhívást bocsájtott ki, amelynek értelmében az ily bejelentéseket augusztus hó 15-ig még elfogadja anélkül, hogy az ily bejelentőkre nézve a 11.163/1921. M. E. sz. ren­deletben megállapított büntető ren­delkezéseket alkalmazná. Tehát a jóvátételi bizottság hihe­tetlenül kevésnek tartja azt a hol­mit, amit a magyar csapatok a háború alatt idegenben rekviráltak. Nem csodálkozunk ezen, hiszen az antanthatalmak bizonyára dicső fegy­vertársaik magyarországi szereplé­sét veszik mértékül és el sem tud­nak képzelni megszállást a meg­szállott területek teljes kirablása nélkül. Csonka Magyarország — nem ország, A drágasági bizottság ülése Elfogadták a közellátásról szóló javaslatot Budapest, julius 20. MTI. A drágaság kérdése és a la­kásrendelet tárgyában kiküldött kü­lön bizottság ma délután ülést tar­tott. Az ülésen Heinrich Ferenc el­nökölt. A kormány részéről jelen voltak : gróf Bethlen István miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Térffy Béla közélelmezésügyi miniszter, nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter és Valkó Lajos keres­kedelemügyi miniszter. Az ülés elején Térffy Béla köz­élelmezésügyi miniszter előterjesz­tette expozéját, amelynek során egye­bek között a következőket mondotta : A drágaság oka sokkal mélyebben gyökerezik, semhogy megszüntet­hető lenne. Csak a teljesen belföl­dön előállított cikkek árára lehetünk befolyással. A legjobb fogyasztói politika a termelés fejlesztése, vagyis a kínálat növelése. Az ár felszaba­dítása a termelés céljait szolgálja, azonban sok millió állampolgár az áremelés kifejlődését kivárni nem tudja. Ezeket a kategóriákat meg kell védeni. A maximálás egyedül célhoz nem vezet: Az áru eltűnik és láncosok kezeibe kerül. A maxi­málást hatályossá lehet tenni a rek­virálással, ezt azonban nem minden cikk türi el. Ott ahol felesleg van, a kivitel korlátozása segíthet. Nem marad más hátra, mint a kivitel szabályozása, kontingentálása és a kiviteli illetéket olyan magasan kell megállapítani, hogy csak a legális kereskedelmi haszon legyen elérhető, az árzuhanások azonban megnehezí­tik azt, tehát a kiviteli illetékek nagyságát már korán kell megálla­pítani. A belföldi árszabályozásnak másik módja, ha az állam korán vásárol az illető cikkből és azután készletével befolyásolja az árakat, vagy legalább is olcsó áron látja el a szegény néposztályokat. A drága­ságnak nem a valutaromlás a kizá­rólagos oka, hanem a közvetítő­kereskedelem és az, hogy ujabban a termelő is kezd spekulálni. Kivi­telről csak az esetben lehet szó, ha a termés a belső szükségletet meg­haladja. A jelen termési évben 920 millió métermázsára lehet számítani. Ellátásban a munkaadó adja meg azután a munkásnak azt, amit eddig az állam adott neki. Az őrlési adót azért kellett leszállítani, mert anti­szociális volt. Az éhező milliók ér­dekében a kormány mindent el fog követni. Hoyos Miksa gróf szólalt fel. Sze­rinte az őrlési adóból és kiviteli illetőkből. Befolyt 1 millió 400,000 métermázsa az ellátatlanok szükség­letét fedezi, tehát vásárlásra tulaj­donképpen nincs is szükség. Térffy kijelenti, hogy az állam azzal a földmunkások számára akar készletet szerezni. Farkas István sürgeti a kiviteli monopóliumokat. Megvalósitandónak tartja az export lebonyolítására ren­delkezésre bocsájtott 6 milliárd hitel ügyét. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy a bankok külön gabonavásár­lási hitelt nem kaptak. Nagyatádi Szabó a kiviteli illeték lefizetése ellenében való szabad ki­vitel hívének vallja magát. A miniszterelnök rámutat arra, hogy az egész világ áttér a szabad­forgalomra. Magyarország ipari be­hozatalra szorul, ami piaci áron tör­ténik. Ezzel szemben a belterméke­ket maximálni nem lehet, mert ez egy foglalkozási ág megterhelését jelenti. Szabad forgalom ma csak belső vonatkozásban tartható fenn. A kormány tisztában van azzal, hogy a munkabérekben kiegyenlítődésnek kell történnie. A munkásosztály kép­viselői lépjenek érintkezésbe a munka­adókkal. Végül a miniszterelnök ki­jelentette, hogy az ellenzék részéről jövő bármiféle indítványt, ami a drá­gaság kérdésére vonatkozik, a kor­mány azonnal tárgyalás alá vesz. A bizottság az állami ellátásról szóló javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Budapest, julius 20. Horvátországban a legutóbbi he­tekben bizonyos nyugtalanság volt észlelhető a lakosság minden réie­gében. Különösen a horvát paraszt­ság volt az, amely állandóan han­goztatta, hogy Szerbia nem elég­szik meg Horvátország politikai el­nyomásával, hanem a horvát ifjú­ságot újra háborúba akarja vinni. R szerb kormánynak természete­sen volt gondja arra, hogy a hor­vátországi nyugtalan közhangulatról a külföld semmiféle formában ne értesüljön és így azok előtt a kül­földiek előtt, akik Horvátországban élnek teljesen megmagyarázhatatlan volt a közelgő háborúról keringő rémhírek terjedése. R horvát parasztság azt beszélte, hogy Szerbia a macedóniai kérdés miatt meg akarja támadni Bulgáriát és az első harcvonalba a horvát származású hadosztályokat akarja állítani. Radics parasztpártjának több tagja nyilvános ülésen is hangoztatta a kormánynak e tervét. A parasztpárt 3 szerbek horvát csapatokot akartak Bulgáriába küldeni fi horvátok tiltafcoznah Bulgária megtámadása ellen azonban azon az állásponton van, hogy a horvát nép mindig jó vi­szonyt tartott fenn Bulgáriával, előtte éTbolgár nép sokkai rokonszenve­sebb, mint a szerb és esze ágában sincs a szerb politika érdekében egyetlen csepp horvát vért is ál­dozni. A háborús hirnek és az annak kö­vetkeztében beállott nyugtalanságnak oka az volt, hogy a szerb sajtófő­nök néhány héttel ezelőtt utasítást adott a kormánypárti sajtónak, hogy a szerb sajtófőnök néhány héttel ez­előtt utasítást adott a kormánypárti sajtónak, hogy a lapok támadják meg a legélesebb formában Bulgá­riát azért, mert a macedóniai banda­mozgalmat egyes hirek szerint a bol­gár kormány támogatja. Ez utasítás következtében a lapok támadást in­téztek Bulgária ellen és mindenki a háború közeli kitörését várta. Az ultimátum átadására azonban nem került sor, mert Bratianu, a román miniszterelnök a szerb kor­mányt annak elküldésétől lebeszélte. Bratianu kijelentette, hogy a ma­cedóniai zavargásokban Bulgária nem vétkes és figyelmeztette Jugo­szláviát, hogy eljájása igen könnyen súlyos komplikációkra vezethet. Prónay alezredes és Héjjas Iván kihallgatása Budapest, julius 20. A nyugatmagyarországi esemé­nyekkel van összefüggésben Prónay Pál tegnapi kihallgatása. Mint a belügyminiszter kijelentette, letartóz­tatásról nem volt szó, a vizsgálat azonban tovább folyik. Erre vonat­kozólag Friedrich István kérdésünkre a következőket mondotta: A leg­közelebbi időben alkalmat fogok találni arra, hogy ezt a nyugatma­gyarországi ügyet a Házban szóvá tegyem. Budapest, julius 20. Ma délben félegy óra előtt néhány perccel hagyta el a főkapitányság épületét Héjjas Iván, akit közel más­fél órán át Andrejka Károly főkapi­tányhelyettes hihallgatott. Héjjas Iván­nak a főkapitányságon való megje­lenése az utóbbi napokban nem az első. Már tegnap délután bekérette őt a főkapitányságra a főkapitány­helyettes és hosszabb beszélgetés után Héjjas csak késő esti órák­ban távozott. A ma délelőtti kihall­gatásra, mely nem sokkal 11 óra után kezdődött, beszóllitották Buda­hdzy századost és azt a pátert, aki annak idején a nyugatmagyarországi felkelés vezetésében részes volt és valamennyiüket kihallgatták. And­rejka főkapitányhelyettes munka­társunk kérdésére a következőket mondta: Semmiféle hivatalos kihall­gatást, vagy hivatalos információt ebben az ügyben nem adhatok. Ar­ról kizárólag a miniszterelnök ur nyilatkozhatik. Minden valószínűség azonban amellett szól, hogy a nyu­gatmagyarországi felkeléssel kapcso­latos kérdések foglalkoztatják a rend­őrséget, mert a politikai osztály kö­rülbelül hatodik napja egymásután fogott ei a kelett és nyugati pálya­udvarnál olyan csoportokat, amelyek Nyugatmagyarországra készültek. Bécsben folyik a kommu­nista izgatás Bécs, julius 20. R bécsi lakosság még mindig a tegnapi izgalmak ha­tása alatt áll. R kora reggeli órák­ban az utcák már fele voltak izga­tottan tárgyaló emberekkel, akik attól- félnek, hogy a tegnapi tünte­tés ma újra megismétlődik és a rend, amelyet tegnap még sikerült fen­tartani, most felborul. R külváro­sokból állandóan nyugtalanító je­lentések érkeznek a rendőrségre. R külvárosban lakó polgári elemek rendkívül félnek, mert a kommu­nista agitátorok valósággal házról­házra járnak és uj tüntető menetre izgatják a munkásokat. Mi van ma ? 1922. julius 21., péntek R. k.: Dániel pr. Prot.: Daniéi. Nap kél 4 óra 23 perckor, nyugszik 19 óra 47 perckor (747). Hold kél 01 óra 26 perckor (éjjel), nyugszik 16 óra 58 perckor (délután). Este 8 órakor a borbély mesterek érte­kezlete az Ipartestület tanácstermében Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Este fél 9 órakor : Donnert cirkusz előadása a Luther-téren. • Cséplést szén kapható a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezete nagysziktéri telepén

Next

/
Thumbnails
Contents