Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-20 / 163. szám

iiörőavMék Bcfrescsaba, 1922. julius 20 Fölemelik a* állami ós megyei alkalmazottak lakbérpótlókát Budapest, julius 19. MTI. jelenti: A Hivatalos lap holnapi száma kor­mányrendeletet közöl, az állami, ál­lamvasuti és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspótlé­kának, illetőleg a nyugdijasok és öz­vegyek lakbérpótlékának ujabb meg­állapítása tárgyában. A rendelet főbb határozmányai a következők : Tekin­tettel arra, hogy a lakásügy rende­zése tárgyában kiadott kormányren­delet alapjan a lakbéreket 1922. évi augusztus 1-től általánosságban új­ból fel lehet emelni és a kincstári haszonrészesedést szintén felemelték, a magyar királyi minisztérium a kö­vetkezőket rendeli el: Ténylegés szol­gálatban álló olyan állami, állam­vasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak lakás­pénzpótléka, akik a rájuk nézve ér­vényben álló jogsszabály alapján la­káspénzt kapnak, 1922. évi augusz­tus hó 1-től kezdve őket megillető lakáspénz egy évi összegének 360%­ában állapittatik meg. 2. Az olyan állami, államvasuti és vármegyei nyugdijasok és özvegyek lakbérpót­léka, akik a rájuk nézve érvényben álló jogszabály alapján lakbérnyug­dijat kapnak, 1922. évi augusztus hó 1-iől kezdve az őket megillető lakbérnyugdij egyévi összegének 360%-ban állapittatik meg. Kik hozták be az oláhokat Budapestre Budapest, jul. 19. Abban a kér­désben, hogy kik hoztak be a ro­mánokat Budapestre és kiket ter­hel a felelosseg a románok által okozott mérhetetlen károk miatt, Friedrich István kijelentette, hogy volt minisztertársaival együtt a nem­zetgyűlésen részletesen nyilatkozik. Annyi bizonyos, hogy ő semmiféle jegyzőkönyvről nem tud, senkivel nem tárgyalt és hogy a románok­kal nem tudja, kik leptek érintke­zésbe, de mindazok, akik részesek a románok behozatalában, sőt azok is, akik a magyar kormány ellen panasszal mentek a románokhoz, mind kötelet érdemelnek. Gyűlést tartanak a kisántánt államok sajtófőnökei Prága, julius 19. (MTI.) A kis­antant államainak sajtófőnökei julius végén Karlsbadban értekezletre gyűlnek össze. Ezen az értekezleten fogják véglegesen megállapítani a közös hírszolgálatra és a sajtó tel­jes átszervezesére vonatkozó hatá­rozatokat, amelyekről már Génuá­ban tárgyaltak. Csehország részé­ről Hajek sajtófőnök, Szerbia ré­széről Bodi sajtófőnök vesz részt az értekezleten, a lengyel kormányt pedig Targon sajtófőnök képviseli. A sajtófőnökökön kivül több újság­író is érkezik Karlsbadba. Az olasz külügyminiszter londoni és párisi utja Róma, julius 19. (MTI) A szenátus külügyi bizottsága Dies elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Schanzer külügyminiszter részletesen beszá­molt londoni és párisi útjáról. A vita után a külügyi államtitkár vá­laszolt azokra a kérdésekre, ame­lyeket a bizottsági tagok a zárai zóna és a dalmáciai olasz kisebb­ségek védelme és Fiume ügyében a kormányhoz intéztek. Az állam­titkár egyúttal kiterjeszkedett az olasz—jugoszláv egyezmény folya­matban levő tárgyalásaira is. Kállay pénzügyminiszter adóztatási programmja Egyszerűsíteni akarja az adózást Budapest, julius 19. MTI jelenti: A keresztény kis­gazda, földmives és polgári-párt közgazdasági és szociális bizottsága ma este 6 órakor Korányi Frigyes báró elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megjelentek: Kállai Tibor pénzügyminiszter, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Daruvdry Géza igazságügy miniszter, továbbá Mayer János volt földmi­velésügyi miniszter is. Az ülésen Kállay Tibor pénzügy­miniszter fejtette ki adóztatási prog­rammját. A jelenleg fennálló sokféle adóztatás helyett visszatérek a béke­beli 4. adónkhoz, és pedig a föld-, ház, a kereseti- és a társulatiadóhoz. Az ezeken kivül fennálló minden egyéb adót eltörölnék. Kiemelte a községi adózás kérdésének fontos­ságát. Ezek után áttért az egyes javas­latoknak ismertetésére. A földadót a kataszteri jövedelem alapján annak 20 százalékában állapították meg. Ezt 1920-ban felemelték a tízszere­sére és még ma is ez a kulcs sze­repel. Arra való tekintettel, hogy a bér­leteket a legutóbbi időben kizáróan gabonában kötötték meg és a buza, mint értékmérő szerepeit, ezen a bázison kívánja az adóztatást végre­hajtani. Ha a mult idők gabonaárát nézzük, ez átlagban 20 korona. — Ebből az átlagszámításból kapunk egy kulcsot, amely azt jelenti, hogy minden adókorona egy kilogramm búzának felel meg. Ezzel a földadó kérdése elintézést nyert. Második volna a házadó kérdése. A helyzet az, hogy a házak már eddig is meglehetősen erősen vannak A magyar követ a franciák nemzeti ünnepén Páris, juf. 19. (MTI.) A julius 14-iki nemzeti ünnep alkalmiból megtartott katonai szemlén a meg­jelent diplomaták között Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter, pá­risi magyar követ is olt volt az elnök páholyában. Millerand elnök ugy megérkezésekor, mint távozá­sakor melegen üdvözölte a köve­tet, akinek diszmagyarja festői el­lentétet keltett a diplomaták egyen­ruháival. Távozásakor az elnök ne­! hány szives szót is váltott a ma­gyar követtel. Abonyban agyonlőttek egy fakereskedöt j Budapest, julius 19. (MTI) Teg­! nap Abonyban Dicső János dr. tör­vényszéki jegyző fiatal felesége be­' vásárolni volt és többek között be­tért Kerekes fakereskedő üzletébe, aki a fiatal asszonnyal évődni kez­dett, majd az arcát megcirógatta. Az asszony férjének odahaza elmon­dotta, hogy Kerekes hogy viselke­dett, mire a férj egy gyerekkel üzent Kerekes lakására, hogy beszélni szeretne vele. Kerekes egy barátjával ki is jött a kapu elé, ahol Dicső dr. Kerekessel ingerült szóváltásba kezdett, majd Kerekest arcul ütötte. Ezután dulakodás támadt közöttük, Dicső revolvert rántott elő, aminek láttára Kerekes menekülni próbált, azonban támadója utóiérte és másfél lépésről rálőtt. Kerekest súlyos se­beivel lakására szállították, ahol 25 perc múlva meghalt. Dicsőt a csend­őrök letartóztatták. megadóztatva. Az adókulcsok a ház­jövedelemnek nagy részét felemészti: Egyszerűsíteni kívánja az adó kive­tését. Meg akarja szüntetni a ház­kataszter további vezetését. A harmadik a kereseti adó, amely jelenleg négy osztályra tagozódik. Ez a négy osztályt megszünteti és a kereseti sdónak a mértékét a je­lenlegi lehetetlenül magas kulcsok­ról leszállítaná legfeljebb 5—10 szá­zalékra. A 10 százalékot csak kü­lön engedély alapján lehetne ki­vetni az egyes községekre. A ke­reseti adót átengedné a községi háztartások céljaira. Itt különbséget kíván tenni a szabad keresettel bi­roknak és a fixfizetéssei bíróknak keresete kőzött. A fixfizetésekre olyan kulcs megállapítását kívánja, amelyhez a heti, illetve a havi ke­resetet veszi számításba és asze­rint emelkedik. Ez az emelkedés igen lassú volna az alsó fokozat­ban, amíg az 5 százalékot elsri. A kereseti adó megállapítását és beszedését is reformálni óhajtja. Végül foglalkozott a társulati adó­javaslattal és itt is, mint a kereseti adónál, az eddig fennálló adóneme­ket összeolvasztaná. Ennek az adó­nak az egységes kulcsa 16-tól 30 százalékig terjedne. Jelehleg az adó­kulcs meglehetősen magas, különö­sen azoknál a társulatoknál, ame­lyek hadinyereségtöbbletre is szá­mitnak. Az adóalap ma legtöbbször eltér az illető társaságnál vagy vál­lalatnál jelentkező tényleges jövede­lemtől. Ezt a disparitást megszünteti a törvényben és a valóságos jöve­delem megadóztatására törekszik. A titkos tartalékokat is bevonja az adólapba, ami a múlttal szemben jelentékeny ujitást jelent. van ma ? 1922. julius 20., csütörtök R. k.: Illés pr.. Prot.: Illés. Nap kél 4 óra 22 perckor, nyugszik 19 óra 48 perckor (748). Hold kél 00 óra 44 perckor (éjjel), nyugszik 15 óra 57 perckor (délután). Este fél 8 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Este fél 9 órakor : Donnert cirkusz előadása a Luther-téren. A népszövetség a lányke­reskedelem megszünteté­sén dolgozik London, julius 19. A népszövet­ségi tanacs tegnapi ülésén az asz­szony- és leánykereskedelem, úgy­szintén a gyermekkereskedelem meg­szüntetésének kérdését vitatták meg és elhatározták, hogy Németország­hoz, úgyszintén az Egyesült Álla­mokhoz is felhívást intéznek aziránt, hogy küldjenek ki delegátusokat a népszövetség tanácsadó bizottsá­gába. Megállapítottak, hogy a for­galom nagyrésze Németország ha­tárain át bonyolódik le s ezért nagy­ban elősegítené a bizottság mun­káját, ha abban Németország is részt venne. A népszövetségi tanács fog­lalkozott az asszonyok és gyerme­kek Kisázsiába és Törökországba való deportálásának ügyével is. A népszövetség kiküldött vizsgálóbi­zottságát felszólítják, terjesszen a népszövetség elé részletes helyzet­jelentést. GONDOLATOK * * * Antantmisszió érkdzik Békéscsabára, amint hirlik. Jönnek, hogy fegyverek után kutassanak. A győzők, a nagyok, a retten­tőek jönnek ide a legyőzöttekhez, a meg­alázottakhoz, a porbatiportakhoz, hogy beszemtelenkedjenek minden házba, min­den éléstárba szaglászni nincs-e ott pus­kapor, fegyver, ágyú, tank vagy repülőgép. Nevetni lehetne ezen, ha nem volna az egész dolog végtelenül utálatos és meg­alázó. Nevetni lehetne rajta, hogy a mel­lét verő antant, a félelmetes győző mint reszket, mint fél a letiprott magyartól. Ka­cagni lehetne azon, hogy egy sok nagy országból álló szövetség egy kis ország megcsonkított részétől, annak kimerült, agyongyötört népétől mint remeg. De a kacagást belénk fojtja az undor. Mert nem lehet bizonyos megvetés nélkül nézni azt, hogy katonatisztek vállalkoznak arra, hogy berontsanak békés polgárok magánlakásába fegyvert kutatni. Hol van ezeknek az embereknek az önérzetük, a tisztibecsületük, a katonai jellemük ! ? Hogy nem veszik észre, hogy egész nemzetüket meggyalázzák, amikor a tiszti bojtjuk lisz­tes lesz az éléskamrában puskakeresés közben, férfiúi méltóságuk lesz semmivé amikor a gyermekszobában kutatnak grá­nátok után s tiszti lovagiasságuk lesz nulla, amikor a női budoárokba beront piszkos csizmájuk fegyvert keresni ? Ha ők nem veszik ezt észre, juttassuk eszükbe mi. Fogadja mindenki megvetés­sel e tolakodókat, utasítsa ki magánlaká­sából, hogy oda csak az erőszak jogán mehessenek be. Éreztessük velük munká­juk piszkosságát, hogy ha nincs bennük férfiúi méltóság, legalább pirulniok kelljen minden magyar küszöb átlépésekor. * Balla Aladár ismét beszéltet magáról. Nem valami szimpatikus a közéletben való ujabb megjelenése sem, de hát ki csodálkozna ezen. Kibukott a parlamentből „őnagy­méltósága". Ott nem csinálhat már zavarokat. De valahogy csak kell politizálni. Tehát megy régi szerel­méhez, Szerbiához. A „nagy" Balla Aladár Pasiccsal tárgyal. Szerb-magyar uniót akar létesíteni. Jól tudja, hogy ez nem sikerülhet, mert azzal az országgal, mely kifosztott bennünket, aligha léphetünk szoros baráti viszonyba, de ez nem fontos. Nem fontos, hogy fantasztikus és megvalósíthatatlan a terv, a lényeges az, hogy megint beszélnek Balla Aladárról. Hiába! Vannak emberek, akik nem tudnak leszokni a szereplésről. Mond­hatják az emberek nekik, hogy elég volt, hogy mehetnek már egészen nyugodtan nyugalomba, ők még erőlködnek s ha itthon nem kelle­nek, a külföldön furakodnak. Sze­rencse, hogy senki sem veszi őket komolyan. il szülőházak A Stefánia-Szövetség, amely eddig is széleskörű charitativ munkát fej­tett ki a közegészségügy terén, ujab­ban az ország területén több helyütt úgynevezett szülőházakat akar fel­állítani szegénysorsu szülőnők ré­szére. Evégett azzal a kéréssel for­dult Békéscsaba városához, hogy adjon e célra egy megfelelő helyisé­get, aminek ellenében hajlandó itt Békéscsabán is egy 25—30 ágyas szülőházat felállítani körülbelül 3 millió korona befektetéssel, illetve felszereléssel. Hogy a nagyközönség is tisztában legyen egy ilyen szülő­ház közegészségügyi és szociális jelentőségével, szükségesnek tartom ennek az intézménynek nemzeti lé­tünkre kiható nagy horderejéről a

Next

/
Thumbnails
Contents