Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-15 / 159. szám

Békéscsaba, 1922. julius 15 Szombat ///. évtolyaml59. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Taktika a munkásság bőrére (G) Régi taktikája a szociáldemokratáknak az, hogy ahányszor őket ütik, ezt mindig a munkások elleni támadásnak minősitik. Nem javultak a tisztelt urak és a nemzetgyűlésbe bejutva, ahányszor valamelyik képviselő rájuk olvassa a szentenciát, kórusban zudulnak fel és munkások elleni gyűlöletről kiabálnak. Régi taktika, régi fegyver, amely már teljesen elrozsdásodott és ma már nemcsak intelligens ember, nemcsak a müveit munkás, hanem a műveletlen tömegek is megérettek annyira, hogy különbséget tudjanak tenni a szociáldemokrata vezetők és a [munkásság között. Ma még a nagyközönség a munkásnak baiátja, nemhogy munkásgyülöletről, ellenkezőleg a lehető legjobb indulatról és szeretetről lehet beszélni, dacára annak, hogy a szociáldemokrata vezetőség azáltal, hogy magukat a munkássággal szerették azonosittatni, mindent megtettek arra, hogy a munkást ellenszenvessé tegyék. Ma már azonban annyira van a nagyközönség, hogy ha a munkásság rövid időn belül nem tiltakozik a szocialdemokrataság vádja ellen, akkor csakugyan elkövetkezik az az idő, mikor a közönség tényleg ellenséget és nem a raffinált agitátorok által lová tett munkást fog benne látni. Ma még a méltányosságon jóval túlmenő jóindulat vezeti a munkássággal szemben ugy a hatóságokat, mint magát a nagy közönséget, ma még élesen elkülönül a munkásság és a szociáldemokrataság fogalma egymástól. Az első alatt értjük a derék, becsületes kezemunkájából megélni akaró polgártársainkat, a másik alatt a minden hasznos munkától irtózó, a szegény munkásnép verejtékéből táplálkozó és abból uri módon élő munkásvezéreket. A saját jobbsorsukat kovácsolják a munkások, ha megtagadnak minden közösséget a szociáldemokráciával, lerázzák magukról a pártvezérek igáját és sorsuk intézését saját kezükbe veszik. Elvégre elég nagykorú ember van közöttük, a legtöbbjének benőtt a fejelágya, gyámokra tehát szükségük nincs. Nem különösen olyan gyámokra, akik egész erkölcsi vagyonukat prédálják el, és akiknek más megélhetési módjuk nics, mint az ő keresetükből való megokolhatatlan részesedés. 9 hajdumegyei gazdák gabonát gyűjtenek a nyomorgóknak Csak a zsidó nagybirtokosok akarják kivonni magukat az adakozásból Debrecen, julius 14. Hajduvármegye Gazdasági Egyesülete ma ülést tartott, amelyen Gödény Ferenc hajdusámsoni földbirtokos indítványozta, hogy a mai drágaságra és nyomorra való tekintettel a gazdatársadalom álljon össze és adjon össze kenyérmagvakat az Ínségeseknek. A jelenlevő Miskolczi Lajos főispán őszinte elismerését fejezte ki az indítvány felett és büszkeséggel állapította meg, hogy a hajduvármegyei gazdasági egyesület a sok tanácskozás helyett a cselekvés terére lép. Fried Leó tiszacsegei nagybirtokos aggályait fejezte ki arra hivatkozva, hogy a segítés az állam feladata. — Csatlakoztak hozzá Meisel Vilmos nádudvari és Harstein Nándor józsai nagybirtokosok, akik azonban aggályaikkal magukra maradtak. Az egyesület az indítványt lelkesedéssel magáévá tette és községenkint szervezi meg az akciót. A debreceni gazdák vasárnap hasonló értelmű határozathozatal céljából tartanak gyűlést. Lukács György gyulai képviselő beszéde a parlamentben / 9 nemzetgyűlés pénteki ülése Budapest, julius 14. A mai ülést Gadl Gaszton elnök 10 óra után nyitotta meg. Bemutatja az Orvosszövetség kérvényét, amelyben sürgeti az orvosi kamara felállítását. Bemutatja a keresztényszocialista vasutasok országos egyesületének kérvényét a lakásrendelet módosítása tárgyában. Azután áttérnek az indemnitás tárgyalására. Első felszólaló Lukács György. Foglalkozik Horváth Zoltán beszédével. Horváth Zoltán többek között kijelentette, hogy törvénytelenek mindazok az alapok, amelyek szerint a nemzetgyűlés összeült. A kormány nem zárkózik el a kérdés tárgyalása elől, hiszen az indemnitásba is felvette a kérdés tárgyalását. Végzetes hiba volna, ha az indemnitási vita nem maradna a megengedett parlamenti vita keretén belül, hanem szertelenkedéssé fajulna, Ez mindig a legveszedelmesebb kinövése volt a parlamenti életnek, azonban soha olyan nagy veszedelembe nem került még mint most, amikor az egész Európa reánk figyel, hogy a konszolidáció útjára tértünk-e. Foglalkozik a mezőgazdasági többtermelés kérdésével. Soha nem volt olyan fontos ez a kérdés, mint ma. Kötelességünk mezőgazdasági nyersanyagainkat itthon feldolgozni, ha segíteni akarunk anyagi helyzetünkön. A földbirtokrefurm végrehajtására szükség van. Fontosnak tartja a mezőgazdasági oktatást, mert annak nemzetmentő feladata van. Oktatni kell a kisgazdákat és módot kell nyújtani arra, hogy a kisgazdák befektetéseket eszközölhessenek. — Foglalkozik a szocializmus kérdésével. A bolsevikimentes szocialista programmot nem lehet és nem szabad kiűzni a közéletből. Azonban a szocialistáknak nyiltan meg kell tagadniok a proletárdiktatúra idejében tanúsított magatartásukat. Be kell bizonyitaniok cselekedetekkel, hogy hasznos és hazafias tényezői akarnak lenni a nemzetnek. Ha az megtörténik, akkor a munkásság hamarosan elfoglalhatja a magyar közéletben azt a helyet, amely őt, mint a nemzet egyik fontos tényezőjét megilleti. Foglalkozni kell a szociális problémákkal s a munkásságot be kell fogadni. — Közegészségügyi állapotaink már a háború előtt is silányak voltak, de ma nagyon siralmasak. Alapozzuk meg egészségügyünket. Nem szóval kell folytatni a küzdelmet a tuberkulózis és más pusztító betegségek ellen. A tisztviselői kérdésre tér ki. A tisztviselőknek igen csekély a fizetésük, de az emelés hiábavaló, mert a nagy ifláció a drágaságot nyomon követi. A kormány politikája alkalmas arra, hogy a nemzetet a konszolidáció útjára vezesse. A kormány az egységesítésre is törekszik. Meg akarja szüntetni a széthúzást, ostorozza a demagógiát, amely nem egyéb, mint a fegyelem és a tekintély lerombolása. Az üres jelszavak csak a tudatlan emberek felülkerekedését jelentik. Bizalommal viseltetik a kormány iránt és az indemnitási javaslatot elfogadja. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter Horváth Zoltán tegnapi beszédéhez kér szót. Elitéli, hogy négy órán keresztül vette igénybe a nemzetgyűlés idejét oly dolgokkal, amelyek úgyis köztudomásúak, amelyek csak nehezítik, de nem segítik elő a nemzetépítő munkát. Most nem az a legfontosabb teendő, hogy fürkésszük, mi volt a | nemzet összeomlásának az oka, i hanem hogy munkához lássunk. Felemlíti tegnapi beszédében a kommunizmus alatti szereplésemet is. Bevallom, hogy a kommunizmus kitörésekor, amikor Peidl és Garami biztosítottak arról, hogy nem vállalnak közösséget a kommunizmussal, kijelentettem, hogy ez esetben szívesen megyek velük együtt. Tény az, hogy a ma élő politikusok között alig van olyan, aki annyiféle összeállítású kormánnyal együtt működött volna, mint én. Kijelenti, hogy ez nem taktikázás következménye, hanem a körülmények kényszerítő ereje hozta magával. Megállapítja, hogy soha sem ajánlotta fel magát senkinek sem. Ha ügyes taktikázásról lehet szó, akkor csak Andrássyról beszélhetünk, aki egész politikai életében egyebet sem csinált, mint taktikázott, mindig más pártba lépett át. A leghatározottabban kinyilatkoztatja, hogy még kerületében sem taktikázott ugy, mint Andrássy, hiszen mindig kisgazdapárti volt. Bogya János : Taktika és megalkuvás között nagy a különbség 1 Rz elnök ezért a kifejezésért Bogyát rendreutasítja, mire Bogya kimegy a teremből. Pakots: Nem oda Bogya! Ruppert is állandóan zavarja Nagyatádit. Nagyatádi Ruppertnek : Én nem változtattam annyiszor nézetemet, mint a képviselő ur. R tisztelt képviselő ur a választásokon nekem a legnagyobb ellenségem voU, mikor azonban a választások megtörténtek és a képviselő ur a mi pártunkba jött, nem telt bele egy hónap sem és nekem a leglelkesebb hívem lett. Horváth Zoltán: Egy bizonyos Nagyatádi mindig kormánypárti volt. R zaj folyton nő minden oldalon. Rz elnök a rendet nem tudja helyreállítani és az ülés felfüggeszti. Szünet után Nagyatádi folytatja beszédét, mely alatt Bogya ismét közbeszól: Nagy különbség van az ön taktikája és a konjuktura között. Rz einök Bogyát másodszor is rendreutasítja. Fábián Béla : R taktikáról nyilatkozzék. Nagyatádi: Minden kérdésre, melyet hozzám intéznek, nyilatkozni fogok. Andrássy Gyula gróf, amikor átvette a keresztény párt elnökségét, hozzám jött és a következő kijelentést tette: „Meg vagyok győződve róla, hogy nem törekszel hatalomra." Ez is bizonyítéka annak, hogy nem taktikáztam. Amikor a Károlyi-kormánynak tagja voltam és láttam, hogy amit vállaltam, nem vihetem keresztül, lemondtam. Mikor pedig a Friedrich kormányban voltam, 10 napi miniszterség után lemondtam. Mikor a Teleki kormányban voltam és a királykérdés miatt szavazni kellett, ellene szavaztam a miniszterelnöknek. Andrássy Gyula gróf azt mondja, hogy az én képzettségem nem minősít engem miniszterségre. Nem bánom, ha az ellenzék a miniszterek felcserélését kívánja, de ha egy minisztert ugy állítanak oda, hogy képzettsége nincs, az tul megy a határon. A tény az, hogy az én nevelésem és gróf Andrássy Gyula nevelése között