Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-14 / 158. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL i Békéscsabán, Szerit István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Békéscsaba, 1922. julius 14. Péntek III, évfolyam 158. szám. Rcálpolitilio A világ Ura reánk tekintett. A többit elmondja Izaiás próféta : terra vestra deserta, földetek letarolva, szép hazátok rablók martaléka. 325,000 négyzetkilométerből meg­hagytak 91,114-t, 20 millió lakosság­ból 7 és fél milliót, ebből is egy­millió idegen a lelkünknek. Elvitték búzatermésünk 60 százalékát, kuko­ricánk 70 százalékát, — ez sertés­tenyésztésünket nekeziti meg, — elvitték zabtermésünk 75 százalékát, ami lótenyésztésünkre súlyos csapás. Elorozták marha- és juhállományunk kétharmadát, ló- és sertésállomá­nyunk felét, ne várjuk, hogy egy­hamar olcsó lesz a ruha s a cipő. Elrabolták fenyőfáink 95 százalékát, keményfánk 87 százalékát, tehát a jövőben is drága lesz a talpfa, épületfa, donga, bútor, szerszámfa, hamuzsir és papiros. Ellopták min­den arany-, ezüst-, ólom-, réz-, mangán-, higany-, nikkelbányánkat, minden petróleumforrásunkat, szén­telepeinket, az évi 5 millió méter­mázsát jövedelmező máramarosi só­bányáinkat. Európa egyetlen alumit termő vidékét, a Játvölgyet, a hu­nyadmegyei Bojca-Brád évi 20—30 métermázsa aranyát, a biharmegyei timföldeket. Eltulajdonították tőzeg­telepeink nagy részét, a kissármási földgázát, 2515 nyitott kőbányánkat, a gyógyforrásokat, fürdőinket, az ásványvizeinket, a kapriori s topán­falvi márványunkat, a 2,700.000 lóerőt jelentő vizeinket, vasutaink 62 szá­zalékát, állami épületeinket, szob­rainkat, távíró-, telefon-, országut­hálózatunkat. Ez a statisztika a világ­történelem pillanatnyi felvétele. Mint állam a legtöbbet veszítettünk; de maradt még egy darab földünk, amelybe kapaszkodunk és igyekezünk kivárni a jobb időket. Ezt tehetjük akkor is, ha szótfogadva Széchenyink­nek, — nem a szív, hanem az ész politikáját követjük, mert hazánk nem a belső rothadás miatt esett dara­bokra, hanem külerőszak szaggatta széjjel. A vérző részekben még lük­tet az élet, igaz, hogy elhalón, de biztatón, mint a hókéreg alatt az őszi buzavetés. Legyen azért a min­dennapi fohászunk a néma türelem és kitartás. Az üzenetünk pedig a külső sáncban rekedt testvéreinkhez: ne jöjjetek, maradjatok, tűrjetek ! Áll­jatok a kitaszítottak helyére. Tartsá­tok meg azt a maroknyi főidet, irt­sátok ki a dudvát. Ássátok el a fegy­vert, kik eddig katonák voltatok és eredjetek oda, ahol erőskaru legé­nyek kellenek, mert ha ti ott vagy­tok, munkátokkal egy-egy idegent szoritatok ki. De jól jegyezzétek meg a helyet, ahová a fegyvert rejtettétek és emlékezetébe véssétek fiaitok­nak, hogy ha majd felriaszt a riadó, a sötét éjben is megtaláljátok. Mi pedig okos erőgyűjtéssel, kis­hitűség nélkül álljunk a gáton, de elbizakodás nélkül, mert a közép­európai gazdasági válság, óriási vér­vesztésünk, gazdasági lezüllöttségünk és a minket készületlenül ért gazda­sági verseny bevágja az utunkat. Ha most minden térre szétforgácsoljuk erőnket, nem lesz feltámadás. A kon­centrációban van az erő. A népanyag javítása az első feladat: 1. a mai életerős nemzedék munkaképességé­nek meghosszabbítása; 2. a mai nemzedék teljes munkabírásra neve­lése ; 3. küzdelem a népbetegségek ellen (minden 7 percben meghal ná­lunk egy felnőtt); 4. a születési arányszám emelése (itt minden 3Va percben meghal egy csecsemő). Számbelileg gyarapodott, testben edzett, lélekben erős nép, dologra találó munkás, télen is dolgozó föld­műves, pár évi exportszünet miatt megeiősödött ipar s gazdasági élet, a kis haszonért is lehajló nemzeti nagytőke adhatja vissza véreinket, vérünkkel megszentelt rögeinket. Dr. Csaba, cserkész. Elraboltak 137 hold rozstermést Fegyveres tömeg támadta meg az aratóhat - 9 választási izgatások következménye Budapest, julius 13. A képviselőválasztások alatt országszerte szokásossá vált kortesfogá­soknak és népbolonditásnak első eredménye néhány nappal ezelőtt Gorove László nagybirtokosnak Monostorpályi község határában levő birtokán következett be. A nagybirtoknak úgynevezett ligeti részén kezdte meg az aratást az uradalom intézője, amikor a falu felől körülbelől 100 főnyi fel­fegyverzett tömeg közeledett az aratók felé. Néhány perc alatt közrefogták a munkásokat és felszólították őket, hogy rögtön hagyják aoba a munkát, mert különben vér fog fojni. A támadó tömeg ezután maga kezdte meg az aratást és 137 hold területet, amelyen nagyobb részt rozs volt, learatott és a termést kocsival mindjárt magával is vitte. Az elrablott termény értéke meghaladja a 2 millió koronát. A nép hangulata még mindig igen izgatott. A főszolgabiróság karhatalmat rendelt ki a községbe, hogy a rendet fenntartsa. A nemzetgyűlés csütörtök! ülése Budapest, ju'ius 13. Gaál Gaszion elnök 10 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlést. Bemu­tatja Csöndes Lajos levelét, amelyben családi okokbói egy havi és Kaas Albert báróét, aki öt heti szabad­ságot kér. (R szabadságokat a Ház engedélyezi.) Bemutatja Zemplén­vármegye feliratát a határkiiyazitó bizottságok részrehajló Ítélkezései ügyében. R feliratot kiadják a kér­vényi bizottságnak. R keresztény iparosok országos szövetsége a lakásrendelet revíziója ügyében intézett feliratot a nemzet­gyűléshez. Kiadják az ad hoc bizottságnak. Drózdy napirend előtt kér szót. Tegnapi beszédében, melyet a Jugo­szláviából kiutasított magyarok ér­dekében mondott, a Szózatról ki­jelentette, hogy a kormánytól támo­gatást fogad el. R Szózat mai szá­mában megtámadja ezért. Tiltako­zik ez ellen a támadás ellen. Következik napirend szerint az indemnitás vitája, amelyben első fel­szólaló Horváth Zoltán. Hangoztatja, hogy jó kül- és belpolitikára van szük­ségünk, hogy vagyonilag helyrejö­hessünk. Nem tudja, mikor rendezik a valuta eltolása miatti visszás kér­déseket az utódállamokkal. Az ex­lexért a kormány felelős,"mert az in­demnitási javaslatot csak junius hó 28-án terjesztette a Ház elé. Az elnök 20 perc szünetet ren­del el. Szünet után Horváth Zoltán foly­tatja beszédét. Azt állítja, hogy a választási attrocitások hozzájárultak ahhoz, hogy az ellenzék a nemzet­gyűlést törvénytelennek tartja. (B;­szédét állandó közbeszólások kisérik.) A pénzügyminiszter a pénzügyi és gazdasági helyzet megjavítására, az államháztartás egyensúlyának helyre­állítása céljából két feltételt lát szük­ségesnek. Az egyik az, hogy a nem­zet a maga részéről legyen a legna­gyobb mértékben áldozatkész, a másik pedig az, hogy külföldi köl­csönt tudjunk szerezni. A Ház he­lyesléssel fogadta ezt a programmot. Csak termeléssel lehet helyreállítani a pénzügyi és gazdasági egyensúlyt. Szükséges az uj ipartörvénynek mi­előbbi megalkotása és végrehajtása. Ezen a ponton meg kell hallgatni az iparosok országos központi szö­vetségét is. Szükségesnek tartja, hogy a természetbeni ellátás terjesztessék ki a hadirokkantakra is. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel fejezze be beszédét. Horváth Zoltán: Minthogy a kor­mány iránt nincs meg a bizalma, az indemnitási törvényjavaslatot nem fogadja el. Rz elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják. Napirenején az indemnitás folytató­lagos tárgyalása szerepel. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. Wedgevood interpellációja a magyar jóvátétel ügyében London, julis 13. (MTI) Az alsó­házban Wedgewood kérdést intézett a kormányhoz, hogy a márka zuha­násával kapcsolatban tett-e valami intézkedést a jóvátételi bizottság a leromlott valutáju országok, Német­ország és Magyarország jóvátételé­nek rendezésére. Az elnök kijelen­tette, hogy a jóvátételi bizottság dolga, hogy minden, a jóvátétellel összefüggő ügyet figyelemmel kisérje. A cseh pénzügyminiszter a magyar—cseh kereske­delmi szerződésről Pozsony, julius 13. A pozsonyi „Abend" tudósítója beszélgetést foly­tatott Nóvák cseh pénzügyminiszter­rel, aki a Magyarországgal megkö­tendő kereskedelmi szerződésről a következőket mondotta : Ha mind­ezideig nem jött létre kereskedelmi szerződés Csehország és Magyaror­szág között, ennek nem mi vagyunk az okai. Már majdnem minden euró­pat állammal megkötöttük- a keres­kedelmi szerződést és készek vagyunk Magyarországgal is megkötni, azon­ban ugy látszik a magyar kormány részéről nincs meg a kellő jóakarat. A pénzügyminiszter ezután a cseh korona emelkedéséről beszélt. Ezt elsősorban az ország kereskedelmi mérlegének és a kedvező aratási kilátásoknak tulajdonítja. A cseh ko­rona emelkedésében valószínűleg enyhülés fog bekövetkezni, de a kormány is azon van, hogy a cseh korona további emelkedésének gátat vessen. Uj lakásügyi kormánybiztos Gyula, julius 13. A kormány Bé­késvármegye lakásügyi kormány­biztosává Brandt Vilmos főispánt fogja a napokban kinevezni.

Next

/
Thumbnails
Contents