Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-13 / 157. szám

2 Kór ós vidék Bcftcscsapg. 1922. julius 13 Csaba város bolgárkertészete Harminchét hold konyhakerti vetemény Békéscsaba, julius 12. Városunk egyik legértékesebb és legszebb nevezetessége a bolgárkertészet, amelyet röviden többnyire csak „Bulgária" néven tisztel a közönségnek az a kis része, amely érdeklődésére méltatja. Legtöbben csak annyit tudnak erről a hatalmas, modern berendezésű üzemről, hogy — van. Ennyit is csak azért, mert akarva nemakarva látniok kell azt a piaci bódét, amely újra, meg újra (szinte meseszerűen) telik meg a harmatfriss vetemények aranyat érő tömegével, amelyért az éhes város falánk közönsége készséggel áll sort is hogy részesedhessék belőle. Csodálatos dolog, hogy az ország legkülönbözőbb tájékain is többet tudnak a békéscsabai városi bolgárkertészeiről, mint Békéscsabán. Messziről jött szakemberek keresik fel időnként ezt a mintaszerűen kezelt telepet, akik mind elragadtatással beszélnek róla és értékes tapasztalatokkal távoznak belőle. Sót ugyanilyen elismeréssel adóztak Zahorán Pál gazdasági intézőnek, az üzem vezetőjének azok a külföldi vendégek is, akik megfordultak a kertészet telepén. Fontosnak tartanok, ha városunk és a közvetlen környék lakói is nagyobb érdeklődést nyilvánítanának a szakszerű konyhakerlészet iránt, mert nem csupán gazdáink fontos érdeke volna a konyhakertészet felkarolása, hanem az egész országé is. A békéscsabai városi kertészet mérlegei bizonyítják, hogy a veteménytermelés tetemesen többet jövedelmez, mint bármilyen más művelési ág. A Körösök mentén, ahol könnyű a szükséges vízmennyiséget biztosítani, sok hasonló rendszerű kertészetet lehetne igen könynyen berendezni. A kertészet területe és beosztása Az ügy megszivleltetése és a gazdaközönség figyelmébe ajánlása céljából ellátogattunk a békéscsabai városi bolgárknrtészet telepére s ott szerzett tapasztalatainkról az alábbiakban számolunk be : A telep a békésre vezető müut mentén, Békéscsabától nem messze terül el. Művelhető része 37 kishold. Ebből a területből az 1921. évben még csak 14 hold volt öntözhető, mig 1921. őszén és telén ujabb 10 holdat egyengettek el és láttak el tervszerűen csatornahálózattal. Jelenleg tehát 24 hold az öntözhető terület, amelyet a bő öntözést igénylő konyhakerti növények foglalnak e!, mig a szintén elegendő nedvességben részesülő 13 holdon kevésbé kényes növényeket termelnek. Az öntözés Az öntözéshez szükséges vizet részint a Köröscsatornából (a békési zsiiip melletti átereszen), részint pedig az úgynevezett disznófürösztőből vezeti le minden külön berendezés, átalakítás, vagy kezelés nélkül a békési müut és a motorosvasut pályája között húzódó mocsaras _árok. A telepen a főcsatornába egy 5 lóerős mótor emeli át az árok vizét, amely nagy gonddal és szakértelemmel vájt csatornahálózatban folyja körül a buja veteményes ágyásokat. Az üzem vezetése és kezelése A meglehetősen nagy és jó gondozást igénylő üzem aránylag kevés munkaerő befektetésével hozza dus gyümölcsét. A kertészeti teendőket az értékes gyakorlati tudással rendelkező Ásványi József kertész látja el dicséretre méltó, fáradhatatlan szorgalommal és lelkiisméretességgel, mig az egész üzem szakszerű irányítása, ellenőrzése és ügyvezetése Zahorán Pál városi gazdasági intéző vállain nyugszik, akinek megfontolt, céltudatos és eredményes munkásságát legszebben a kertészet évi mérlegei dicsérik. Az üzemkezelés felett a városi képviselőtestületnek Bohus M. György elnöklete alatt működő 7 tagu bizottsága gyakorol felügyeleti jogot. A kertészet müvelését két állandó szegődményes, a nyár folyamán 7 hónapszámos leány és alkalmi munkálatok idején a szükség arányának megfelelő számú napszámos végzi. Az elmúlt gazdasági évben illetmények, napszám és jutalék címén 212.121 korona és 50 fillért fizettek ki a kertészet kezelőinek és alkalmazottainak. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ugyanebben a gazdasági évben a kertészet 529.335 korona és 40 fill: tiszta nyereséget hozott a városnak, mig a bruttó bevétel 891.114 korona és 30 fillért tett ki. Holdankénti terméseredmények — A termőterület idei hasznosítása Zahorán Pál gazdasági intéző a kertészet hozamáról három évre visszamenőleg táblázatos kimutatást készített, amely az egyes termelt növények holdankénti jövedelmét tünteti feí. Az érdekes táblázatból az alábbi jelentősebb tételeket ismertetjük: Télikáposzta jövedelmezett holdanként 1919-ben: 9140 koronát, 1920-ban: 10210 koronát, 1921ben: 77020 K-t. Paprika jövedelmezett holdanként 1919-ben: 5250 koronát, 1920-ban 9890 koronát, 1921-ben 73680 koronát. Tojásgyümölcs jövedelmezett holdalkent 1920-ban: 5370 koronát, 1921-ben 60000 koronát. Paradicsom jövedelmezett holdanként 1919-ben: 11330 koronát, i 1920-ban: 12620 koronát, 1921-ben ; i 54460 koronát. j A terméseredményekről készített i táblázat igen fontos, mert abból tűnik ki, hogy melyik növénynek mekkora a jövedelmezősége, tehát melyikből érdemes legtöbbet termelni. Ilyen értelemben történt számvetés alapján a folyó gazdasági évben káposztával 8 holdat, kelkáposztával 2 „ paprikával 2 „ paradicsommal 1 és fél holdat, uborkával 8/4 holdat, zellerrel xh foglaltak el. (A többi területen természetesen mindenféle más konyhakerti veteményt termelnek. A konyhakertészet fontossága A fennebb ismertetett adatokból nyilvánvaló hogy a konyhakertészet felkarolása országos gazdasági érdek, minthogy a többtermelés fejlesztését és fokozott mértékben való biztosítását segíti elő. Városokban különleges fontosságuk van a városi kezelésben tartott kertészeteknek. Ezeknek kettős a hivatásuk. Elsősorban a város fogyasztó közönségének szükségletét jelentékeny részben biztosítani, amellett pedig a haszonra való törekvés szigorúan távoltartása és a termények mérsékelt áron való forgalombaho, zatala által a piaci uzsorát kiküszö, bölni, a piaci árakat irányítani. j Kívánatos volna, hogy a gazdaif; jak érdeklődjenek a békéscsabai mintaszerű veteménykertészet iránt. Keressék fel, nézzenek széjjel benne s az ott tapasztaltak alapján igyekezzenek minél szélesebb körben meghonosítani a zöldségtermesztést, amely minden legkisebb fáradozásért busásan fizet. Borzalmas robbanás Hamburg közelében Hamburg, jul. 12. MTI. magánjelentése. Arról a robbanásról, amely Kuchhafenben tegnap délután történt, a következő részleteket jelentik: Hamburgban valamennyi táviró- és telefonvezeték megrongálódott. Kuchhafennal megszakadt a vasúti forgalom, mert a vonatok súlyosan megrongálódtak. A hamburgi postafőigazgatóság hivatalosan közölte, hogy a tengeri aknák Kuchhafen melletti raktára repült a levegőbe. Kuchhafenben valamennyi ablaktábla betört. A város világítótornyait ki kellett oltani. Hir szerint a tengerészeti parancsnokság elrendelte Kuchhafen és a szomszédos helyiségek lakosainak, hogy hagyják el lakásaikat, mert további robbanás veszélye fenyeget. A halottak és sebesültek számát az eddigi adatok alapján 30-ra becsülik. A rabbanás idején mintegy kétszáz ember volt a raktárban. Rengeteg azoknak a száma, akik kisebb avagy nagyobb sérüléseket szenvedtek. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában) Ámen." Apponyi-utcák III. (9) Alig fejezte be Fábry beszédjét, a helyeslő éljenzés után felharsogott az egetverő: Halljuk Apponyit! Éljen Apponyi! de amint Apponyi felemelkedett, áhítatos csend szállta meg a nagy teret. Ez az áhítatos csend a lelkekre annak a varázsnak hatása, amely az olyan embereket megszállja, kik valami ujat, meglepőt várnak, mert a lélek mindig hajlamos a történendőket, főként a szereplőket magának előre elképzelni, megrajzolni s az első meglátás alkalmával mintegy önkénytelenül, sőt ösztönösen leköti gondolatait az az összehasonlítás, hogy olyan alakban és ugy hangolva jelenik-e meg előtte az elképzelt esemény vagy személy, amint azt ő magának előre elképzelte? Ha a feszült várakozás kellemesen teljesül be, a lelkek feloldódnak az első elfogódottság alól s kitör a magasabb lelkesedés s a szónok és szónoklat teljes élvezése. A szónok behatol a megnyílt lelkekbe, s még a legegyszerűbb értelem is fogékonnyá válik még a magasabb eszmék jól megértésére is. Ezért mondotta Vaszko Mihály uram utóbb az olvasókörben: hogy van az, ha az újságban olvassuk Apponyi beszédeit, nem olyan szép az, mint ahogy most hallottuk? Mert Vaszko uram nem tudta, hogy a papíron a holt betűk jelennek meg szemünk előtt, az élő szót azonban nemcsak az értelem, hanem a lélek is magába szívja és felveszi, mert nem tudta, hogy a beszéd és nyomtatott szavak között olyan különbség van, ami az élő és szárított virág közt, ezért idéz elő a szónoklat mindig nagyobb, közvetlenebb hatást, mint a betűk. Régen elmúlt már dél, mikor a közönség még mindig lenyűgözve, tántoríthatatlanul hallgatja, élvezi s elfeledkezik testi megszokott szükségletéről is. A főzni otthon maradt asszonyok ámulva nézik, hogy az óra megbomlott. Lám! lám! itt már rég elmúlt 12 és még sem harangoznak. Megbolondult az óra vagy a harangozó? Julis néni ki néz az utcára, hogy nem jön-e ura ? Hat kinn találja a ház előtt Mari nénit is s meg kérdi: mi az újság Mari néni ? — Nem tudom mi baja lett az óránknak, de már fél egyet is mutat és még sem harangoznak és az uram sem jön. Erre a szóra Judit néni is oda sompolyog, hát tadja komaasszony, én is ugy vagyok, hogy a mi óránk is elromlott, azon még csak nem csodálkozom, de hogy a férjem nem jön még haza, azon már igazán bámulok, mert igen punktumos ember, kivált ha evésről van szó. — A maga ura is a gyűlésre ment? — Oda hát! az enyém is, — az enyém is, — bizonygatja a másik két asszony. — No de ilyet! no de ilyet! Csak nem történt valami bajuk? Hát bizony az a bajuk történt, hogy ott ragadtak, — pedig a paraszt ember olyan, hogy ha egyszer meg jön az étkezés ideje, egyenként elszökdösik, nem csuda, hogy ha ez most hihetetlen volt az asszonyoknak. Az egyszerű köznépnél az események, történések rendszerint valami jól megjegyezhető körülményhez kapcsoltatnak, például Jancsika kukoricatöréskor született, vagy jégveréskor, szénakaszáláskor volt az, vagy emez, esetleg amikor a nagy árvíz volt, stb. Még a csabai öreg bíró is, mikor Ferencz József 1857-ben itt Kígyóson járt és a csabai elöljáróság is tisztelgett előtte, megkérdezte Milyó Mihály bíró uramat, hogy mikor született ? azt felelte rá: Kedten velki fergety bov! (Mikor az a nagy fergeteg volt!) — az pedig a krónika feljegyzése szerint 1816-ban volt, mikor szörnyű pusztításokat végzett az Alföldön egy emlékezetes nagy vihar és fergeteg. Már pedig — gondolta magában a bíró, — annyit csak kell tudni egy müveit, fiatal császárnak, hogy birodalmában mikor volt az a bizonyos nagy fergeteg! Endrődön is szójárássá lett: Akkor volt az, mikor 1 órakor harangoztak delet! Bizony, bizony emlékezetes egy nap is volt és marad is az, mikor: 1 órakor harangoztak delet. Szállj, szállj vissza emlékezet és jegyezd fel Endrőd annalesébe, hogy a nevezetes napot követő legközelebbi községi közgyűlésen Timár i János biró uram meghatottan indítványozta: „Adassék emlékezetül utóáainknak és mindeneknek, kiket illet, hogy Endrőd nagyközség azt az utcát, amelyiken Apponyi Albert gróf ur bevonult, ezentúl örök időkre Apponyi Albertutcának nevezi el és rendeli elneveztetni." És a szó tetté vált! így lett a legszebb és legélénkebb forgalmú utca Endrődön gróf Apponyi Albert-utca. Hogy másutt is hol, hányat és miért kapott? az irják meg mások — az odavalósiak. (Folytatása következik.)