Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-11 / 155. szám

III. évfolyaml55. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. 3 magyar faj hegemóniája Amikor a rác, oláh, cseh és osz­trák az elrabolt területekhez való jo­gát hangoztatja, nem tesz egyebet, mint a bécsi kormány tett közpon­tosító politikája idején. Kétségbe vonta a magyar faj jogát az európai koncert dirigálásához. Poliglott jelle­gét ugy értelmezte, hogy az európai államok létfeltétele, az asszimiláló erő, hiányzik belőle. Pellengérre ál­lította minden büszkeségünket, ami­kor azt hangoztatta, hogy az Árpá­dok török, az Anjouk francia, Hu­nyadi oláh, Zrínyi horvát, Báthory, Bocskay, Rákóczi szláv, Hunfalvi német, Petőfi szerb, Mikszáth tót, Herczeg sváb. Igaz 1 De arról böl­csen hallgatott s hallgatnak, hogy Árpád az alpári s bortyhádi csatá­ban Magyarországot alapította meg ; az Anjouk a magyar címert vitték diadalra Danckától Apuliáig, hiába ragasztanak oláh feliratot Mátyás királyunk kolozsvári szobrára: Bécs a magyar király kardjától rettegett és a német császár, lengyel és cseh király a magyar királyt követte meg Boroszlónál. Pázmány Kalauzában a magyar erő üli diadalát, Zrínyi ma­gyarul harsogta el : „Ne bántsd a magyart!" Bocskay, Bethlen, Rákóci harca a magyar szabadságért folyt, Hunfalvi magyar etnográfiát irt, Vit­kovich a magyar népdalt indította meg költészetében, Petőfi a magyar lirát emelte fel Dante, Homeros, Shakespeare, Goethe világirodalmi magaslatára, Mikszáth magyarul irta meg a „Tót atyafiakat", Herczeg a svábok hitvallását, a „Hét svábot". Az egyén azé a nemzeté, amelynek gondolat- és érzésvilágához csatlako­zik és amelynek a nyelvén hitvallást tesz. Honnan e hódolat a germán és szláv gyűrűben a turáni puszták nyugoti őrszeme iránt ? Miért asszi­milálta keleti fajtánk a nemzetiségek legjavát és hogy lehetett nemzeti ál­lam sokajku népessége mellett ezer éven át? Miért élte tul e szervezet­ben Európa minden államát? Hát azért, mert a század alatt egy ve­zérlő gondolat vonult benne végig : a magyar hegemónia gondolata. Benne volt a törzsszervezet etniká­jában, mint természeti erő, a keresz­tény királyság várrendszerében, mint szuverén tekintély; a rendiség arisz­tokratikus intézményében, mint pri­vilégium ; a népképviseleti alkot­mányban, mint a túlsúly és a több­ség törvényes joga, Magyarország mindig poliglott ország és magyar állam volt, mert a magyar etnika túlsúlya tartotta fenn az egyensúlyt sok kisebb nép között. Ezt igazolják és ezt megőrzik vá­rosaink, vizeink, hegyeink. Udvar­helyünket oláh uralja, de a székely balladák magyarok maradnak. Al­vincen az oláh parancsol, de Marti­nuzzi és Kemény szellemét ki nem irthatja. Kraszna-Horka büszke vára magyar dicsőségről beszél. Szenicén és Szakolcán a cseh garázdálkodhat, de Komjáthy és Gvadányi magyar­sága ott az irredenta örökmécse. A kassai dóm francia gótikája alatt tovább álmodja fenséges álmát ve­zérlő fejedelmünk. A Palicsi tó part­ján a legfinomabb magyar szimbo­lista költő márványba vésett arany sorai őrzik a magyar ábrándot, mely a mi végtelenül termékeny és bána­tos földünkből fakadt, mint az árva­lányhaj. Nagyváradon Szén László, Gyulafehérváron Hunyady, Késmár­kon Tököly, Zsibón Wesselényi, Pozsonyban Pázmány, Aradon a 13, Segesváron Petőfi stb. a titokzatos éjjeli őrségünk. Dr. Csaba cserkész. ítélet az orgoványi bünperboh Daniosékat felmentették a gyilkosság vádja alól Budapest, julius 10, Az orgoványi gyilkosok bünperében a biróság a vádlottakat rablás bűntettében mondotta ki bűnös­nek. Zbonát 6 évi, Daniesot 6 évi, Juhászt 5 évi, Cs. Tótot 2 évi súlyos börtönre, a két Tóth-fivért pedig 3 évi fogházra itélte s a gyilkosság vádja alól felmentette őket. A nemzetgyűlés hétfői ütése Budapest, julius 10. Gaál Gaszton elnök d. e. 11 óra­kor -nyitja meg a mai ülést. Bemu­tatja a mult ülésen távolmaradt kép­viselők névjegyzékét. Jelenti, hogy a nem igazolt képviselők napidiját le­vonják, mert a junius 27-iki hatá­rozat kimondja, hogy négy havi tisz­teletdiját veszti el az, aki háromszori névsorolvasás alkalmával hiányzik, ennélfogva a gyűlésen távolmara­dottak névsorát továbbra is nyilván­tartja. Áttérnek az indemnitás tárgya­lására. Elsőnek Perlaky György szólal fel. Először gróf Apponyi Albert beszédével foglalkozik. A gazda­sági kérdések előnyomulása követ­keztében ma a politika nem érdekli az embereket. Mindenkit a megél­hetés kérdése izgat. Mindenkit az érdekel elsősorban, hogy bekövet­kezik-e a pénzügyi összeomlás, vagy megtudunk birkózni a nehéz­ségekkel. Az ország a nemzetgyű­léstől várja, hogy elsősorban e kér­déssel foglalkozzon. Rámutat a mult nemzetgyűlés hibájára. Meg­említi, hogy most, az indemnitási vita alatt is inkább a személyi és pártkérdések nyomultak előtérbe. Fogjon össze a nemzetgyűlés és foglalkozzék a gazdasági kérdések­kel. Apponyi bizonyos feltételekhez köti támogatását. Rassay is ugy kö­vetelődzik egyik cikkében, hogy uj nemzetgyűlést hívjanak össze. Már pedig addig, mig az uj nemzet­gyűlés összeülnék, bizonyos tör­vényhozási rendeleteket kell hozni a közgazdasági kérdések szabályo­zására. A szociáldemokraták is sok­kal jobban szolgálnák a munkásság érdekét, ha segédkezet nyújtanának a kérdések mielőbbi megoldásában. Bizonyos, hogy Csonkamagyaror­szág a mostani nagy tisztviselői kart nem birja el. Ezzel maguk a tisztviselők is tisztában vannak, csakhogy a létszám csökkentését a pénzüyyminiszter elfelejtette elő­készíteni. A tisztviselőknek nem volt elég idejük az elhelyezkedésre. A bevételek fokozását a pénzügy­miniszter az adók emelésével akarja elérni. Kérdés azonban, hogy az adózók eleget tudnak-e tenni a követelményeknek. Nekünk intenzív mezőgazdasági politikát kell foly­tatnunk. Egyoldalú pénzügyi poli­tikával ezt elérni nem lehet. Te­gyünk félre minden pártpolitikai szempontot. Ne kutassunk a múlt­ban, hanem fogjunk össze az ország felépítésére. Az indemnitási javas­latot elfogadja. A következő felszólaló Reinprecht Antal. A mostani kormányrendszer a visszafejlődés és a visszafejlesztés politikája. A szociáldemokraták nem­zetközi összeköttetései igen sokat segíthetnének e téren az országnak. (Képviselőtársai felhívják, hogy kér­jen szünetet. Reinprecht erre szünet elrendelését kéri. Elnök: A kép­viselő urnák joga van szünetet kérni, nincs szüksége a társai biztatására. Reinprecht: Folytatni kívánom be­szédemet.) Foglalkozik ezután a fő­papok feladatával, akiknek most különösen a szociális problémák megoldásában juthat nagy szerep. Foglalkozik a főrendiház megrefor­málásával és szól a földbirtokreform­ról. Az indemnitást nem fogadja el. Viczián István megállapítja, hogy a győző hatalmak egyenesen meg­akadályozzák a legyőzött államok talpraállását. A magyar nemzetnek minden körülmények között élnie kell, mert élni akar. Bízik a magyar faj őserejében és az igazság diada­lában. Foglalkozik a földmunkások helyzetével. Sürgős javítást kér. Hang­súlyozza a föld birtokreform szüksé­gességét. Kívánatosnak tartja a há­borús vagyonra a kétszeres vagyon­váltságot. (Helyeslés az egész Ház­ban.) Propper a sajtószabadság kérdé­sében emlegeti az előzetes cenzú­rát és utalt Franciaországra, kije­lentvén, hogy ami jó Franciaország­nak, az Magyarországnak is jó. Ezzel szemben Vicián megállapítja, hogy Franciaországban van meg igazán a sajtócenzura. Kérdi, kí­vánja-e Propper, hogy ugyanazon rendszabályokat léptessék életbe, a sajtószabadság terén. Propper szemére vetette a kormánynak, hogy vizsgálatot rendelt el a sza­badkőművesek ellen, ma más or­szágokban minden nagyobb állam­férfi tagja a szabadkőműves páho­lyoknak. Ez tény, azonban ott ha­zájuk érdekeit tartják szem előtt a tagok, mig nálunk a tagok 95 szá­zaléka a zsidók közül került ki és működésük magyarellenes. Ha a külföldi szabadkőművesek ismer­nék páholyaink működését, azt erő­sen nemzetellenesnek bélyegeznék. Végcéljuk nem más, mint szocializ­mus, kommunizmus. Megemlékezik az úgynevezett emigránsokról. Be­mutatja azok bécsi sajtóját, a Jövőt, a Bécsi Magyar Újságot, az Embert. Idéz cikkekből, amelyekről szerzőik azt mondják, hogy azokkal hazájuk érdekeit szolgálják. (Vanczá: Kos­suth is ezt csinálta) Göndör az Ember cimü újságban az államfő személyét mocskolja be. Ezzel Magyarország becsületét ássa alá a külföldön. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be beszédét. Vicián : A szoc. demokraták meg­feledkeznek arról, hogy az állampol­gárnak kötelességei is vannak. A ki­vételes törvényekre azért van szük­ség, mert igen sokan megfeledkez­nek nemzetük iránti kötelességükről. Wanderlip azt mondotta, hogy Auszt­ria összeomlásának igazi oka politi­tikai természetű. Küzdeni fogunk az ezer éves Magyarországért. Ebből a küzdelemből nem engedhetünk. A kormány iránt bizalommal van és így az indemnitást elfogadja. Az elnök napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést julius 11-én, d. e. 10 órakor tartják. Tárgya az indemnités folytatólagos tárgyalása. Az ülés negyed 3 órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents