Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-26 / 219 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 10 Vasárnap III. évfolyam 206, szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL t Bókésosahán, Ssont Istvéa-iér SS. sx. | fl szerkesztőség tBl&fon szávnssi t SÍK p koronsixtény p&fífákzsi stapiS&p ELŐFIZETÉS! ÁRAK; E.gy hóra 120 K, nogyodóvra 350 X, félévre 700 S€. Egyes sixásm 6 X. | bankó Nagybankjaink és apró fiókáik, ezek a szegény névtelen közgazdasági szervek természetesen nem vesznek részt a drágaság előidézésében. íla valaki — akár egész ártatlan kritika kapcsán is — ki meri ejteni a bankok nevét, felszisszen a baloldali sajtó .Cs az a elnyomott faj" minden tagja tüzetokádva veszi védelmébe a magyar nép zsirján kövérre hizott, túlnyomó részben idegen nagytőkét. H bankok az ország kultúrájának értékmérői, a bankok a nemzet gazdasági erejének mondják Klein ZÍrminék és követőik, természetesen értve ez alatt a fajtiszta alapon szervezkedett nagybankokat. Tényleg, hiven kifejezve a nemzet gazdasági erejét és nagy kultúráját az a tény, hogy ami az érdemekben megőszült magyar államtitkár, magasrangu tisztviselő, katona, lelkész, tanitó és mindenki, akit szerencsétlen csillagzata a középosztály sanyarú életére juttatott — amig mindezek sovány, kiéhezett testtel, rongyos ruhában küzködnek a megélhetésért és épitik az ország romjain az ujat — addig a bankvezérek és minden valamire való prokuristájuk jólétben dúskál, autón jár és minden életörömöt könnyen megszerez magának. Tendenciózusbeállitás mondhatják sokan. Ámde a tömeg a kirivó ellentétek után megy és nem ül fel azoknak a melódiáknak, melyek a faji sajtó szájából feléje szállanak s melyek a zsidó nagytőke mindenekfelett való nemzetgazdasági jelentőségéről zengenek. Már csak ez a kiáltó szociális ellentét is okát adná annak, hogy az illetékes tényezők egy kicsit mélyebben belenyúljanak bankjaink pénzszekrényeibe. T\m ez érzelmi ok mellett egész sereg olyan tárgyi ok is van, mely igenis amellett szól, hogy a bankok garázdálkodása nagyban hozzájárult az ország sanyarú állapotainak előidézéséhez s bizony amiért a segítség jóformán lehetetlen, ott sem utolsó sorban szerepel a banktőke. Hvagy megengedhető és tűrhető dolog-e, hogy egyes bankok manapság jóformán kizárólag ipari és kereskedelmi vállalatok, áruüzletek pénzügyi szerveivé váltak ? Vájjon nem járul-e hozzá a drágasághoz igen nagymértékben, hogy egyes bankok az ő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi érdekeltségeik képében sokszorosan közéje furakodnak a fogyasztók és termelők rétegeinek, hogy mig áru vagy a termény az egyiktől a másikig eljut, alaposan lefölözzék maguknak a sápot. T\ bank, szerény nézetünk szerint, egyedül és kizárólag a hitelügyletek lebonyolítására szabad hogy szolgáljon. Ámde jól jár Magyarországon az a szerencsétlen kisember, aki bankhitelt merészel igénybe venni. Betétjéért kap 2—3 százalék kamatot, kölcsönéért azonban otthagyja a tőke harmadát. S ez még emberségesebb eset! S ha nézzük, mennyiben vesz részt a banktőke az ország talpraállitásának munkájában, nem juthatunk ott sem örvendetes eredményre, mert bizony az az egy-két millió, amit a TÉBE valamely jótékonysági hullám alkalmával kiizzad, sehogy sincs arányban azokkal a fantasztikus számokkal, melyek az ő évi hasznát jelzik- Hmi pedig a banktőke megadóztatását illeti, erről jobb nem beszélnünk, ha a kisgazda és a földbirtokos adóját mellé állítjuk- És igy akarva, nem akarva, mégis rájutunk arra a szomorú következtetésre, meiy ellen a zsidó újságok olyan fogcsikorgatva tiltakoznak : a bankok ma állam az államban, szuverén hatalom és peáig rosszindulatú hatalom! 5 vájjon rendjén van ez igy ? Ezekről a fejtegetésekről a nagyképű pénzügyi szakférfiak valószínűleg fitymálva fognak megemlékezni, mint olyanokról, melyek nélkülözik a nemzetgazdasági elméletek alapvető elemeinek ismeretét is. Sebaj ! nem vagyunk barátai semmiféle terméketlen theoretizálásnak. Sőt ellenkezőleg : a pokolba minden olyan nemzetgazdasági törvénynyel, mely megakadályozza, hogy a magyar a saját ősi földjén emberhez méltó módon élhessen ! Csabay Miklós. KészUIödéseli m uj európai háborúra Magyarország sem nézheti tétlsniil a keleti helyzet alakulását Budapest, szept. 25. Angliában a háborúra semmi hajlandóság sincsen, sőt a legnagyobb munkásszervezetek Lloyd George hadikészülődései ellen fordultak. Háborús mozgósítási hirek járnak a Balkánon, Belgrádban, Bukarestben és arról beszél mindenki, hogy a legközelebbi napok nagyjelentőségüek lesznek a keieteurópai helyzet kialakulására nézve. Ha Kemal győz, elmaradhatatlan a keleti békeszerződések revíziója. Természetes, hogy ilyen körülmények között Budapest sem maradhat tétlenül. Forrong a Balkán és amikor sajnos Magyarországot is balkáni állammá jelentették ki, nem engedjük, hogy rólunk, nélkülünk határozzanak. A török kérdés Magyarország kérdése is. A turáni vérköteléknek Törökország és Magyarország viszonyában politikai értéke van, ezért tehát a magyar vezetőknek is Konstantinápoly, a Dardanellák és Drinápoly felé kell tekinteniük. IHÜB3BSEt!f aagtSDHI i n m n n u e Ke ma! követe33 az oroszoknak a béketárgya3ásra való meghívását Berlin, szeptember 15. (MTI) Konstantinápolyi jelentés szerint Kemal ragaszkodik ahhoz, hogy a békeértekezleten az oroszok is résztvegyenek. Ezt nem csak az Oroszországgal kötött szerződés értelmében kivánja, hanem azért is, hogy Szerbia és Románia részvételét ellensúlyozza. Politikai foglyok érkeznek Csehszlovákiából Bécs, szept. 25. Csehszlovákia 57 politikai foglyot sd ki Magyarországnak. A politikai foglyok között van Tóth Lajos mezőberényi illetőségű is. A foglyok kiadása rövidesen megkezdődik. „B" listás vasutasok nagygyűlése Budapest, szept. 25. A „B" listára hetyezett vasutasok vasárnap délután nagygyűlést tartottak, amelyen Schweiger József főmérnök jelezte, hogy a múltkori nagygyűlés által jóváhagyott memorandumot el1 juttatták a kereskedelmi miniszterhez. Továbbra is fenntartják követelésüket a „B" lista revíziója ügyében. A nemzeti hadsereg sportünnepe Budapest, szept. 25. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Vörösmaríy.téren katonazene hangjai mellett kezdődött meg a nemzeti hadsereg sportünnepe. R stafétákat pontosan 11 órakor állították fel. Rz indítás után a versenyzők a Váci-utcán, Kálváriatéren, Rákóczy- uton, Vilmoscsászárnton és a Fürdő-utcán keresztül futottak vissza a Vörösmarty-térre. R stafétaverseny első dijá* a csendőrtartalék zászlóalja, a második dijat a rendőrtartalék, a harmadik dijat a folyamőrség zászlóalja, a negyedik dijat a 2-ik ezred zászlóalja nyerte meg. R győztes csapatokat nagy ovációban részesítette a közönség. Az oláhok hízelegnek az elszakított területek magyarságának Kolozsvár, szept. 25. A román kormány minden lehető módon igyekezik megnyerni az erdélyi és bánsági magyarság vezetőit, hogy részt vegyenek a koronázáson. A magyarság vezető férfiait meg fogják hivni a koronázásra. A koronázás után a király cerclét tart és alkalmat fog nyújtani, hogy a magyarság kívánságait a vezető férfiak a királlyal közöljék. Utána a belügyminiszter fogadja a magyarság vezetőit és megindulnak a tárgyalások, melyek a román kormány szerint — a magyarság részére meghozzák a várvavárt eredményt. A magyarság vezérei még nem foglaltak állást e kérdésben.