Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-24 / 218 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 317. Kőrösvidék k t

; i. k C!. r -ís . ••< r< flz fllsó-fehér-korösi ármentesitő Társulat közérdekű munkálatai. Az Alsó-fehér-körősi ármentesitő, belvizszabályozó és v/zhasznositó társulat f. hó 15-én tartott választmányi ülése ugy a társulat kötelékébe tartozó gazdatársadalom szempontjából, mint a földmunkások foglalkoztatása tárgyában igen fontos és mélyreható határozatot hozott. A választmányi ülés, amelyen gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt megjelentek dr. Jantsovits Emil társulati alelnök, dr. Ladics László, Ondrus Cyril, Csomós István, K. Schriffert József, választmányi tagok, dr Follmann János vál. tag és társ. jogtanácsos és Becker Adám min. megbízott, Trauttwein. Gyula igazgatófőmérnök javaslatát tárgyalta a társulati épitési munkálatok megindítása tárgyában. A javaslat megtételére okot a társulat védelmi berendezésének megfontolása és az ennek fejlesztésére kifejtendő munkálatok kivitelének elbírálása szolgáltatott. A társulat védelmi müveinek kiépítése a 900-as évek elején fejezteit be s az akkori árvizekhez viszonyítva a legtökéletetesebb védelmi berendezést biztosította. S bár ma is megüti azt a mértéket, amellyel az egész világon páratlanul álló magyar ármentesítés bármelyik szervezete rendelkezik, mégis a legutóbbi évek egyre fokozódó árvizveszedelme ellen ma már nem nyújt kellő biztonságot. Az országhatárának oly szerencsétlen megállapítása, amely a folyók vízgyűjtőit és felső szakaszait elvágta alsó folyásuktól, az árvizveszedelmet növelte, mert az idegen kézben levő vízgyűjtőkön a minden képzeletet felülmúló erdőirtások folytán a téli csapadékok tároló területei megszűnnek azok lenni, sőt a kopár hegyoldalak rohamosan fogják a hólevet és tavaszi cspadékot lezúdítani s ezzel az árvizek nívóját eddig nem észlelt magasságára emelni. A mult század utolsó évtizedeiben is katasztrófát jelentett a folyó medréből kitört árviz, pedig akkor az árterület SA részét nádas, legelő, kaszáló képezte, ma azonban, amikor ez ármentesitő társulatok tökéletes berendezkedése és működése folytán az akkori tavak és nádasok helyébe kultura lépett, gőzekeszántás és tanyai gazdálkodás folyik a mult század kaszálóin és legelőin, egy árviz elképzelhetetlen pusztítást jelentene ember életben, vagyonban, jószágban. Éppen azért a társulat felelősségének tudatában s azon nagy vagyoni és kulturális érdekekre tekintettel, melyeknek védelme kezeire bízatott, nem folytathat struccpolitikát, hanem a fenyegető veszedelemmel szebe kell néznie. A társulat belvízrendezése is fejlesztendő. Sok oly vizes terület van még, amely lecsapolható s ez a mai gabonaárak mellett az érdekeltségre hasznos befektetésnek mutatkozik. S végül az Élővizcsatorna vizellátátásával kapcsolatos közgazdasági, közegészségügyi, ipari érdekek fontossá teszik azt is, hogy a román kézre jutott nagypéli vízkivételi zsilip és fehérkörösi duzzasztó problematikus kezelésétől a társulat függetleníteni tudja magát. Ez volt az igazgató-főmérnök előterjesztésének magva s annak elgondolása, hogy a szükséges munkálatokat milyen eszközökkel lehet teljesíteni. Régen a társulatok amortizációs kölcsönökből dolgoztak. Ma ez lehetetlen. Az állam szomorú pénzügyi viszonyai közt a társulat számottevő állami segélyezésre nem számithat. Az ártéri érdekeltségnek magának kell fedezetet teremteni a munkálatokra. — A tásulat a gazdaközönségnek gabonát, mezőgazdasági terményeket biztosit, a produktumból kell a költségeket megszerezni. S ez nem lehetetlen. A gabónaárak és a munkabérek közt a békebeli viszonnyal összehasonlítva oly eltolódás van, ami a munkáltatásnak renkivül kedvező voltát biztosítja. Régen 1 q 20 K-ás buza értékből végre volt hajtható átlag 30 m

s földmunka. Ma 1 q 8000 K-ás búzából végrehajtható 100 m

3 földmunka. Azaz ma 3-szor oly olcsó a földmunka, mint volt a békében. A belvíz fejlesztésénél figyelembe veendő az, hogy ha társulat ujjabb belvizvezető rendszerek építésével 1000 holdon az átlagos 6 q-ás búzatermést megmenti, a mai 8000 K-ás búzaárak mellett 1 évben 50 millió korona értékű hasznot produkál. 50 milliós befektetéssel, azaz 1000 holdnak 1 évi termésével 5—10.000 hold terület tud a társulat a belvízbajok ellen álandóan biztosítani. Ezen kedvező körülmények megfontolása vezette igazgató főmérnököt javaslatának megtételére, melynek pontjai : 1. Az összes védtöltések megerősítése. 2. A románhatáron árvizloka lizáló töltések építése. 3. Uj szivattyútelep létesítése az ítceéri belvizek levezetésére. 4. A sitkai szivattyútelep kibővítése. 5. Uj szivatíyutalep létesítése az Élővizcsatorna táplálására. 6. A társ. belvízcsatorna hálózat fejlesztése. Mind e munkálatok kivitelére szükségeltetik a mai 8000 K-ás búzaáron alapuló munkáltatási viszonyok mellett mintegy 140—150 millió korona, azaz gabonaértékben kifejezne 18.000 p. buza. Ha a társulat a kitűzött programmot 6 év alatt megvalósítja, évenként befektetésre kell 3000 q. buza. Békében a társulat csakis a fentartási és kezelési költségekre évente 8800 q. buza értéket fordított. Ma ugyanerre e célra elégséges 600 q., ugy hogy ma befektetésre és fentartásra csak 3600 q.-t kell fordítania a békebeli 8800-zal szemben. Azaz a társulat a békebeli megterheltetésének négytized részéből nem csak fenn tudja magát tartani, hanem még 6 év alatt 150 millió koronás oly befektetést is fog eszközölni, amelynek elvont és pozitiv hasznát az érdekeltság azonnal fogja tapasztalni. Az igy fizetendő társulati ártérjárulék, bár jelentős megterhelést jelent, nem lépi át a gazdaközönség teherbíró képességét. A munkáltatással érdekelt terület nagysága 106.000 hold, azaz holdanként 3 4 kgr. buza átlagos teherviselés jut az érdekelt gazdaközönségre. A pozitiv érveken alapuló kombinációt a választmány összes jetenvolt tagjai mint a társulatra elodázhatatlan és előnyös prqgpziciót teljes egészében elfogadták, s a javaslat minden részletének alapos megtárgyalása után addig is, mig a társulat rendes őszi közgyűlése az ügyet le fogja tárgyalni, határozatukkal az igazgató-főmérnököt fel hatal mázták a munkáltatások azonnali megindítására. A határozat szociális szempontból is igen nagy horderejű, mert vele a társulat éveken át 300—400 kubikos munkást fog egész éven át foglalkoztatni, s amikor ezzel ugyanannyi családnak exisztenciát biztosit, a munkanélküliséget évekre terjedő programmjával árterületén belül hatalmas lendülettel enyhíti. Közgazdaság, ü magyar lótenyésztés megszervezése Magyarország mezőgazdaságának a háború előtt egyik legszámottevőbb, egfejlettebb és legértékesebb ágazatát a ló enyésztés képezte, azonban a négy évig tartó háború lóállományunkat nemcsak m nnyiségileg, hanem minő égileg is visszafejlesztette. De még több kárt ok ztak az oláhok e téren, akik visszavonulásuk a kalmával, részint az egyes földbirtokosok, részint pedig z állami ménesbirtokok ki ablása révén hazánk lóállományának legértékesebb részét vitték ki az országból, minek folytán ez n a téren jelenleg igen nagy méivü — főleg minőségi — hanyatlás mutatkozik. Lóál ományunknak szaporítása é minőségének javítása tehát jelenleg elsőrendű érdekünk s mindent el kell követnünk h gy a tenyésztésre lkalmas anyag erre a célra használtassák s egyetlen kancánk se maradjon fedezetlenül. Sajnálatos ény ezzel szemben, hogy a kisbirtokos k között, akiknek csak egy pár ovuk van, sokan vannak, akik kancalovaikat vonakodnak befedeztetni, mert ez esetekben azokat a vemhesség utolsó napjaiban s az ellés után pár hétig nem tudj k gazdaságukban korlátlanul használni Igen nagy mennyiségre rug továbbá azoknak a kancalovaknak a száma, amely k Budapesten és az ország nagyobb városaiban, részint a jobbmódu és fogatot tar ó, részint pedig a bérkocsisok és egyéb fuvarozási vállalatok birtokában vannak, amelyek a tenyésztésből teljesen ki vannak vonva. Rendkívül fontosn k tartanók tehát oly intézkedéseknek az életbeléptetését, melyek módot nyújtanának arra, nogy ez a jelenleg parlagon heverő meddő tenyészanyag — tulajdonképeni hivatásának megfelelőleg elsősorban a továbbtenyésztés céljaira volna elhasználható. Olyanformán képzeljük ezt, hogy a fent emiitett városi lakosok birtokában levő kancalovak (Budapesten kerületenkint a nagyobb vidéki városokban pedig a lakosság számához képest egy vagy több helyen) — előre megállapított és közhírré tett helyeken és időben a Mezőgazdasági Kamarák részvételével és képviseltetése mellett okleveles gazdákból és állatorvosokból külön e célra alakított kisebb bizottságok által megvizsgáltatnának és a tenyésztésre már alkalmatlan kancákra nézve a Rövidesen • i m tulajdonosok megfelel igazolvánnyal láttatnának el, a tenyésztésre alkalmas kancák tulajdonosai pedig köteleztetnének, hogy kancalovaikat záros határidőn belül olyan gazdálkodással foglalkozó egyénnek adjált el, akiknél azokat tenyésztésre le-JP hetne felhasználni s azok helyet ; aját használatukrak vagy herél vagy tenyésztésre már nem alkalma kancalovakat szerezzenek be. Azokat, akik ezen rendelkezések ellenére a városokban továbbra is tenyésztésre alkalmas fedezetlen kancalovakat akár fuvarozási, akár luxus célokra használnák, pénzbirsággal kellene sújtani s az igy befolyó öszszegek a lótenyésztés fejlesztésére lennének felhasználhatók. Ebben az ügyben a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági kamara a többi Társkamarák megkeresése után országos akciót óhajt indítani s részletes előterjesztéssel fordult a földmivelésügyi miniszterhez s kérte ez ügyben a Mezőgazdasági kamarák és az illetékes szakférfia bevonásával tartandó szakértekezlet összehívását, Búzáért eladó 1 egypedáloscimbalom, kitűnő, jó állapotban. Cim megtudható a kiadóban. a Hörösvidék Képes Naptára Nem hiányozhat egy családnál sem. Oegye meg Ön is! 9 „Hörösvidék Naptár" lesz a legolcsóbb naptár! Szódavizgyár pezsgőgyárral, üvegekkel együtt eladó. Cim : Erdélyi fényképész Tótkomlós. Telefon 15. 3028 Kiadó szántóföld Három évi haszonbérbe kiadó a körösladányi határban Pusztafásmezsgyés mellett, a Vesszőséri pusztán 78 HOLD (1200 négyszögöles) szántóföld. Érdeklőd ni lehet Ujkigyósi-utca 16. m