Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-09-17 / 212 szám
Békéscsaba, 1922. szeptember 17. Vasárnap fa/azwDsa/simaaiiamxBa III. évfolyam 212. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-lén 18. sz, 4 szerkesztőség telefon szánta c SO, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. Konszolidáció (dr. T.) Immár három esztendő mult el azóta, hogy a forradalmak és megszállások okozta nehéz lethargiájából a nemzet fölébredt, három hossza évi sok nyomorúságunk után naponként hullatja levelét reménységeinknek hajdanta viruló fája s a jobb jövő csak nem akar elérkezni. Sem a béke, sem a nyugalom, sem az egészséges termelő munka utáni vágyakozás nem tért vissza az emberek lelkébe. Ma is folyik a háború, bár elnémultak a fegyverek lármái, de bennünk, rajtunk van az, lelkünket emészti, erőnket forgácsolja. Bizonyos feszültség érezhető s az egyedül boldogító munka, melynek szeretete eltiport nemzeteket tud fölemelni és virágzóvá tenni, távol áll tőlünk- Sibolás és láncolás a ma divatos és jól jövedelmező foglalkozás, mentől kevesebb munkával, mennél nagyobb jövedelemre szert tenni. fi féktelen meggazdagodási vágy, egymás hegyén-hátán való érvényesülés, betegesen túltengő énszeretet a mai idők uralkodó pia nétája. Nincs oly vezérelménk, aki határozott vonásokban megszabná azt az utat, melyen az egészséges ujrafejlődés felé haladni kellene, sötétben bolyongunk valamennyien. fiz úgynevezett győzők és azok csahosai bosszútól lihegve, habzó szájjal üvöltik még most is a a béke" végrehajtását és teltes gúzsbakötésünket, nem törődvén azzal, hogy igy saját sírjukat is megássák. fi proletáruralom szabadon járó tébolyultjai az anarkia eszközeivel folytatják földalatti harcukat a belső bajokkal küzdő polgári társadalom ellen. fi polgári társadalom viszont hermetice elzárkózik a szociális fejlődés természetes követelményei elől s nem látja be, hogy az emberi társadalmak szükségszerű fejlődésnek vannak alávetve, melyet kikapcsolni lehetetlen. Mindemellett a gazdasági bajok is nőttön nőnek. fi figyelő szem észrevette, hogy a drágaság pontos hatványokban nö! vekedik- Hz 1919. évi árak 1920-ban kétszeresre, 21-ben négyszeresre, 22-ben hatszorosra szöktek, fi nemzet gyökerét képező középosztály évről-évre szegényebb, erőtlenebb, már a felszívódás és beolvadás előjelei mutatkoznak s mindehhez járul, hogy a kivezető utat sehol sem találjuk- Bolyongunk, vergődünk ebben a felhőkkel terhes nagy magyar éjszakában. Hol vagyunk a társadalmi rendtől, a békétől, a békülékenység szellemétől, egymás megértésétől, a vállvetett társadalmi munkától, hol vagyunk még mi az igazi békétől 1... Qrozdy Győző, a bécsi hozoárulóh védelmezője Hagy vihar a Ház Budapest, szept. 16. Szczitovszky Bála elnök a nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg. Bemutatja Esztergom feliratát az ősi alkotmányhoz való mielőbbi visszatérés tárgyában. Felolvassák az interpellációs és inditvány-könyvet, amelyben foglalt 13 interpellációra fél 2 órakor térnek át. Drózdy Győző napirend előtt való felszólalásra kapott engedélyt. A „8 órai Újság" tegnapi száma cikket közöl, amely szerint Drózdy, Ruppert és Reinprecht megjelent az emigránsok körében Szende Pál I lakásán, ahol több politikussal, köz- ) tük Hock Jánossal találkoztak és j megtárgyalták Magyarország belpo- i litikai eseményeit és az aktuális jj külpolitikai kérdéseket. Ki kell je- j lentenie, hogy a „8 órai Újság"- j nak ez a hire szemenszedett valót- j lanság. (Ellentmondás a kormány- ; pártban). Ugy hirlik, hogy egy al- \ kalmi munkatárstól kapta a lap ezt j az értesítést. Ez az alkalmi munka- ; társ nem volt más, mint Magyar- j ország miniszterelnöke. (Nagy zaj ; az egész Házban). Felkiáltások: Bizonyítsa be! Ulain Ferenc: R miniszterelnök { ur nem szokott szemenszedett ha- j zugságokat mondani! Felkiáltások: Bécsi hangok ! Barla-Szabó József közbeszól: Ez j piszokság! Drózdy: Rz a piszokság, hogy \ ilyen fegyverekkel harcolnak! Ulain F.: Ha a miniszterelnök j mondta, akkor igaza van! Drózdy: R miniszterelnök ur ma- 1 gához hivatta a „8 órai Újság" j szerkesztőjét és felkérte, hogy kő- ' zölje ezt a dolgot. R miniszterelnök jj urat valószínűleg a bécsi magyar j követség értesítette, mert alighiszem, ) hogy más uton jutott ezen állitások j birtokába. Hamis hírekkel vezetik ' szombati ülésén félre a magyar közvéleményt. En egyenes jellemű férfiú vagyok. (Derültség a kormánypárton). Felkiáltások: Ne mondja! Drózdy: Nincs mit titkolnom, igenis határozott szándékom volt az első lépést az emigráció liquidálására. Báró Podmaniczky Lajos felkiált: Még csak az kellene! Horváth István: Miért nem állítják őket bíróság elé? Több felkiáltás: Miért nem jönnek haza? Drózdy; Miután teljesen egy véleményen vagyok azon képviselőtársaimmal, akik károsnak tartják az emigrációt, elhatároztam, hogy megteszem az első lépéseket Magyarország ezen szégyenfoltjának megszüntetésére. Magam kerestem az összeköttetést az emigránsok egyik tagjával báró Hatvani Lajossal. Felkiáltások a kormánypárton: Nagyon jól ismerjük. Drózdy: Arra kértem báró Hatvany Lajost, hogy tegye lehetővé, hogy Lovászy Mártonnal, Garamival és Buchingerrel találkozzam. Urbanik közbeszól: Díszes társaság ! Karafiáth Jenő: Olvassa cl a cikkeket, amiket a „Bécsi Magyar Újság "-ban irtak! Ulain Ferenc: Hogy lehet ilyen embereket védelmezni? Barla-Szabö József: Gyászmagyarok ! Drózdy: Előzetes megállapodás szerint tehát találkoztam báró Hatvanyval. Hedry Lőrinc köbeszól: Elvtársával ! Drózdy: Igenis, elvtárssal, — a lakásán. Ott már várt reám Lovászy és Garami és mondhatom, hogy Lovászyval való találkozások (Patag Tibor közbeszól: Megható volt.) Igen, megható volt. Urbanik: Egymás nyakába borultak ! Drózdy: Lovászy Mártontól tanultam hazaszeretetet. (Ellentmondások és nagy zaj). Drózdy: Főszerkesztőm volt 5 éven át. Patay közbeszól: Meg is látszik magán 1 Drózdy: Lovászyt egy állítólagos bécsi beszéddel vádolják. Temesváry: Hazaárulással! Urbán: Közeledik már megint az október! Esztergályos: Hogy fogják majd letagadni azt a jelenetet ? Barla-Szabó: Ne fenyegessen! Drózdy: Találkozásunk alkalmával nem politikai témáról beszéltünk, hanem elhatároztuk, hogy ismét találkozni fogunk. (Nagy zaj s felkiáltás a kormánypárton: „Október 30-án ugy-e?") Drózdy: Több újságíró jelent meg nálunk és igy a Bécsi Magyar Újság munkatársa is, akinek azonban nem adtam nyilatkozatot, csak a „Jövő" munkatársának nyilatkoztam. (Felolvassa a nyilatkozatot.) A bécsi magyar újság szembe is száll nyilatkozatommal. Hegyeshalmy Lajos: Göndör is nyilatkozott! Hedry Lőrinc: Hogy lehet ezeket a hazaárulókat védelmezni?! Urbanik: Országcsonkitók! Báró Podmaniczky: Csak 48-ban voltak emigránsok! Temesváry: Most csak hazaárulók vannak, szökevény bűnösök! Drózdy: Az az állítás tehát, hogy én Szende lakásán találkoztam volna Hock Jánossal, Ábrahám Dezsővel, Zilahyval, Hantos Elemérrel, nem felel meg a valóságnak, mert ezeket nem ismertem, állandóan Dénes István társaságában voltam. A „Bécsi Magyar Újság" munkatársával ezekről a kérdésekről nem beszéltem és nem is voltam hajlandó neki nyilatkozni. Itt azonban kijelentem, hogy Ulain Ferenc képviselő ur is szóbaállt az „Ember" munkatársaival. Ulain közbekiált: Hazudik: Drózdy: Sőt Károlyi Imre autóján járt Huszár Károllyal, hogy ezekkel az urakkal tárgyaljon. Nagy Ernő: Ismerem az ilyen urakat! Hedry Lőrinc: Ne beszéljen ön levitézlett tarpai hős! Lapunk mai száma 6 oidah