Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-17 / 212 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 17. Vasárnap fa/azwDsa/simaaiiamxBa III. évfolyam 212. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-lén 18. sz, 4 szerkesztőség telefon szánta c SO, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. Konszolidáció (dr. T.) Immár három esztendő mult el azóta, hogy a forradalmak és megszállások okozta nehéz lethargiájából a nemzet föléb­redt, három hossza évi sok nyomorúságunk után naponként hullatja levelét reménységeink­nek hajdanta viruló fája s a jobb jövő csak nem akar elér­kezni. Sem a béke, sem a nyuga­lom, sem az egészséges ter­melő munka utáni vágyakozás nem tért vissza az emberek lel­kébe. Ma is folyik a háború, bár elnémultak a fegyverek lármái, de bennünk, rajtunk van az, lelkünket emészti, erőnket forgácsolja. Bizonyos feszültség érezhető s az egyedül boldo­gító munka, melynek szeretete eltiport nemzeteket tud fölemelni és virágzóvá tenni, távol áll tő­lünk- Sibolás és láncolás a ma divatos és jól jövedelmező fog­lalkozás, mentől kevesebb mun­kával, mennél nagyobb jövede­lemre szert tenni. fi féktelen meggazdagodási vágy, egymás hegyén-hátán való érvényesü­lés, betegesen túltengő énsze­retet a mai idők uralkodó pia nétája. Nincs oly vezérelménk, aki határozott vonásokban meg­szabná azt az utat, melyen az egészséges ujrafejlődés felé ha­ladni kellene, sötétben bolyon­gunk valamennyien. fiz úgynevezett győzők és azok csahosai bosszútól lihegve, habzó szájjal üvöltik még most is a a béke" végrehajtását és tel­tes gúzsbakötésünket, nem tö­rődvén azzal, hogy igy saját sírju­kat is megássák. fi proletár­uralom szabadon járó tébo­lyultjai az anarkia eszközeivel folytatják földalatti harcukat a belső bajokkal küzdő polgári társadalom ellen. fi polgári tár­sadalom viszont hermetice el­zárkózik a szociális fejlődés természetes követelményei elől s nem látja be, hogy az em­beri társadalmak szükségszerű fejlődésnek vannak alávetve, melyet kikapcsolni lehetetlen. Mindemellett a gazdasági bajok is nőttön nőnek. fi figyelő szem észrevette, hogy a drága­ság pontos hatványokban nö­! vekedik- Hz 1919. évi árak 1920-ban kétszeresre, 21-ben négyszeresre, 22-ben hatszo­rosra szöktek, fi nemzet gyö­kerét képező középosztály év­ről-évre szegényebb, erőtlenebb, már a felszívódás és beolva­dás előjelei mutatkoznak s mind­ehhez járul, hogy a kivezető utat sehol sem találjuk- Bolyongunk, vergődünk ebben a felhőkkel terhes nagy magyar éjszakában. Hol vagyunk a társadalmi rendtől, a békétől, a békülé­kenység szellemétől, egymás megértésétől, a vállvetett tár­sadalmi munkától, hol vagyunk még mi az igazi békétől 1... Qrozdy Győző, a bécsi hozoárulóh védelmezője Hagy vihar a Ház Budapest, szept. 16. Szczitovszky Bála elnök a nem­zetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg. Bemutatja Esztergom feliratát az ősi alkotmányhoz való mielőbbi visszatérés tárgyában. Felolvassák az interpellációs és inditvány-könyvet, amelyben foglalt 13 interpellációra fél 2 órakor tér­nek át. Drózdy Győző napirend előtt való felszólalásra kapott engedélyt. A „8 órai Újság" tegnapi száma cikket közöl, amely szerint Drózdy, Rup­pert és Reinprecht megjelent az emigránsok körében Szende Pál I lakásán, ahol több politikussal, köz- ) tük Hock Jánossal találkoztak és j megtárgyalták Magyarország belpo- i litikai eseményeit és az aktuális jj külpolitikai kérdéseket. Ki kell je- j lentenie, hogy a „8 órai Újság"- j nak ez a hire szemenszedett valót- j lanság. (Ellentmondás a kormány- ; pártban). Ugy hirlik, hogy egy al- \ kalmi munkatárstól kapta a lap ezt j az értesítést. Ez az alkalmi munka- ; társ nem volt más, mint Magyar- j ország miniszterelnöke. (Nagy zaj ; az egész Házban). Felkiáltások: Bizonyítsa be! Ulain Ferenc: R miniszterelnök { ur nem szokott szemenszedett ha- j zugságokat mondani! Felkiáltások: Bécsi hangok ! Barla-Szabó József közbeszól: Ez j piszokság! Drózdy: Rz a piszokság, hogy \ ilyen fegyverekkel harcolnak! Ulain F.: Ha a miniszterelnök j mondta, akkor igaza van! Drózdy: R miniszterelnök ur ma- 1 gához hivatta a „8 órai Újság" j szerkesztőjét és felkérte, hogy kő- ' zölje ezt a dolgot. R miniszterelnök jj urat valószínűleg a bécsi magyar j követség értesítette, mert alighiszem, ) hogy más uton jutott ezen állitások j birtokába. Hamis hírekkel vezetik ' szombati ülésén félre a magyar közvéleményt. En egyenes jellemű férfiú vagyok. (De­rültség a kormánypárton). Felkiáltások: Ne mondja! Drózdy: Nincs mit titkolnom, igenis határozott szándékom volt az első lépést az emigráció liqui­dálására. Báró Podmaniczky Lajos felkiált: Még csak az kellene! Horváth István: Miért nem állít­ják őket bíróság elé? Több felkiáltás: Miért nem jön­nek haza? Drózdy; Miután teljesen egy vé­leményen vagyok azon képviselő­társaimmal, akik károsnak tartják az emigrációt, elhatároztam, hogy megteszem az első lépéseket Ma­gyarország ezen szégyenfoltjának megszüntetésére. Magam kerestem az összeköttetést az emigránsok egyik tagjával báró Hatvani Lajos­sal. Felkiáltások a kormánypárton: Nagyon jól ismerjük. Drózdy: Arra kértem báró Hat­vany Lajost, hogy tegye lehetővé, hogy Lovászy Mártonnal, Garami­val és Buchingerrel találkozzam. Urbanik közbeszól: Díszes tár­saság ! Karafiáth Jenő: Olvassa cl a cik­keket, amiket a „Bécsi Magyar Új­ság "-ban irtak! Ulain Ferenc: Hogy lehet ilyen embereket védelmezni? Barla-Szabö József: Gyászma­gyarok ! Drózdy: Előzetes megállapodás szerint tehát találkoztam báró Hat­vanyval. Hedry Lőrinc köbeszól: Elvtár­sával ! Drózdy: Igenis, elvtárssal, — a lakásán. Ott már várt reám Lovászy és Garami és mondhatom, hogy Lovászyval való találkozások (Patag Tibor közbeszól: Megható volt.) Igen, megható volt. Urbanik: Egymás nyakába borul­tak ! Drózdy: Lovászy Mártontól ta­nultam hazaszeretetet. (Ellentmon­dások és nagy zaj). Drózdy: Főszerkesztőm volt 5 éven át. Patay közbeszól: Meg is látszik magán 1 Drózdy: Lovászyt egy állítólagos bécsi beszéddel vádolják. Temesváry: Hazaárulással! Urbán: Közeledik már megint az október! Esztergályos: Hogy fogják majd letagadni azt a jelenetet ? Barla-Szabó: Ne fenyegessen! Drózdy: Találkozásunk alkalmával nem politikai témáról beszéltünk, hanem elhatároztuk, hogy ismét ta­lálkozni fogunk. (Nagy zaj s felkiáltás a kormány­párton: „Október 30-án ugy-e?") Drózdy: Több újságíró jelent meg nálunk és igy a Bécsi Magyar Újság munkatársa is, akinek azonban nem adtam nyilatkozatot, csak a „Jövő" munkatársának nyilatkoztam. (Fel­olvassa a nyilatkozatot.) A bécsi magyar újság szembe is száll nyilat­kozatommal. Hegyeshalmy Lajos: Göndör is nyilatkozott! Hedry Lőrinc: Hogy lehet ezeket a hazaárulókat védelmezni?! Urbanik: Országcsonkitók! Báró Podmaniczky: Csak 48-ban voltak emigránsok! Temesváry: Most csak hazaárulók vannak, szökevény bűnösök! Drózdy: Az az állítás tehát, hogy én Szende lakásán találkoztam volna Hock Jánossal, Ábrahám Dezsővel, Zilahyval, Hantos Elemérrel, nem felel meg a valóságnak, mert ezeket nem ismertem, állandóan Dénes Ist­ván társaságában voltam. A „Bécsi Magyar Újság" munkatársával ezek­ről a kérdésekről nem beszéltem és nem is voltam hajlandó neki nyilat­kozni. Itt azonban kijelentem, hogy Ulain Ferenc képviselő ur is szóba­állt az „Ember" munkatársaival. Ulain közbekiált: Hazudik: Drózdy: Sőt Károlyi Imre autóján járt Huszár Károllyal, hogy ezekkel az urakkal tárgyaljon. Nagy Ernő: Ismerem az ilyen urakat! Hedry Lőrinc: Ne beszéljen ön levitézlett tarpai hős! Lapunk mai száma 6 oidah

Next

/
Thumbnails
Contents