Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-08 / 153. szám

Békéscsaba, 1922

. julius 8. Szombat ///. évfolyaml53. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon száma i 60. Független jr keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ARAKI Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Kimaradt aratók Még alig kezdődött meg az aratás, már is hallunk elégedetlen hangokat, amelyek szerint sok a kimaradt, vagyis szerződés nélküli arató. Arra való tekintettel, hogy az aratás sikerének biztosítását az ország érdekében döntő fontosságúnak tartjuk, már jóval ezelőtt foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s a munkásokat követeléseikben mérsékletre, a földbirtokosokat pedig engedékenységre intettük. Azóta is élénk figyelemmel kisértük a napról-napra közelgett aratás előkészületeinek folyását. Örömmel láttuk, hogy szavunk nem eredmény nélkül hangzott el. A polgármester az elmúlt vasárnap értekezletet tartott a gazdák és a munkások képviselőivel, akik teljes megegyezésre jutottak az aratási munkabérek és általában az aratási szerződések más kikötései tárgyában. A gazdák megbizottai megígérték, hogy a megállapodások szemelőtt tartásával szerződtetik aratóikat s a megállapodásokat ismertetik az érdekeltekkel az Egyletben is. A helybeli kisgazdákat nem is érheti vád azért, mert az idén több arató maradt szerződés nélkül, mint az elmúlt esztendőben. Érdeklődtünk az ügyben eljáró hivatalokban és az érdekelt magánosok köreiben az ara. tásra való szerződtetések jelenlegi állása felől. Kapott értesüléseink alapján megállapíthatjuk, hogy a helybeli hatóságok is minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeztek biztosítani .az aratók elhelyezését. Láttuk, hogy az idén körülbelől kétszer annyi a szerződés nélkül maradottak száma, mint a mult eszesztendőben volt. Tehát sokkal nagyobb, mint amennyit a helybeli kisgazdák foglalkoztathatnak. A városi munkásközvetitő hivatalos adatai szerint a közvetlen környékbeli gazdaságok és uradalmak is ugyanannyi, sőt egyesek (pl. az ókigyósi uradalom) még több aratót szerződtettek, mint a mult aratáshoz. Hogy mégis több egyelőre a munkanélküli arató, annak egyedüli magyarázata abban található az illetékes hatóság véleménye szerint, hogy vidékre nem vittek az idén Békéscsabáról aratókat. Bár az aratás idejében már meglehetősen benne vagyunk, mégis kötelességünknek tartjuk ismételten figyelmébe ajánlani mindenkinek, hogy tehetsége szerint mentől több munkás foglalkoztatása által igyekezzék segíteni a helyzeten. Utódállamok értekezlete Budapesten Budapest, julius 7. Budapesten utódállami értekezlet lesz. Az értekezleten a római pénzügyi konferencia határozatai alapján fognak dönteni a volt magyar takarékpénztár követeléseinek és tartozásainak az utódállamok között való felosztásáról. A nemzetgyűlés pénteki ülése Vass népjóléti miniszter a drágaság letöréséről Budapest; julius 7. Szczitovszky Béla fél 11 órakor nyitja meg az ülést, Az elnöki bejelentés után Vass József népjóléti miniszter szólal fel. „A miniszterelnök ur exposéjában két gondolatot fejtett ki. Az első, hogy a kormány minden egyes alkalommal, amikor a kivételes hatalom alapján rendeletet bocsájt ki, kötelességének tartja ezt a Háznak bejelenteni és ezt a Háznak átadni. Á másik gondolat, melyet a miniszterelnök ur hangsúlyozott az, hogy a kormány elsőrangú kötelességének ismeri a drágaság ' elleni küzdelmet és azoknak az eszközöknek a megtalálását, amelyek segítségével sikerülni fog a drágaság következtében súlyosan szenvedő rétegeken és általában az egész országon segíteni. Amikor nekem kötelességszerűen alkalmam nyilik arra, hogy a nemzetgyűlés összeülése óta a kivételes hatalom alapján kibocsátott első rendeletet a nemzetgyűlés elé terjesszem, egyúttal méltóztassék megengedni, hogy a másik gondolattal kapcsolatban indítványt terjesszek be. Meggyőződésem, hogy a nemzetgyűlés minden egyes tagja, pártpolitikai különbség nélkül teljes tudatában van annak, hogy a magyar nemzet rendkívül nehéz gazdasági viszonyok között vergődik. Ennek következtében a nemzetgyűlés minden egyes tagjának párt és politikai különbség nélkül a kormány segítségére kell sietnie azon eszközök megtalálásában, melyeket a kormány a legnagyobb eréllyel iparkodik a gyakorlati életben is alkalmazni. A nyomor kérdése nem lehet pártpolitikai kérdés. Az éhség egyformán súlyt mindenkit, ki nyomorban tengődik bármely társadalmi osztályhoz, politikai párlhoz, vagy felekezeti ághoz tartozzék. Ennek átérzésére vagyok bátor kérni a nemzetgyűlést, továbbá arra, hogy ennek a kibocsátott lakásrendeletnek, az általános rlrágasági kérdésnek letárgyalására, a szükséges eszközök megtalálására méltóztassanak parlamenti bizottságot kiküldeni. Mikor tehát bátor vagyok a nemzetgyűlés elé terjeszteni három példányban a lakásrendeletet, egyben kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ad hoc bizottságot kiküldeni a drágaság elleni küzdelem eszközeinek bölcs mérlegelése alapján való megtalálására. A magyar kormány ennek a bizottságnak segítségére fog sietni. Méltóztassék ezt a kérdést mai napirendi javaslatban tárgyalásra kitűzni. Méltóztassék megengedni, hogy a m. kir. kormány nevében kifejezzem azon meggyőződésemet, hogy ezen törekvésünkben a kormány a Ház minden oldaláról pártkülömbség nélkül azzal a bölcsességgel, megértéssel fog támogatásban részesülni, amely az ily nehéz időkben ily kicsinyes szempontokon felül emelkedni tudó párttól a kormány elvárhat és megvagyok győződve, hogy a nemzetgyűlés komoly támogatásával a kormánynak sikerülni fog a megfelelő eszközöket megtalálni. Elnök : Az indítványra vonatkozólag a napirend során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint áttérnek az indemnitás tárgyalására. Első felszólaló Eöry Szabó Dezső. A szociáldemokrata párt megfeledkezik arról, hogy mit vétett a Károlyi-kormány ama szabadságjogok ellen, melyeket pedig védenie kellett volna, A polgári ellenzék részéről elhangzott panaszokra vonatkozólag megjegyzi, hogy a választásokon nálunk is történtek hibák, mindenesetre ő is az általános titkos választójog híve, de ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha az ország általános helyzete már megszilárdult. Az adózási rendszert mindenesetre uj alapokra . kell fektetni. Mindenesetre a nálunk mutatkozó drágaságon csakis erős progresszív adóval lehet segíteni. Most a drágaság legfőbb alapja a forgalmi adó. Meg kell az uj adózás rendezésében a létminimumot állapítani. Két népszerű adó létezik. A valuta és a hadinyereségadó. Ez utóbbit még nem hajtották végre eredményesen. Ami a tisztviselők apasztását illeti, ő is azon a véleményen van, hogy a tisztviselők mai magas létszámát Csonkamagyarország nem tarthatja fenn, azonban az elbocsájtásban elsősorban a vagyonos tisztviselők kerüljenek sorra; legfeljebb egy-két nagyon fontos esetben lehetne kivételt tenni. A redukálásban mindenesetre nagyon óvatosan kell eljárni, különösen a tanítókkal szemben, mert az integer Magyarországnak egyik legfontosabb kelléke, hogy kulturális fejlettségünk biztosítva legyen. Ami a földbirtokreform végrehajtását illeti, az a véleménye, hogy nagyon nehezen halad előre. Tény az, hogy a földbirtokreformot szociális szükség hozta létre. Ezért sürgősen tető alá kell hozni, ha a békés fejlődés útjába állni nem akarunk. A kormány iránt bizalommal viseltetik és az indemnitást megszavazza. Giesswein Sándor örömmel üdvözli az előtte felszólalót, noha a kormánypárt soraiból való. Mindenben egy nézeten van vele, csak az utolsóban nem, az indemnitás elfogadásában. Ha meg akarjuk menteni a nemzetet az összeomlástól, akkor a kapitalizmus ellen kell felvenni a harcot. Örömmel halotta a miniszterelnöktől, hogy mindenkinek társadalmi békére kell törekednie. Az általános titkos választójog biztosítja először is a társadalmi békét. Ó a nyilt szavazást az egyenetlenkedés forrásának tartja. Bírálja diplomáciánk munkáját. Foglalkozik a közoktatással. Ha a produktív befektetésben takarékoskodunk, azzal csak pazarlást végzünk Sürgeti a közigazgatási reform keresztülvitelét. Csak ezután térhetünk át a két kamara rendszerre, nevezzük azt szenátusnak, vagy felsóháznak. Miután nem látja kidomborítva ezeket a feladatokat, nem viseltetik bizalommal a kormány iránt és igy az indemnitást nem szavazza meg. Pesti Pál kifejti, hogy a legfőbb cél mindenki számára boldog, nyugodt megélhetést biztosítani. Az ő felfogása szerint az ország minden nyomora gazdasági, társadalmi, politikai téren, két számban fejezhető ki: Az egyik, hogy az államháztartás 16 millió defficittel végződik, a másik pedig az, hogy a mult évi külkereskedelmi mérlegünkben 21 milliárd passiva mutatkozik. Ez az oka valutánk leromlásának. Ha ezt a két számot államháztartásunkból ki tudnánk küszöbölni, akkor köztünk és a túlsó oldal között nem lesznek ellentétek. A tisztviselők redukálásáról szól. Az ellátatlanokról szólva kijelenti, hogy ha a mezőgazdasági vállalatok gondoskodni kötelesek alkalmazottaik ellátásáról, akkor ugyanazt kell tenni minden egyéb alkalmazottaknál is. A földmunkásnak egész télen át nincsen keresete, saját hibáján kivül. A javaslat kötelessége ezekről gondoskodni. Szükségesnek tartja a téli gazdasági iskolák felállítását. A hazaszeretetet tudatossá és általánossá kell tenni. A kormány iránt bizalommal viseltetik és igy az indemnitást elfogadja. Elnök 5 perc szünetet rendel el. Az ülésnek újból való megnyitása után Dénes István szólal fel. Megállapítja, hogy Magyarország válságos időket él. Mint a földmunkások képviselője kijelenti, hogy a magyar földmunkás népnek egyetlen óhajtása, hogy adják meg neki a munkaalkalmat. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a földbirtokreform sürgős végrehajtására. Nincs bizalommal a kormány iránt, az indemnitást nem fogadja el. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A következő ülés holnap, julius 8-án 10 órakor lesz. Az ülés egynegyed 3-kor véget ért. Nem ebédelnek a bécsiek Bécs, julius 7. A bécsi középosztály újból nehéz napoknak néz elébe. A bécsi népkonyhák sztrájkja következtében néhány 100 ezer bécsi lakós (javarészt középosztálybeli) marad ebéd nélkül.