Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-08 / 205 szám

Békéscsaba, 1922. szeptember 8

. Péntek III. évfolyam 205. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békésosabún, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon száma s 80. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 Sf. Budapesti liberális lapok célzatos tévedései Egyes budapesti lapok ismét részleges kormányválságról szóló híreket kolportálnak a legkülönbözőbb formában. iiogy ezek a kombinációk mennyire helytállók, illusztrálja azt ez a pár csodabogár. Az egyik liberális lap azt irja, hogy Tachy László prágai követünket rövid időn belül visszahívják és helyébe Kánya Kálmán megy követnek- Ezzel szemben a valóság az, hogy Tachy már hónapok óta a külügyminisztériumban teljesit szolgálatot. Kánya Kálmán pedig, ki rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter helyettese s a külügyminisztérium egyéb hivatali vezetője. Ilyenformán képtelenség, hogy Kánya mai állásánál kisebb állásba követnek menjen. Praznovszky Iván párisi követ helyébe néhány liberális szerkesztő Bánffy külügyminisztert küldi, magát Praznovszkyt pedig ugyanezek a szerkesztőségek madridi követnek nevezték ki. Tudvalevő dolog, hogy magyar követségünk Madridban a mai nehéz pénz-viszonyokat tekintve, nincsen, hanem a párisi követ egyúttal Spanyolországban is képvisel bennünket. Egyik-másik fővárosi orgánum Emich Gusztáv berlini követet meneszti, valószínűleg azért, mert jelenleg rendes szabadságidejét élvezi. Ennek a lapnak viszont jól esik Kánya Kálmánt berlini követté kinevezni. Mindezekhez hozzájárul az a különös körülmény, hogy a jelenleg súlyos kérdésben külföldön tárgyaló külügyminisztert egy budapesti orgánum aláfürészeli, hiresztelve, hogy Bánffy megválik külügyminiszteri állásától, amivel ezek az újságok semmiesetre sem tesznek jó szolgálatot az országnak. T\ vidéki közönség kezd annak tudatára ébredni, hogy a budapesti lapok egyrészétől meg gem történt eseményekről kap híradást. Fontos is, hogy az ilyen lapok híreinek értéktelen, sőt veszedelmesen célzatos voltával a közönség tisztában legyen és | hc üljön fel holmi liberális ugj ratásoknak.Természetesenkönynyebb volna a közönségnek a félrevezetésektől való megoltalmazása, ha valami szigora és jobban informált szerv őrködnék az ilyen „téves" hírek kiküszöbölése felett. A nemzetgyűlés csütörtöki ülése Budapest, szeptember 7. A nemzetgyűlés mai ülését Szczitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a statisztikai hivatal által módosított alakban eszközlendő adatgyűjtésről szóló jelentését terjeszti be. Kéri jelentésének a közgazdasági és a közigazgatási bizottság elé való terjesztését. A jeiéiríést kiadják a két bizottságnak. Az adójavaslatok folytatólagos vitájában Kiss Menyhért szólal fel elsőnek. A javaslatot nem fogadja el, mert nézete szerint a pénzügyminiszternek elsősorban a háborús vagyonokat kellene megadóztatni. Ha ezeket megadóztatja, a földmives társadalom is szivesebben hajlandó viselni a reárótt terheket. Kifogásolja, hogy a törvényjavaslatból hiányzik a létminimum megállapítása. Már pedig ez nemzet- és fajvédelem szempontjából egyaránt fontos. A létminimum alapjául egy gazdasági cseléd konvencióját kívánja beszámítani. A következő indítványt terjeszti be: 1. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a külföldön élő állampolgárok a földadót kétszeresen kötelesek fizetni. 2. Utasítja a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert olyan törvényjavaslat beterjesztésére, mely kimondja, hogy mindazok a hadseregszállítók, vállalkozók, bankárok, akik 1914. évi augusztus 1-től kezdve szereztek földvagyont, kötelesek ezt köztulajdonba átadni, az állam pedig haszonbér ellenében kiosztja. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy az uj földadó 1923. január 1-ével lép életbe. A javaslatot nem fogadja el. Prónay György báró kijelenti, hogy az adójavasiatokat elfogadja. Elfogadja a buzavaíutát, jóliehet két kellemetlen következményt lát előre, az egyik az lesz, hogy az állami fizetéseket a buzavalutának megfelelően mozgóárak szerint kell majd rendezni, a másik az, hogy az ellátatlanok ellátása nagyobb nehézségekbe fog ütközni, mert a gazdák az adófizetés céljaira buzatartalékokat fognak maguknak csinálni. A kereseti adót a legigazságtalanabbnak tartja, de minthogy a pénzügyminiszter a községi háztartásokról szóló törvényjavsslatot rövidesen benyújtja, reméli, hogy a kereseti adóban megnyilvánuló aránytalanságot és igazságtalanságot ez a törvénjavaslat ki fogja küszöbölni. Következő felszólaló Strausz István, aki a jóvátétel kérdésében határozott kormánnyilatkozatot kiván hallani. Elnök az ülést 2 órakor felfüggeszti. M Magyarország külpolitikai helyzete ft népszouetségliB vaió felvétel Kérdése Budapest, szept. 7. R berni konferenciának még csak az elején tartMnk és így sem Magyarországnak a népszövetségbe való felvétele, sem pedig Ausztria szanálásának ügye nem került szóba. Magyarországnak felvétele a népszövetségbe mindenesetre teljesen biztosítottnak látszik, mert hiszen, ha nem lenne biztosítva, akkor külügyi kormányzatunk nem is vetette volna fel most ezt a kérdést. Ausztria szanálásának kérdésében mindjobban előtérbe jut az a vélemény, hogy az osztrák kérdés megoJdása csupán valamilyen folmáju olasz protektorátus alapján oldható meg. Magyar diplomáciai körök a kőipolitikai helyzet tekintetében általában javulást konstatálnak. Kormánypárti politikai körökben nem nagy érdeklődéssel néznek Andrdssy Gyula gróf beígért külpolitikai interpellációja elé, mert Andrássy külpolitikai megnyilatkozásától nem várnak mást, minthogy szokás szerint megint merőben ellentétes álláspontra fog helyezkedni minden reális és józan külpolitikai felfogás sal szemben. 9z orosházai állatdijazás Az Alföldi Lovas Egylet által Orosházán rendezett lóverseny második napján, szeptember 3-án tartotta meg a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület az Alföldi Lovas Egylettel karöltve, Békésvármegyére kiterjedőleg ló- és szarvasmarha díjazását. Jóval 9 óra előtt már népes volt Orosháza vásártere érdeklődő gazdatársadalommal és az orosházai nagy, csütörtöki vásárok képét mutatta, jóllehet hiányzott a nagy jószág felhajtás, ami érthető is, mert díjazásról lévén szó és csak vármegyére kiterjedőleg, a tenyésztés javát, sikerültebb példányait láthattuk elővezetve. Az állattenyésztés iránt érdeklődő nagyszámú közönség előtt — kiknek soraiban ott láttuk vármegyénk legtöbb birtokosát, nagybirtokos és nagybérlőinek gazdatiszti karát, különösen képviselve ugy a Lovas Egylet, mint a Gazdasági Egyesület igazgató választmányát, ugyancsak Orosháza község elöljáróságát — nyitotta meg a díjazást bajcai Beliczey Géza m. kir. gazdasági főtanácsos, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke és amikor hálás köszönetét fejezte ki a díjazást rendező egyesületek nevében Orosháza község elöljáróságának jóindulatu támogatásáért, egyben örömének is adott kifejezést, hogy ismét alkalom került e vidék szorgalmas gazdáinak, az állattenyésztés fejlesztése és előbbrevitelére irányuló hasznos munkássága bemutatására, mely munkálkodásuk törhetetlen és nem csüggedő folytatására, fejlesztésére kéri őket. Legszivélyesebben üdvözli a díjazást megszemlélni ideérkezett szegedi katonai körletparancsnokot, Janky Kocsárd altábornagy ur Ő Nagyméltóságát és kíséretét, ugy a földmivelésügyi minisztérium küldetésében megjelent m. kir. gazdasági felügyelőség vármegyei képviseletét, Holló György, Maitiassich Sándor és Korbuly Lajos felügyelőket; kéri a biráló bizottságokat megalakulni és a bírálat lefolytatásával a dijakat kiosztani. A biráló bizottságok a következőképen alakiltak mog: Pöschl Nándor ménesparancsnok, békéscsabai méntelep parancsnok elnöklete alatt a lóbiráló bizottság tagjai Kovásznay István, Csizmadia András, Lázár Lajos, Korbuly Lajos, Serly Kálmán, Szabó Sándor, Jankó Bálint