Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-09-06 / 203 szám
Békéscsaba, 1922 . szeptember 6 Szerda asoBsraeaacranKEfiaSiBEe ///. évfdlyam203 szám $ZER!iF.SZ7fjSÉÍ3 ÉS KSMBŐH1VATAL s Békéscsabáit, Szőni István-tér 18. ss. M szerkesztőség telefon szánta s Gli» ELŐFIZETÉSI ÁRAít: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 X. félévre 700 K. Egyes szám ára 6 X. A nemzetgyűlés keddi ülése A vásárhelyi pótválasztás végeredménye Szeged, szept. 5. Hódmezővásárhely második kerületében Kun Béla pártonkivüli független kisgazda képviselőjelölt 3288 szavazattal Takács József szoc. demokrata 2496 szavazatával szemben (azaz Kun Bélát 799 szótöbbséggel) nemzetgyűlési képviselővé választották. Matiné az oxfordi egyetemi hallgatók tájékoztatására Budapest, szept. 5. A kormányzó legmagasabb védnöksége alatt a MflNSz és a MEFHOSz rendezésében ma délelőtt 11 órakor angol nyelvű matiné volt az Urániában a Budapesten időző oxfordi egyetemi hallgatók tájékoztatására. Az előadáson megjelentek Horthy Miklós kormányzó, József főherceg és Auguszta főhercegnő, Bethlen István gróf miniszterelnök, Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter, Schioppa Lőrinc pápai nuncius, Petry Pál államtitkár és mások. Yolland Arthur egyetemi tanár volt az előadó, aki vetített képek kíséretében angol nyelven ismertette a magyar egyetemi életet és a diáknyomort. A népszövetség albizottságai Genf, szeptember 5. (MTI) A népszövetség tegnap hat nagy albizottságot alakított, amelyek a munkát a következőképen osztják meg: Az első albizottság- az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozik, a második a technikai tervezetek ügyével, a harmadik a leszerelési, a negyedik a háztartási és közügyi kérdésekkel, az ötödik általános kérdéseket tárgyai, a hatodik politikai ügyekkel foglalkozik. Ezenkívül öttagú bizottságot küldenek ki a napirend megvizsgálására és esetleges uj napirendi tárgyak felvételére. A németek lengyel támadástól tartanak Berlin, szept. 5. Boroszlóból jelentik, hogy a lengyelek a részükre kijelölt bányavidékeken nagy csapatösszevonást rendeznek. A német határ mentén szintén csapatok állnak, a cseh határ mentén meg a csehek ellenintézkedésképen szintén mozgósítanak Sziléziában. Fél 11 óra után nyitotta meg Szczitovszky Béla a mai nemzetgyűlést. A kormányzó által röviddel ezelőtt kezdeményezett nyomorenyhitő akció a magyar társadalom megértő megmozdulásával máris sikerrel kecsegtet. Természetesnek tartja, hogy ebben a hazafias áldozatkészségben a nemzetgyűlés tagjai is résztvesznek, ezért javasolja, hogy a nyomorenyhítés céljára a nemzetgyűlés tagjai tiszteletdijukból 2000 koronát bocsássanak rendelkezésre. — Ez az összeg rendeltetési helyére fog jutni. Megtörténtéről a nemzetgyűlésnek jelentést tesz. Magától értetődik, hogy ezt az adakozást nem lehet kötelezőnek kimondani. Minden képviselő, ki egész tiszteletdiját óhajtja felvenni, ezt természetesen megteheti. A Ház ilyen értelemben határoz. Az elnök bemutatja a Berégmegyében megválasztott Zsirkay János képviselő megbízólevelét. Jelenti, hogy Rakovszky István megválasztása óta 30 nap eltelt, kifogás ellene nem érkezett be, tehát az igazolt képviselők sorába vétetik. Bemutatja a népjóléti miniszter átiratát, melyben Györky interpellációjára adott válaszának megfelelően beterjeszti a munkásbiztositöpénztár 1918—19. évi működéséről összeállított jelentésének égy példányát. A jelentést letéteti a Ház asztalára. Jelenti, hogy Várnai Dániel és Lingauer Albin négy heti szabadságot kér. Elnök bemutatja a függőben levő indítványok és interpellációk jegyzékét s jelenti, hogy Drozdy Győző ellen sajtó utján elkövetett rágalmazásért, Rácz Sándor ellen ingatlan vagyon rongálása miatt, Ulain Ferena ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt, Lingauer A ;bin ellen több rendbeli rágalmazás miatt mentelmi megkeresés érkezett. Tolnamegye feliratot intézett az uj választótörvény megalkotása, valamint a községi kör- és. segédjegyzők illetményeinek szabályozása tárgyában, továbbá Székesfehérvár feliratát mutatja be a lakáshiány megszüntetése tárgyába. Almássy László, a bírálóbizottság elnöke, jelenti, hogy Szentpályi István végleg igazolt képviselő, A Ház a jelentést tudomásul veszi. Napirend szerint a nemzetgyűlés alelnökének megválasztása következik. Elnök elrendeli a szavazást. A szavazás befejezése után az elnök kihirdeti az eredményt, mely szerint leadtak 110 szavazatot, ebből Almássy Lászlóra 81-et, Fáy Gyulára 9-et, üres lap volt 20. Eszerint Almássy Lászlót a nemzetgyűlés megválasztott alelnökének jelenti ki. Az első felszólaló Kuna P. András: Nem akarja feleslegesen szaporítani a szót, de kénytelen a túloldal néhány megjegyzésére megtenni észrevételeit. A kisgazdaosztályt sohasem részesítették abban a védelemben, amelyben kellett voina, pedig ez az osztály a nemzet fenntartó eleme. Nem védelmezte létérdekeit a kormányzat a múltban sem és nem támogatta a magyar föld meghódítására irányuló küzdelmét. Nem segítették a bankok sem, mint ahogyan azt tették például Erdélyben az oláh bankok ránk nézve oly szomorú eredménnyel. A bérletviszonyban követeli a szabadbéí letet, követeii továbbá, hogy a progresszivitás elve érvényesüljön az adcjavasiaíokban. Mint az iparban, ugy a mezőgazdaságban is adófelügyelö bizottságok alakíttassanak. A kisgazdaíársedalom számára több jóindulatot kér a kormánytól, védelmet és elismerést minden társadalmi osztálytól. Az adójavaslatokat az általános vita alapján elfogadja. Prónay György báró személyes megtámadtatás cimén szólalt fel Nagy Ernő azon kijelentése kapcsán, hogy Nagy Ernő teljesitette-e ugy hazafiúi kötelességét, mint báró Prónay. Nagy Ernő ezt a kijelentést Prónaynak arra a közbeszólására tette, hogy Nagy Ernő podzsupán volt. Prónay megjegyzi, hogy az, hogy valaki valamely' állást betöltsön, két tényezőtől függ: az egyik a kinevezés, a másik annak elfogadása. 1919. julius 22-én a csehek falragaszokon kihirdették, hogy Beregvármegye zsupánjának helyetteséül Nagy Ernőt nevezték ki. Nagy Ernő a kinevezést elfogadta és elismerte. Erről azt hiszi, nem kell többet mondania. Nagy Ernőt figyelmezteti, hogy az öndicséret nem mindig nagyon illatos. Prónay kifogásolja, hogy a kormány mindezideig nem nyújtott be költségvetést, mert költségvetés nélkül nem állapitható meg, mennyi az állam szükséglete és e miatt nyugodt lelkiismerettel nem szavazhatja meg az adójavaslatokat. Ma olyan időket élünk, amidőn az adózás kérdésében kivételt tenni nem lehet a különböző foglalkozású osztályok között, mert az adózás kérdésében minden osztályban el kell menni a teherbírás végső határáig, azonban meg kell állni ott, ahol az adóalany tönkretétele kezdődik. Az adózás ezen az alapon többtermelésre fogja szorítani a gazdatársadalmat és meg fog szűnni a háború előtti kényelmes gazdálkodás, amelyet ha szembe állítunk a német gazdáikodassal, azt látjuk, hogy a német termelők sokkal rosszabb minőségű földeken, sokkal többet produkálnak. Ez a körülmény elő fogja mozdítani az intenzivebb mezőgazdálkodást. Egy másik nagy hibája a javaslatnak az, hogy a létminimum nagyon alacsony. Az elnök az ülést pont 2 órakor felfüggesztette, folytatását délután 4 órakor nyitják meg. A délutáni ülést negyed 5 órakor Almássy László, a délelőtt folyamán megválasztott uj alelnök nyitja meg. Amikor elfoglalja az elnöki székat, az egységes párt lelkes éljenzéssel fogadja. A délelőtti vitát folytatják. Elsőnek Hoyos Miksa gróf szólalt fel. Eredetileg a gazdagyülésen akarta az adójavaslatokra vonatkozó nézetét előadni, ott azonban megakadályozták. A gazdagyülésen felfogásával alul maradt, ami érthető, ha a gazdagyiilés mentalitását figyelembe vesszük. Mindenesetre jellemző, hogy az egész dolog előre meg volt rendezve. Annyi tény, hogy az eljárás a gazdatársadalom érdekeinek nem felel meg, mert ebben az országban nemcsak gazdák vannak, hanem más százezrek, akik közül sokan sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a gazdák. Igy a tisztviselők, hadirokkantad, özvegyek, árvák, munkások stb. ezeket figyelmen kivül hagyni nem szabad. A földadójavaslat taglalására tér át. Nem látja az adójavaslatokban Gaal Gaszton által is beleinputált tendenciákat, mintha merkant érdekeket szolgálna. A pénzügyminiszternek az a törekvése, hogy az állam bevételeit fokozza. A progreszszivitást a földadójavaslatba behozni nem lehet. Minden tekintetben hive a progresszivitásnak, de a földadónál ez helytelen, mert előbb a földet adóztassák meg, azután a földből származó jövedelmet, vagyis kétszer adóztassák meg a gazdatársadalmat.
