Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-07 / 152. szám

Kör ős vidék Bcftcscsaba, 1922. julius 7 szüksége Garami Ernőre, mint Ga­raminak Magyarországra.­Nagy zaj. Felkiáltások: „Le vele!" A kormánnyal szemben Propper bi­zalmatlan, a legteljesebb mértékben és igy az indemnitást nem szavazza meg. Elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülést julius 7-én 10 órakor tartják meg. Tárgy : Az in­demnitás, folytatólagos tárgyalása és a jegyzőkönyv hitelesítés. Haller napirendhez kér és kap szót. A lapokban egymásután jelen­nek meg kommunükék a lakásren­delet tervezetéről. Mindezek a legna­gyobb mértékben nyugtalanítják a lakosságot, különösen a kis fizetés­ből élő embereket. A lakásrendelet kiszámíthatatlan drágaságot idéz elő. Minthogy a lakásrendelet nyugtalan­ságot kelt és keltett, szükséges ennek azonnali napirendre tűzése. Tudva, hogy a kormány az illetékes ténye­zőkkel nem jutott megegyezésre, sok­kal helyesebben tenné, ha azt a nemzetgyűlés letárgyalná, Rakovszky kéri, hogy az elnök javaslatát fogad­ják el, s hogy a lakáskérdést tűzzék napirendre. Akkor módjában lesz a nemzetgyűlésnek is tárgyalni a lakás­kérdést. Rassay Károly reméli, hogy a kormány lehetővé teszi a lakásren­delet nemzetgyűlésen való tárgya­lását. A belügyminiszter is hozzá szól javaslatához. A Ház a kérdés­ben szavaz s a többség a kérdés­nek nemzetgyűlésen való tárgyalá­sát határozza el. A gülés fél 3 órakor ért véget. Szegeden elfogták az utódállamok kémeit Szeged, junius 6. A budapesti ál­lamrendőrség detektivjei a nyomo­zások során kiderítették, hogy az u. n. utódállamok magyarországi kém­szervezetének központja Szegeden van. Sikerült megállapítani a szerve­zet itteni irányitóit is, azokat — (egy férfit és három nőt) — letar­tóztatták és Budapestre szállították. A megtartott házkutatások eredmény­* nyel jártak, mivel megtalálták a szer­vezet levelezését is. Mind a négy ember városszerte jól ismert egyé­niség. Az orgoványi gyilkosság ügye Budapest, julius 6. Az orgoványi gyilkosság főtárgyalásának folytatá­sát egynegyed 11 órakor Ziegler ezredes hadbíró elnök nyitotta meg. Elsőnek Piros János csendőrőrmes­tert hallgatták ki. A védők kérdése­ket intéztek a tanukhoz. Pontosan visszaemlékszik, hogy a Tóth-testvé­rek csak azt ismerik be, hogy a gödörásásban segédkeztek, de az ítélet végrehajtásánál nem. Lukovics Emma a következő tanu. Elmondja, hogy éjfél tájban verték fel álomból a kopogtatással. Feszegettek az aj­tót, majd betörték. Az udvarra me­nekült és a kerítésen akart kimászni. Míg a lánnyal kinn maradt, belül­ről nagy jajgatást hallottak. Egy magas, barna férfi egészen bizonyo­san volt a támadók között. A töb­bire nem emlékszik. A tárgyalás folyik. ü Béhescsobsi Takarékpénztár Egyesület rendkívüli közgyűlése Húszmillióra emeli fel alaptőkéjét az egyesület Békéscsaba, 1922. julius 6. Jelentettük, hogy a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület nagy alap­tőke emelésre készül. Az igazgató­ság erre vonatkozó javaslata felett csütörtökön délután rendkívüli köz­gyűlés keretében hoztak végleges döntést. A nagy érdeklődés mellett lefolyt közgyűlésről az alábbiakban számolunk be : Pontosan 3 órára az érdekelt rész­vényesek nagy számmal jelentek meg az egyesület helyiségében. Varságh Béla elnökigazgató üdvözli a rész­vényeseket. Bejelenti, hogy a köz­gyűlést" szabályszerűen meghirdették és megállapítja annak határozatké­pességét. Megemlékezik Kovács L. Mihály elhalálozásáról, aki 19 éven át volt az egyesület igazgatóságának odaadó szorgalmas tagja. Indítvá­nyára elhatározzák, hogy az ejjiunyt igazgatóról való kegyeletes megem­lékezést jegyzőkönyvileg örökítik meg. Áttér az alaptőke . felemelésének és az ezzel kapcsolatos alapszabály mó­dosításnak az ügyére. Előadja, hogy az igazgatóság alapos megfontolás után azokhoz az eszközökhöz igyek­szik folyamodni előterjesztendő ja­vaslatában, amelyek az egyesület to­vábbi erősödéséhez legcélravezetőb­bek. Az igazgatóság felelőssége tel­jes tudatában igyekezett minden kö­rülménnyel számolni javaslatának el­készítésekor. A javaslatot elfogadásra ajánlja s. a közgyűlést megnyitódnak jelenti ki. A tárgysorozat második pontja értelmében jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesitö bizottságot küldenek ki, majd a 3-ik pontra térnek át, amely arra vonatkozólag tartalmaz indítványt, hogy az érték­papütartalékalapból 840 ezer koro­nát a tartalékalapra, 500 ezer koro­nát a Varságh-féle jubileumi alapra, egymillió és 660 ezer koronát pe­dig a külön tartalékalapra fordít­sanak. Roth József vezérigazgató ter­jeszti elő az igazgatóság errevo­natkozó jelentését és indítványát, amelyet a közgyűlés általános tet­széssel fogad el. A tárgysorozat negyedik pontja az alaptökeemelés. Róth vezérigazgató széles körül­tekintéssel indokolja a tőkeemelés szükségességét, majd ismerteti az igazgatóságnak erre vonatkozó ja­vaslatát. Indítványozza az igazgatóság az eddigi 12 millió és 880 ezer koro­nányi alaptökének 35,600 darab uj, 200 kor. névértékű részvény kibo­csájtása által 20 millió koronára való felemelését. Az újonnan befolyó összegekből: 7 millió 120 ezer koronát a rész­vénytőkéhez ; 3 millió 560 ezer koronát a tar­talékalaphoz ; 9 millió 680 ezer koronát a kü­lön tartalékalaphoz; 1 millió koronát pedig a nyugdij­alaphoz leendő csatolásra ajánl. A javaslat szerint minden 3 régi rész­vény után egy "darab uj részvény igényelhető. Az elővételi jog (a bemutatás ál­tal) julius 7-től julius 22-ig okvet­] lenül érvényesítendő. A közgyűlés egyhangú lelkesedés­sel járul hozzá az igazgatóság elő­terjesztett javaslatához s elhatározza az alaptőkeemelést, melynek keresz­tülvitele után az egyesület saját összes tőkéje 54 millió koronát tesz ki. Az alapszabályok megfelelő mó­dosításának megejtése, illetőleg el­fogadása után Varságh Béla elnök­igazgató bezárja a közgyűlést. Verekedő oláhok Budapesten Mi van ma ? 1922. Julius 7., péntek R. k.: Ciril és Met. Prot.: Cirill Met. Nap kél 4 óra 10 perckor, nyugszik 19 óra 57 perckor (7 57). Hold kél 18 óra 28 perckor (ct. u.), nyugszik 2 óra 47 perckor (éjjel). Budapest, julius 6. Ma éjjel két órakor izqalmas je­lenetek játszódtak le a Wesselényi­utca és Erzsébet-körűt sarkán levő „Szeged" éttermében, ahol záróra előtt Popa Péter és Purkariu Lajos román követségi alkalmazottak mú­latás közben összeszólalkoztak az étterem személyzetével. A rendőrök igazolásra szólították fel őket, de a felszólításnak nem engedelmes­kedtek. Popa az egyik rendőrt arculütötte. Ugyanekkor Purkariu a másik rendőrt ütötte arcul, majd az asztalon levő sörös- és borosüve­geket ragadták meg és azt dobál­ták a rendőrök felé. Az egyik sörös­üveg a hatalmas üvegablakot érte, mely csörömpölve tört össze. A dobás hatalmas lendületétől Purkariu elvesztette az egyensúlyt és a be­tört abiakok közé esett, ahol a kezét és az . arcát megsebesítette. Végre 4 rendőrnek sikerült a reni­tenskedőket lefogni. Értesítették a mentőket, akik a megsebesült Pur­kariut bekötözték, majd a Rókusba szállították. Popát pedig előállították a rendőrségre. A román konzulátus még az éj folyamán kérte a rendőr­séget, hogy Popát bocsássa szaba­don, minthogy a romáa követség alkalmazottja, tehát területenkívüli­séget élvez. Erre azonban még min­dig nem került sor, mert a tanuk bevallása szerint megállapítást nyert, hogy a rendőrök udvariasan szólí­tották fel igazolásra mindkettőjüket és ők minden további nélkül kezd­tek verekedni. Popa kihallgatása ma délelőtt 11 órakor kezdődött. Ujabb drágasági segélyt kérnek a közalkalmazottak MOT jelenti: A közszolgálati al­kalmazottak nemzeti szövetségének nagy választmánya ma délután Ke­leti Dénes Máv. elnök-igazgató el­nöklésével tartott ülésen elhatározta, hogy az újból nagymértékben emel­kedett drágaságra való tekintettel ujabb drágasági segítséget kér a kormánytól. A legutóbbi segélyek engedélyezése alkalmával a kormány kilátásba helyezte, hogy a nemzet­gyűlés összeülése alkalmával to­vábbi segítségek engedélyezésére lesz hajlandó. A kormányt tehát most erre az ígéretére figyelmeztetik. A szövet­ség vezértitkára, Erdős Béla dr. számvevőszéki titkár az ülésen kö­zölte, hogy az altisztek, kezelők, dijnokok és szolgák feleségeinek ru­haszövettel való ellátása már e hó végével s a következő hónap folya­mán megkezdődik. A közlést a jelen­voltak megnyugvással vették tudo­másul. Elhatározta a nagy választ­mány, hogy a 3. listára helyezések és elbocsájtások körül megesett sé­relmek jóvátétele iránt is részletes előterjesztést tesz a kormánynak. GONDOLATOK * * * A szocialisták azzal fenyege­tőztek, hogy lemondanak mandá­tumaikról s elhagyják a nemzet­gyűlést, ha kívánságaikat nem tel­jesiti a kormány. Roppant jellemző ez a fenyege­tődzés a szociálistákra 1 Hiába ! Ők csak terroristák még ma is. A több­ség jogán nem juttathatják diadalra akaratukat, előveszik hát a régi jó, kipróbált fegyvert : terrorizálnak. Sietnek felhívni a Ház figyelmét arra, hogy megint világbotrány lesz, ha ők tüntetően félrevonulnak, ők a szocialisták, akiknek értékes nemzet­közi összeköttetéseik vannak. íme, azt remélik, hogy csélekede­tükkel a külföld előtt ujabb fekete foltokat fecskendezhetnek a magyar hazára, remélik, hogy szaporítani tudják gyűlölőink számát ; tehát mindjárt készen is vannak a tervvel, sőt világgá kiáltják: vigyázzatok, ujabb gyalázatot hozunk e porig alázott nemzetre, ha nem cseleksze­tek ugy, ahogy mi, egynéhányan akarjuk. Meg kellene próbálni, milyen az a szégyen, amelyet a szociálisták félrevonulása hozna reánk. Azt hi­szem csak mi járnánk jól. Nemze­tünknek egy ujabb unszimpátiából sokkal kevesebb kára volna, mint a szociálisták parlamenti szerepléséből. * Csak tárgyilagosan ! Egyik helyi lap­társunk vezércikkre méltatott a napokban egy kétségkívül kellemetlen incidenst, amely a Kormányzó Ur látogatása alkalmával tör­tént. Valaki — akit nagyon sokan szeret­nek és tisztelnek Csabán — szórakozott­ságból fején felejtette a kalapot a Himnusz játszásakor. Nem volt egyedül. Több hiva­talos személlyel is megesett ez ugyanakkor. Természetes, hogy ezt mindenki szórako­zottságnak • tekintette s nem is csináltak belőle kázust. Laptársunk azonban felhasználja ezt az incidenst arra, hogy a keresztény társada­lom egyik vezető emberét csipkedje, más­részt pedig, hogy eldöröghesse — mint jó fiu — hazafias, nagy mondatait. Rendben van. joga van hozzá. Elvégre egy hírlap­író azt a hibát veszi észre, amelyiket akarja s ugy ostorozza, ahogyan neki tetszik. Épen ezért nincs is jogunk csodálkozni és megbotránkozni azon, hogy mig ezt a (ha mindjárt szórakozottság okozta is) hibát vezércikkben ostorozza,' addig azt észre sem veszi s egy szóra sem méltatja, hogy a Nádor előtt üldögélők sem fel nem álltak, sem kalapjukat le nem vették, ami­dőn az Államfő arra kocsizott. Hiszen nem is csodálkozunk mi ezen, ismerve a viszo­nyokat, csak épen ugy eszünkbe jut, hogy érdekes volna, ha laptársunk tárgyilagos lenne. * A lakásrendélet megjelent. Meg is támadták azonnal ugy a házi­urak, mint a lakók. Azóta folytono­san ankéteznek mindkét oldalon és egyaránt találnak sok-sok hibát rajta. A háziurak azt mondják, hogy nem eléggé szabad a rendelet, nem lehet még csak annyira sem emelni a béreket, hogy abból a tatarozás költsége kifutná. A lakók és bérlők viszont azt zokogják, hogy tul sza­bad az intézkedés s valósággal ki­szolgáltatja a lakót a háziurak uzso­ráskodó vágyának. Hol van hát az igazság ? A házi­urak részére amott, a lakók nagy tömege számára itt. A tárgyilagosan, elfogulatlanul gondolkodók számára pedig valahol ott kell lennie az igaz­ságnak a lakásügyi rendelet közvet­len közelében.

Next

/
Thumbnails
Contents