Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-09-05 / 202 szám

2 » Qcftéscsaba, 1^,22 szeptember 5. Vihar-lova, lovagolta Gencsy Károly. 3. Wittmann Ferenc Rubintom nevii lova, lovagolta Orosz fhgy. E verseny I. dija 8000, II. dij 3000, III. dij 1000 K. Ezzel a verseny véget ért. Ismét emelte a villanytelep az áramdíjakat Hétfőn délután tartotta a városi villamosmüvek igazgatósága ülését dr. Berthóty István polgármester elnöklete alatt, melyen foglalkoztak az áramszolgáltatási dijak emelésével. Hosszabb tanácskozás után az árakat a következőképen állapították meg: Rendes világitásnál hektowattonkint 4 K, vendéglőknél, üzleteknél 5, motoroknál 2 50, nagymotoroknál 2 K. Átalány világitásnál: 10 gyertyafényü körténéi havonkint 80 K, 16-osnál 120, 25-nél 180, 32-nél 240, 50-es körténél 360 K. Megjegyzendő, hogy a világítási áramdíjaknál az uj óradijszabás szeptember hó 1-től, mig az általányégő uj díjszabása október hó 1-től lép életbe. Általában az árak az órás világitásnál 25—33 százalékkal, mig az általányvilágitásnál kivételesen 80, 100 százalékkal lettek emelve. Favdgdsi árak: egy waggon 3 helyen vágva 000, fél waggon 1200 K. Egy waggon 4 helyen vágva 2500, fél waggon 1500 K. Tárgyalták még az alkalmazottak fizetésrendezését is és azt az alapár 40—50 százalékával felemelték. Tár kény Terka értesiti a t. hölgyközönséget, hogy őszi-téli Iralap-saisonját megkezdte. Békéscsaba, Jókai-utca 10. Mi van ma ? 1922. szept. 5., kedd R. k.: Just. Lőrinc. Prot.: Viktor. Nap kél 5 óra 23 perckor, nyugszik 18 óra 33 perckor (6"33). Hold kél 18 óra 08 perckor (délután), nyugszik 4 óra 23 perckor (éjjel). Este 7 és 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. HIREK fláltoztah az igényeli (Levél a szerkesztőhöz) Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Tegnap, azaz vasárnap délután odakint barangoltam a letarolt, őszi mezökön. Egyik düllő mentén egy falka szép disznó között egészséges, piros pozsgás kanászgyereket pillantottam meg, aki legeltetés közben, odakinn a tarlón azzal szórakozott, hogy nagy buzgalommal és komoly figyelemmel böngészte a „Körösvidék" tartalmas, vasárnapi számát. A kedves látvány megállásra késztetett. Elsősorban azt az értékes tapasztalatot nem tudtam szó nélkül magamba raktározni, hogy — ime a „Körösvidék" tényleg a keresztény magyar társadalom, a dolgozó magyar nép lapja, amely eljut még a legtávolabbi kicsiny tanyákra is, gyökeret vert a szivekbe és kedvenc olvasmánya messzi határokon belül minden egészséges gondolkodású magyar polgárnak, sőt még a kanászgyerek kezében is ott van, aki magyarosodik és tanul belőle. Hogy legyen okom a szóbaelegyedésre, megkérdeztem ugy odavetve a düllőről: — Mennyi a korona öcsém ? Azonnal felelt, anélkül, hogy utána keresgélt volna : — Huszonhárom.Megint rosszabb. Azután felolvasta a „Körösvidék" tőzsdéjében szereplő összes többi valutákat. Egészen otthon volt a napoleon, az angolfont, a dollár, a márka és társaik birodalmában. Végül pedig, hogy csodálkozásom teljes legyen, egyszerű őszinteséggel adta elő egyetlen kívánságát: — Én csak tiz svájcifrankot szeretnék most magamnak. Az aztán elég volna! Lám kedves Szerkesztő Ur, menynyire megváltozott a világ, menynyire megváltoztak az igények! Ma az őszi napsugárban csillogó magyar mezőkön a messzi kis nádfedeles tanyák fia tiz svájci frankról álmodozik legelészői disznói mellett. Vájjon hány kanászgyerek tudott csak egy fél évtizeddel ezelőtt is Svájc létezéséről? . . . Tisztelettel Békéscsaba, 1922. szept. 4-én. A „Körösvidék" egyik hűséges olvasója. — Milyen idő várható ? Hazánkban nyugatról bőséges esőzés indult meg, amely ma reggelig -a Duna vonaláig jutott el. Sopronban 47 mm. csapadék volt, Magyaróvárott 23, Szombathelyen 32, Keszhelyen 31. A hőmérséklet nem változott lényegesen. Időprognózis: Egyelőre még enyhe esős idő várható, majd megélénkülő szelekkel hűvösebb. — Iskolai hir. A békéscsabi ág. h. ev. Rudolf-főgimnáziumban ma d. e. 9 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek közt az iskolai esztendő. Ma lesz a fegyelmi szabályok felolvasása s az órarend leírása. Az előadások holnap, f. hó 6-án kezdődnek. — A csardaki csata évfordulója. A volt cs. és kir. 101 -ik gyalogezred bajtársi szövetsége kegyeletes ünneppel áldozott e hó 3-án azon bajtársak emlékének, kik 1917. szeptember 3-án a csardaki csatában elestek. Délelőtt istentisztelet volt a róm. kath. és az evang. templomban, mely után 11 órakor a volt 101-esek Panvitz és Flaschka ezredesek vezetésével kivonultak a hősök temetőjébe s ott mintegy 100— 50 főnyi közönség jelenlétében emlékünnepet tartottak. A keresztény dalárda éneke után Vidovszky Kálmán volt tábori lelkész mondott imát, majd Saguly József volt 101-es hadnagy méltatta a gyászünnep jelentőségét gondolatokban gazdag, értékes, szép beszédben. A gyászünnep a keresztény dalárda gyönyörű „himnuszával" fejeződött be. A tökéletes énekszámokat Lukoviczky Endre karnagy nagy precizitással vezette. — Sztrájkba léptek a cipészipari munkások. A cipésziparban már napok óta tartó tárgyalások és egyezkedések nem hoztak eredményt. Hétfőn délelőtt gyűltek újból össze a mesterek és a munkások tárgyalásra. A tárgyalás folyamán a mesterek elmentek az 50 százalékos emelésig, de a munkások 75 százalékos emelési kérelmüktől nem tágítottak. Mivel megegyezni nem tudtak, a munkások a délután folyamán már nem is álltak munkába. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. — Az aiispán elutasitotta a Bohn-gyár kérelmét. Ismeretes, hogy a Bohn-gyár ártézi vizének a lákosság részére való átengedését a tanács elrendelte. Azt is jelentettük, hogy a tanácsnak ezt a határozatát a gyár igazgatósága megfellebbezte a vármagye alispánjához. Ma érkezett meg a városhoz az alispán határozata, mely szerint a Bohngyárat kérelmével elutasítja és elrendeli az ártézi viznek a lakosság vízzel való ellátása érdekében az utcára való kivezetését, ami közérdekből feltétlenül szükséges. Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből ív. Irta: Fábry Károly (11) Hát persze hogy nincs sem alispán, sem főjegyző, de még csak egy aljegyzőcske sem, mit tegyen hát a főispán? Éljen! meg van 1 itt van a sógor: Dr. Fuchs Béla ügyvéd és a megyefőnök, — aki még nem főispán ugyan addig, mig az esküt le nem teszi — de azért kinevezi Fuchs Bélát t. főjegyzőnek és kész a kocsi. A t. főjegyző leteszi a hivatali esküt a megyefőnöknek, a megyefőnök a főjegyzőnek, most már kész a komédia, mehet is a kocsi. Csakhogy nem olyan könnyen eresztik ám, pedig a kocsi előtt is szalad egy szakasz huszár, utána is egy másik szakasz, de a kő, cserép és záptojás elrepül ám a huszárok feje felett is a kocsiba, hát még azokra, akik gyalog igyekeznek kifele ... a gyulai hires Komlóba. Hej! de keserű is volt az a sör ott a Komlóban ! Szegény szarvasi tótok, de sokkal jobban is szerettek volna otthon csücsülni a csendes szarvasi Báránykában, vagy otthon a búbos kemence mellett. Nem tudták szegények, hogy ilyen vendégszeretetlen, udvariatlan a gyulai nép, de még kevésbé tudták, hogy nemcsak gyulaiak, hanem a vármegye más részéből is gyülekeztek és gyűjtöttek záptojást tiszteletükre és nem tudták, hogy itt az Alföldön — ahol drága pénzért vesszük a követ — Gyulán annyi van és olyan olcsó, hogy csak ugy ezerszámra dobálták be nekik ingyen a Komló ablakain keresztül. Csak azt nem tudták most szegények, hogy hazavigyék-e ? vagy ott hagyják ? és hogyan szökhessenek meg látatlanul, észrevétlenül. De hát biz az nem ment, a gyulaiak és jó vidékiek ugy megtisztelték őket, hogy a vonathoz is kikísérték és kimenet is elhalmozták őket annyi kővel, hogy sok zsákot kellett volna hozni magukkal, ha haza akarták volna vinni . . . emlékül. Sajna, Szarvasanja! bizony betegen értek haza, Janurik uram azonnal ágyba is feküdt és nagyokat sóhajtozott. Meg is ijjedt a Mamóka, faggatja a jó Apókát, hogy mi baja ? mije fáj ? hivasson-e doktort ? De az Apóka csak tovább sóhajtozik és csuklik, azalatt megjön a fiu is, a meny is, megijjedten állják körül, kínálják borral, kisüsti pálinkával, de nem kell, utoljára még sörrel is, de arra már felhördül az öreg: Csak azt ne! csak azt ne! megundorodtam tőle! hanem — nyögi keservesen — hívjátok ide az egész famíliát: — végrendelkezni akarok. Haj! haj! már itt nagy a baj! Szaladnak szerteszét s nem telik be egy félóra és ott áll az ágy körül az egész família apraja, nagyja. Igy rendelte, itt legyenek az unokák is, mind, mind, kicsinye, nagyja és szivdobogva, könnyező szemekkel, áhítatos csendben várják a nagy eseményt. Sohasem láttak, sohasem hallottak: végrendelkezést, — borsódzott a hátuk, azt hitték, az Apóka rögtön ott a szemük előtt kileheli egyensúlyát vesztett lelkét. Rémes az. A gyerekek, az asszonyok összebújnak és zokognak, siránkoznak. Hm itt látják még maguk előtt az élő Apókát s egy perc múlva már halottan sirathatják. De az Apóka int kezével, hogy csend legyen ! Visszafojtják lélegzetüket és könnyeiket s megszólal az Apóka siri hangon: Gyermekeim és unokáim! — újra kitör a sírás és jajgatás. Csitt! Vigyázzatok, végrendelkezni akarok ! — nagyot köhög és nagyot köp. — Hát tudjátok . . . tudjátok, oda voltam Gyulán és érett megfontolással utolsó akaratomul meghagyom nektek, hogy soha, soha se gyerekem, se unokám többé soha főispáni installációra ne merjen elmenni, mert azt megátkozom ! * * Fene cifra komédia lett abból, hogy a főispán feltörette a vármegyeház ajtaját s erőszakkal hatolt be, mert az 1906 január 15-én megtartott közgyűlésen Havidr Dániel meg indítványozta, hogy a főispán ellen magán laksértés miatt bünfenyitő feljelentés tétessék és a főispán a lakásból bírói uton kilakoltassák s a gyulai kir. járásbíróság vezetője : dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró 1906 febr. 3-án „Őfelsége a király nevében!" kötelezte a király emberét, hogy 8 napi végrehajtás terhe alatt kitakarodjék. Risum teneatis! A bécsi király által kinevezett főispánt a magyar király nevében a vármegyétől magyar állam álíal bérelt helyiségből kidobták. Ilyen kuruc volt még a királyi biróság is 1906-ban! (Folytatása következik.) Értesítem Békéscsaba és vidéke n t. hölgyközönségét, hogy az őszi saisont megkezdtem. JSh* halapkiilonlegességelibői minden színben és formában állandó raktár. Tisztelettel Gyémánt Sándorné (színházzal szemben)