Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-30 / 197 szám
Békcscsopg. M2 2 augusztus 30. Áthelyezték a vásári napokat A vásári napokat a tanács javaslata alapján hétfő-, kedd- és szerdára helyezik át. Az erdőtelepítési bizottságnak 1600 négyszögöl földterületet szavaztak meg a földmivesiskola földjéből. A Hősök Temetőjének a katonai kincstár tulajdonába való átengedését elutasították. A munkás szakszervezeteknek a Glóbus mellett enged át 700 négyszögöl telket egyszersmindenkorra 600 korona bérösszegért. Elhatározták, hogy Molnár Jánostól 2000 négyzetméter terméskövet 175 koronás egységáron veszik meg. A Kossuth-szobor kerítésének tervezetét tudomásul vették s az elkészítésre pályázat meghirdetését rendelték el. A Földmunkások Szövetségének nem engedik át a Munkásotthon nagy termét, minthogy az hivatali helyiségül feltétlenül szükséges. Vitézi telket nem adományoztak, minthogy a városnak erre a célra alkalmas földje nincsen. A vármegyei Vitézi Szék megkeresésére egy vitézi tanyaház építésére 10 ezer koronát szavaztak meg. A kéményseprési dijakat 1922. május 1-től 6 koronára emelték fel. ; A városi bolgárkertészet 1921. évi gazdasági eredményéről szóló jelentést tudomásul vették. A nyereség 576364 korona volt. Az elárusító bódé kibővítését határozták el. A vármegyei közkórház gyógype- j dagógai telepének segélyezésére öt- j ezer koronát szavaztak meg. A Jegyzők Országos Árvaház Egye- ; sületének 10 ezer koronás alapit- j ványt létesítettek. . ' Özvegy Hunyadi Jánosriénak temetési segély címén 10 ezer koronát szavaztak meg. Több tárgy nem lévén, dr. Berthóty polgármester a közgyűlést délután négy órakor berekesztette. ílz alföldi hatholiftusoi; nagygyűlése A jelen válságos időben, midőn a Krisztusi és a materialisztikus világnézet a legádázabb harcát vivja, az igazságnak szirtalapjára fektetett, erős, hatalmas, boldog, az isteni parancsokat betartó katholicizmus visszaállítását nyíltan, fennen hirdetni s másokban is meggyőződéssé tenni s ezen cél érdekében minden kathoIikust öntudatra ébreszteni akarja a f. évi szeptember 8., 9. és 10-én Szegeden tartandó alföldi katholikus nagygyűlés. Ugy illik, hogy a magyar Alföld hithű katholikus lakossága a nagygyűlésen való tömeges megjelenésével és buzgó érdeklődésével kimutassa azt, hogy felemelkedik azon lelki magaslatra, amely lelki magaslat és áldozatos lelkület hit életünknek és a mostani megcsonkított Magyarország restaurálására egyaránt nélkülözhetetlenül szükséges. Az Alföld központjánák közelsége felettébb megkönnyíti a híveknek a nagygyűlésen való megjelenését; miért is bízvást remélhető, hogy ez a nagygyűlés a résztvevők számát illetőleg a kath. öntudat impozáns megnyilvánulása lesz. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." Lengyel—román katonai egyezmény Oroszország ellen Varsó, aug. 29. (MTI) Románia és Lengyelország között hosszabb idő óta katonai tárgyalások folynak. A tárgyalások Oroszország elleni katonai szerződés megkötését célozzák és a két ország határán katonai mozgolódások észlelhetők. A szerződést megállapodások alapján maga Ferdinánd román király és Pilsudszky lengyel államfő fogja aláírni. Ferdinánd román királyt nagy előkészületekkel várják Varsóba. Reriileii úszóverseny Békéscsabán Felhívás Békéscsaba közönszgéiigz A Jászapáti III. Országos Uszókongresszus jóváhagyta a Magyar Uszó Szövetség mult év őszi tervezetét a kerületközi úszóversenyek tekintetében. A vidéki bajnokságok lezajlottak és a kerületközi versenyeken már csak a legjobbak állnak minden kerületből starthoz. A Tisza-észak, Tisza-Maros, Jászsági és Körös-kerületek bajnoki küzdelmének megrendezését a MUSz a Körös-kerületre bizta, mint amely a vidéki úszósport propagálása és fejlesztése körül egyike a leghatalmasabb munkát fejtette ki. A verseny helyéül Orosháza lett kijelölve. Mi azonban lemondunk ama előnyökről, amit a hazai uszoda nyújt, lemondunk a dicsőségről, amit hazánk négy legnagyobb kerületének bajnoki találkozója jelent, csak azért, hogy a magyar uszósportnak Békéscsabán propagandát csinálhassunk, hogy felkeltsük végre az érdeklődést a sportok e legnemesebbje iránt, mert a legközelebbi kerületi bajnokságokon komoly ellenfeleket akarunk látni a küzdelemben Békéscsaba ifjúságából is. Tehát a Körös-kerület és annak irányító egyesülete, az Orosházi Testgyakorlók Köre Békéscsabán rendezi meg szeptember 3-án e kerületközi úszóversenyt. A Csabai Atlétikai Klub vezetőségét sikerült megnyernünk, úgyhogy az előzetes rendezés és a vendéglátás nehéz munkáját ők vállalták igaz készséggel magukra, amiért a MUSz nevében már e helyen leghálásabb köszönetemet fejezem ki. A verseny érdekes küzdelmek sorozata lesz. Szeged, Debrecen, Jászapáti, Szolnok és Orosháza legjobbjainak küzdelmében gyönyörködhetik Békéscsaba sportszerető közönsége. Ott lesz Magyarország 1922. évi vidéki vízipóló bajnokcsapata, az Orosházi Testgyakorlók Köre, úgyszintén az országos bajnokság 3-ik helyezettje, a Jászapáti Összetartás Sportegylet csapata. A vízipóló bemutatója lesz ez Békéscsabán s én hiszem, hogy épp ugy hóditarii fog, mint mindenütt, ahol annak üzéSére megfelelő állóvíz van. A mintegy száz idegen uszó lelkes vetélkedését fogadja megértéssel és szeretettel Békéscsaba áldozatkész közönsége és a mag, amit ott ezzel elhinteni kívánunk, találjon dúsan termő talajra, mert nem egyesek, hanem tömegek nevelése a cél, hogy az elkövetkező esztendők büszkeséggel eltöltő eredménnyel hirdethessék ott is a magyar úszósport nagyrafejlődését. Fehér J. István, a Körös-kerület előadója. Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből IV. Irta: Fábry Károly (9) A háború — a gyilkos pénzszomj — az embereket állatimádóvá tette; mind, mind az aranyborjú előtt térdelt. Az az isten 1 A tőzsde ! Közbe legyen mondva: Tudjátok, mi a tőzsde ? Szélessége 100 láb, magassága 50 láb, de a mélysége leér a pokol fenekéig. Aki itt vesz, az olyat vesz, ami másnak nincs is meg, aki itt elad, az olyat ad el, ami ő magának sincs. Ez a tőzsde és a kupciher kartellek, a személytelen pénzintézetek törődnek a nép vagy az ország érdekével ? Dehogy ! tudatosan, szándékosan szolgálnak, közreműködnek arra, hogy az ország pénzét, az ország hitelét lenyomoritsák, hogy az ország javait, értékeit a külföldnek elárusítsák, hogy a drágaságot egekig fokozzák, csakhogy abból akár illegitim hasznuk is lehessen, mert most mindenki többet akar keresni, mint amennyit szabad volna. A részvénytársaságoknál még a részvényes is, aki adja az üzlethez, a kényúr igazgatók és velük érdekeltek nagyúri módjához a tökét, a részvényes ma már csak — egy hólyag, amelynek bekötik a száját, nyomják, rúgják s ha nem tetszik neki . . . megpukkadhat. A részvényes már nem személy, a részvényes csak egy darab . . . papir, amelyikkel a bankigazgató kéjencek játszanak. A részvény már vagyontárgy sem, csak egy . . . játékpapir, vagy mondhatjuk: papirjáték! Az országnak és az idegen államoknak pénze is csak játékpénz .. . nagyban, milliókban, valutahurokon hamisan játszva. Ez az uj idők kórtünete, ez az uj időknek valóságos társadalmi betegsége. Milyen lesz a jövőben ? Ki tudja? Ma igy néz ki. Az amerikai: Bussines! a jelszó. A török: „Baksis" az Ige! Le kellet irni, hogy a jövő nemzedék ezt is lássa és okuljon vagy . . . majdan szégyenkezzék elődeiért. Vajha . . . szégyelné magát! mert akkor bizonyára szebb, ideálisabb lesz a jövő! Az emberek tulajdonkép arra vannak teremtve, hivatva, hogy becsületesek, erkölcsösök és . . . ideálisak legyenek, kik előtt nem a „mammon" a mindenható. Rá kell jönni erre az erkölcsi alaptételre: „Nem a gazdagok a boldogok — hanem a boldogok a gazdagok; nem az a gazdag, kinek vagyona van, hanem aki sorsával meg van elégedve, mert a gazdagság nem mindig adja meg a boldogságot, mivel — azt mondták ezelőtt — az a legboldogabb ember, kinek kevésre van szüksége és épen ezért a hatalmasok és nagyravágyók rendszerint a legboldogtalanabbak is, mert sok mindenre van szükségük, hogy az ő képzelt boldogságukat elérjék. De hát — tudom — ez a beszéd is most csak annyit ér, mint a tengerbe vizet hordani, mert a mostani kapzsiság — a gazdagodási szomj — olyan, mint a tenger vize, mentül többet iszik belőle valaki, annál . . . szomjasabb lesz. * * * 1905 december 14! Emlékezetes dátum. Megmozdult az egész vármegye, még a legtávolabbi vidékről is beözönlöttek Gyulára a megyebizottsági tagok, sőt eljöttek számosan, akiket a nemzeti ellenállás hazafias heve hajtott. A vármegye háza zsúfolásig meglelt, a karzat is majd leroskadt számos izgatott hölgyektől és előkelő közönségtől. Az alkotmányvédő bizottság javaslatát dr. Deimel Sándor főjegyző terjeszti elő, majd elkezdi az uj főispáni kinevezést tudató belügyminiszteri rendeletet olvasni, de egyszerre felzug a heves vérű kurucok tiltakozása: Abzug! Le vele! nem kell felolvasni! ... igy biz az el is maradt. Alig csillapult le kissé a zaj, feállott Körber Tivadar békési főgimnáziumi igazgató, még megtoldja a gr. Wenckheim Dénes és társai indítványát azzal, hogy a főispáni hivatalt egyszerűen szüntesse meg a vármegye, se lakást, se Írnokot ne adjon neki s boykottálja azzal is, hogy még magánúton se érintkezzék vele senki. Harsogó „éljen" kiséri szavait. Már dr. Zsilinszky Endre felszólalását eleve „abzug" és „eláll" kiabálással fogadják, hiába próbálja bizonygatni, hogy a király kinevezését respektálni kell, a tekintetes vérmegye nem engedi beszédét folytatni és befejezni, mire szépen ... leül. Fábry Károly országgyűlési képviselő az uralkodó állapotokat a Bacíi-korszakhoz hasonlítja s a király kinevezési jogát is csak ugy respektá ja, ha parlamentárisan kormányoz többségi minisztériummal, másként . . . nem. Még dr. Ladics László jelenti ki, hogy a javaslatok egyikét sem fogadja el, azután: dr. Haviár Gyula, dr. Zöldy Géza, Dombi Lajos és Dérczy Péter támogató és kiegészítő felszólalásai után dr. Fábry Sándor alispán frenetikus zugó éljenzés és tapsvihar között kimondja, hogy Békésvármegye az alkotmányvédő bizottság határozati javaslatát elfogadja. Hogy milyen nagy figyelemmel volt a kormány, illetve a belügyminiszter a vármegye e közgyűlésén történendőkre, legjobban jellemzi, hogy már az nap távirati megkeresés jött, hogy a közgyűlés határozatát még az nap terjessze fel az alispán, ami már most „kimondhatatlan szenvedés és nyomor" árnyékát vetette előre. (Folytatása következik.)