Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-30 / 197 szám

Békcscsopg. M2 2 augusztus 30. Áthelyezték a vásári napokat A vásári napokat a tanács javas­lata alapján hétfő-, kedd- és szer­dára helyezik át. Az erdőtelepítési bizottságnak 1600 négyszögöl földterületet szavaztak meg a földmivesiskola földjéből. A Hősök Temetőjének a katonai kincstár tulajdonába való átengedé­sét elutasították. A munkás szakszervezeteknek a Glóbus mellett enged át 700 négy­szögöl telket egyszersmindenkorra 600 korona bérösszegért. Elhatározták, hogy Molnár János­tól 2000 négyzetméter terméskövet 175 koronás egységáron veszik meg. A Kossuth-szobor kerítésének ter­vezetét tudomásul vették s az el­készítésre pályázat meghirdetését rendelték el. A Földmunkások Szövetségének nem engedik át a Munkásotthon nagy termét, minthogy az hivatali helyiségül feltétlenül szükséges. Vitézi telket nem adományoztak, minthogy a városnak erre a célra alkalmas földje nincsen. A vármegyei Vitézi Szék megke­resésére egy vitézi tanyaház építé­sére 10 ezer koronát szavaztak meg. A kéményseprési dijakat 1922. május 1-től 6 koronára emelték fel. ; A városi bolgárkertészet 1921. évi gazdasági eredményéről szóló jelen­tést tudomásul vették. A nyereség 576364 korona volt. Az elárusító bódé kibővítését határozták el. A vármegyei közkórház gyógype- j dagógai telepének segélyezésére öt- j ezer koronát szavaztak meg. A Jegyzők Országos Árvaház Egye- ; sületének 10 ezer koronás alapit- j ványt létesítettek. . ' Özvegy Hunyadi Jánosriénak teme­tési segély címén 10 ezer koronát szavaztak meg. Több tárgy nem lévén, dr. Ber­thóty polgármester a közgyűlést délután négy órakor berekesztette. ílz alföldi hatholiftusoi; nagygyűlése A jelen válságos időben, midőn a Krisztusi és a materialisztikus világ­nézet a legádázabb harcát vivja, az igazságnak szirtalapjára fektetett, erős, hatalmas, boldog, az isteni paran­csokat betartó katholicizmus vissza­állítását nyíltan, fennen hirdetni s másokban is meggyőződéssé tenni s ezen cél érdekében minden katho­Iikust öntudatra ébreszteni akarja a f. évi szeptember 8., 9. és 10-én Szegeden tartandó alföldi katholikus nagygyűlés. Ugy illik, hogy a magyar Alföld hithű katholikus lakossága a nagy­gyűlésen való tömeges megjelenésé­vel és buzgó érdeklődésével kimu­tassa azt, hogy felemelkedik azon lelki magaslatra, amely lelki magas­lat és áldozatos lelkület hit életünk­nek és a mostani megcsonkított Ma­gyarország restaurálására egyaránt nélkülözhetetlenül szükséges. Az Alföld központjánák közelsége felettébb megkönnyíti a híveknek a nagygyűlésen való megjelenését; miért is bízvást remélhető, hogy ez a nagygyűlés a résztvevők számát illetőleg a kath. öntudat impozáns megnyilvánulása lesz. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." Lengyel—román katonai egyezmény Oroszország ellen Varsó, aug. 29. (MTI) Románia és Lengyelország között hosszabb idő óta katonai tárgyalások folynak. A tárgyalások Oroszország elleni katonai szerződés megkötését céloz­zák és a két ország határán katonai mozgolódások észlelhetők. A szerző­dést megállapodások alapján maga Ferdinánd román király és Pil­sudszky lengyel államfő fogja alá­írni. Ferdinánd román királyt nagy előkészületekkel várják Varsóba. Reriileii úszóverseny Békéscsabán Felhívás Békéscsaba közönszgéiigz A Jászapáti III. Országos Uszó­kongresszus jóváhagyta a Magyar Uszó Szövetség mult év őszi terve­zetét a kerületközi úszóversenyek te­kintetében. A vidéki bajnokságok le­zajlottak és a kerületközi versenye­ken már csak a legjobbak állnak minden kerületből starthoz. A Tisza-észak, Tisza-Maros, Jász­sági és Körös-kerületek bajnoki küz­delmének megrendezését a MUSz a Körös-kerületre bizta, mint amely a vidéki úszósport propagálása és fejlesztése körül egyike a leghatal­masabb munkát fejtette ki. A ver­seny helyéül Orosháza lett kijelölve. Mi azonban lemondunk ama elő­nyökről, amit a hazai uszoda nyújt, lemondunk a dicsőségről, amit ha­zánk négy legnagyobb kerületének bajnoki találkozója jelent, csak azért, hogy a magyar uszósportnak Békés­csabán propagandát csinálhassunk, hogy felkeltsük végre az érdeklődést a sportok e legnemesebbje iránt, mert a legközelebbi kerületi bajnok­ságokon komoly ellenfeleket aka­runk látni a küzdelemben Békéscsaba ifjúságából is. Tehát a Körös-kerület és annak irányító egyesülete, az Orosházi Testgyakorlók Köre Békéscsabán rendezi meg szeptember 3-án e ke­rületközi úszóversenyt. A Csabai At­létikai Klub vezetőségét sikerült meg­nyernünk, úgyhogy az előzetes ren­dezés és a vendéglátás nehéz mun­káját ők vállalták igaz készséggel magukra, amiért a MUSz nevében már e helyen leghálásabb köszöne­temet fejezem ki. A verseny érdekes küzdelmek so­rozata lesz. Szeged, Debrecen, Jász­apáti, Szolnok és Orosháza legjobb­jainak küzdelmében gyönyörködhetik Békéscsaba sportszerető közönsége. Ott lesz Magyarország 1922. évi vidéki vízipóló bajnokcsapata, az Orosházi Testgyakorlók Köre, úgy­szintén az országos bajnokság 3-ik helyezettje, a Jászapáti Összetartás Sportegylet csapata. A vízipóló bemutatója lesz ez Bé­késcsabán s én hiszem, hogy épp ugy hóditarii fog, mint mindenütt, ahol annak üzéSére megfelelő álló­víz van. A mintegy száz idegen uszó lel­kes vetélkedését fogadja megértés­sel és szeretettel Békéscsaba áldo­zatkész közönsége és a mag, amit ott ezzel elhinteni kívánunk, találjon dúsan termő talajra, mert nem egye­sek, hanem tömegek nevelése a cél, hogy az elkövetkező esztendők büsz­keséggel eltöltő eredménnyel hirdet­hessék ott is a magyar úszósport nagyrafejlődését. Fehér J. István, a Körös-kerület előadója. Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből IV. Irta: Fábry Károly (9) A háború — a gyilkos pénzszomj — az embe­reket állatimádóvá tette; mind, mind az arany­borjú előtt térdelt. Az az isten 1 A tőzsde ! Közbe legyen mondva: Tudjátok, mi a tőzsde ? Szélessége 100 láb, magassága 50 láb, de a mély­sége leér a pokol fenekéig. Aki itt vesz, az olyat vesz, ami másnak nincs is meg, aki itt elad, az olyat ad el, ami ő magának sincs. Ez a tőzsde és a kupciher kartellek, a személy­telen pénzintézetek törődnek a nép vagy az ország érdekével ? Dehogy ! tudatosan, szándékosan szol­gálnak, közreműködnek arra, hogy az ország pén­zét, az ország hitelét lenyomoritsák, hogy az or­szág javait, értékeit a külföldnek elárusítsák, hogy a drágaságot egekig fokozzák, csakhogy abból akár illegitim hasznuk is lehessen, mert most min­denki többet akar keresni, mint amennyit szabad volna. A részvénytársaságoknál még a részvényes is, aki adja az üzlethez, a kényúr igazgatók és velük érdekeltek nagyúri módjához a tökét, a részvé­nyes ma már csak — egy hólyag, amelynek be­kötik a száját, nyomják, rúgják s ha nem tetszik neki . . . megpukkadhat. A részvényes már nem személy, a részvényes csak egy darab . . . papir, amelyikkel a bank­igazgató kéjencek játszanak. A részvény már va­gyontárgy sem, csak egy . . . játékpapir, vagy mondhatjuk: papirjáték! Az országnak és az idegen államoknak pénze is csak játékpénz .. . nagyban, milliókban, valuta­hurokon hamisan játszva. Ez az uj idők kórtünete, ez az uj időknek való­ságos társadalmi betegsége. Milyen lesz a jövőben ? Ki tudja? Ma igy néz ki. Az amerikai: Bussines! a jelszó. A török: „Baksis" az Ige! Le kellet irni, hogy a jövő nemzedék ezt is lássa és okuljon vagy . . . majdan szégyenkezzék elő­deiért. Vajha . . . szégyelné magát! mert akkor bizo­nyára szebb, ideálisabb lesz a jövő! Az emberek tulajdonkép arra vannak teremtve, hivatva, hogy becsületesek, erkölcsösök és . . . ideálisak legyenek, kik előtt nem a „mammon" a mindenható. Rá kell jönni erre az erkölcsi alaptételre: „Nem a gazdagok a boldogok — hanem a boldogok a gazdagok; nem az a gazdag, kinek vagyona van, hanem aki sorsával meg van elégedve, mert a gazdagság nem mindig adja meg a boldogságot, mivel — azt mondták ezelőtt — az a legboldo­gabb ember, kinek kevésre van szüksége és épen ezért a hatalmasok és nagyravágyók rendszerint a legboldogtalanabbak is, mert sok mindenre van szük­ségük, hogy az ő képzelt boldogságukat elérjék. De hát — tudom — ez a beszéd is most csak annyit ér, mint a tengerbe vizet hordani, mert a mostani kapzsiság — a gazdagodási szomj — olyan, mint a tenger vize, mentül többet iszik be­lőle valaki, annál . . . szomjasabb lesz. * * * 1905 december 14! Emlékezetes dátum. Meg­mozdult az egész vármegye, még a legtávolabbi vidékről is beözönlöttek Gyulára a megyebizott­sági tagok, sőt eljöttek számosan, akiket a nem­zeti ellenállás hazafias heve hajtott. A vármegye háza zsúfolásig meglelt, a karzat is majd leros­kadt számos izgatott hölgyektől és előkelő közön­ségtől. Az alkotmányvédő bizottság javaslatát dr. Dei­mel Sándor főjegyző terjeszti elő, majd elkezdi az uj főispáni kinevezést tudató belügyminiszteri ren­deletet olvasni, de egyszerre felzug a heves vérű kurucok tiltakozása: Abzug! Le vele! nem kell felolvasni! ... igy biz az el is maradt. Alig csillapult le kissé a zaj, feállott Körber Ti­vadar békési főgimnáziumi igazgató, még meg­toldja a gr. Wenckheim Dénes és társai indítvá­nyát azzal, hogy a főispáni hivatalt egyszerűen szüntesse meg a vármegye, se lakást, se Írnokot ne adjon neki s boykottálja azzal is, hogy még magánúton se érintkezzék vele senki. Harsogó „éljen" kiséri szavait. Már dr. Zsilinszky Endre felszólalását eleve „abzug" és „eláll" kiabálással fogadják, hiába próbálja bizonygatni, hogy a király kinevezését respektálni kell, a tekintetes vérmegye nem engedi beszédét folytatni és befejezni, mire szépen ... leül. Fábry Károly országgyűlési képviselő az ural­kodó állapotokat a Bacíi-korszakhoz hasonlítja s a király kinevezési jogát is csak ugy respektá ja, ha parlamentárisan kormányoz többségi minisztérium­mal, másként . . . nem. Még dr. Ladics László jelenti ki, hogy a javas­latok egyikét sem fogadja el, azután: dr. Haviár Gyula, dr. Zöldy Géza, Dombi Lajos és Dérczy Péter támogató és kiegészítő felszólalásai után dr. Fábry Sándor alispán frenetikus zugó éljenzés és tapsvihar között kimondja, hogy Békésvármegye az alkotmányvédő bizottság határozati javaslatát elfogadja. Hogy milyen nagy figyelemmel volt a kormány, illetve a belügyminiszter a vármegye e közgyűlé­sén történendőkre, legjobban jellemzi, hogy már az nap távirati megkeresés jött, hogy a közgyűlés határozatát még az nap terjessze fel az alispán, ami már most „kimondhatatlan szenvedés és nyo­mor" árnyékát vetette előre. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents